„Semmilyen eszköztől nem riadnak vissza” – Új-Zélandon is megtörtént az, ami Magyarországon
Az sem számít nekik, ha gyermekek életét veszélyeztetik.
Egyre több tanulmány állítja, hogy a drogfüggő halak idővel az emberre is egészségügyi kockázatot jelenthetnek. Veszélyes lehet a természetellenes vonzalom.
Nyitókép: AFP/DPA/Karl-Josef Hildenbrand
Több tanulmány együttes eredménye bizonyítja azt a folyamatot, amely szerint egy drogos ember úgy is addiktívvá tehet valakit a világ egy másik pontján, hogy mindeközben soha nem találkoznak egymással – állítja elemzésében a Drogkutató Intézet, amely metamfetamin-függő pisztrángokról és kokaincápákról ír.
Az emberek általi felhasználást követően a metamfetamin a szennyvízrendszereken és a szennyvíztisztító telepek kibocsátásán keresztül kerül a vízi utakba
– idézi az egyik tanulmányt a szervezet, amely rámutat, a met a világ minden táján szennyezi a folyókat, és a gyógyszer koncentrációja literenként néhány nanogrammtól több tucat mikrogrammig terjed. A metamfetamin csekély mennyisége is elegendő lehet ahhoz, hogy édesvízi halakban függőséget okozzon.
A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a vadon élő sebes pisztrángok függővé válhatnak a folyókban lévő nyomnyi mennyiségű mettől, és potenciálisan olyan területeken gyűlhetnek össze, ahol a kábítószer felhalmozódik. Az ilyen „egy terület iránti természetellenes vonzalom” nemcsak megzavarhatja a halak vándorlási mintáit, hanem alááshatja a táplálék- vagy párkeresési sikerüket is.
Egy másik tanulmány pedig azt állítja, hogy az élesorrú cápák megeszik a tengerben úszkáló kokainbálákat. A Drogkutató Intézet megjegyzi,
a cápák gyakori táplálékforrások Brazíliában, nem csak a helyi lakosok, hanem az oda érkező turisták körében is, és ha erősen kokainszennyezett példányokat fogyasztanak, az súlyos egészségügyi kockázatot is jelenthet.
Ezt is ajánljuk a témában
Az sem számít nekik, ha gyermekek életét veszélyeztetik.