„Nem program kell ide, hanem történet” – Kamala Harris már Trump nyakán van, nagyon izgalmas lehet a vége

Nyitóképen: Kamala Harris férjével, Doug Emhoff-fal és alelnökjelöltjével, Tim Walzzal. Fotó: AFP / Mandel Ngan

Augusztus végén Chicagóban tartották a demokrata nemzeti gyűlést. A négynapos eseményen felvonultak a Demokrata Párt olyan nagyágyúi, mint az Obama házaspár és Bill Clinton, s bemutatkozott a Kamala Harris – Tim Walz duó is. Ők úgy lettek pártjuk jelöltjei, hogy az előválasztáson egyetlen szavazatot sem adtak le rájuk. Az esemény végén Harris ünnepélyesen elfogadta pártja jelölését.

A járvány miatt 2020-ban nem tartottak valódi demokrata nemzeti gyűlést, a mostani volt az első 2016 óta. Sokan arra számítottak, hogy Palesztina-párti tiltakozók elárasztják majd a környező utcákat, de végül csak kisebb tüntetések zajlottak, amelyek nem befolyásolták az eseményt. A gyűlés első napjára időzítették Joe Biden elnök beszédét, amely haragos hangvétele ellenére nem keltett nagy visszhangot. Az egész rendezvényen érezhető volt, hogy pártja túllépett Bidenen, már minden Harrisről szólt.

Mindössze két hónapja, június 27-én tartották az emlékezetes Trump–Biden vitát, amelyet követően a fősodorbeli média szinte egy emberként követelte az elnök visszalépését. A Demokrata Párt két táborra szakadt: voltak, akik az utolsó pillanatig kitartottak Biden mellett, és voltak, akik nyíltan vagy a színfalak mögött próbálták meggyőzni, hogy lépjen vissza. Majdnem egy hónap eltelt, mire Nancy Pelosi képviselő vezetésével rávették, hogy adja át a stafétát alelnökének. A washingtoni pletykák akkor arról szóltak, hogy a Demokrata Pártban azért ragaszkodtak Biden újbóli indításához, mert

Joe Biden július 21-én az X-en jelentette be az újraválasztási kampánya felfüggesztését, néhány nappal később rövid beszédben ezt megerősítette, azonban soha nem indokolta meg visszalépését. A párt azonnal átállt Harris mögé. Egy-két tétova hangon kívül, amely új, gyors előválasztást szorgalmazott, nem tették szóvá, hogy Harris nem ment át a hagyományos folyamaton, úgy lett elnökjelölt, hogy senki nem szavazta meg. Biden szinte azonnal kikerült a hírekből, s a média nem sok teret szentelt annak, hogy mennyire volt demokratikus az, ami történt. Arról sem szólnak a hírek, hogy

A Demokrata Pártnak Joe Biden visszalépése után új feladata lett: fel kellett építenie Kamala Harrist. Egy sótlan politikusból próbálnak inspiráló jelöltet alkotni: Harris június végén még minden idők legnépszerűtlenebb alelnöke volt, de a gépezet egyetlen hónap alatt olyan elnökjelöltet csinált belőle, aki egyre jobb számokat produkál, és a legtöbb felmérésben fej fej mellett áll Trumppal.

A független szavazók megnyerése érdekében igyekeztek a progresszív politikust középvonalas retorika mögé bújtatni. A GovTrack nevű oldal elemezte Harrisnek a felsőházban leadott voksait, és az összesítés alapján őt nevezte a legliberálisabb szenátornak – aztán a jelölése óta váratlanul eltűnt ez az elemzés az oldalról. Harris szenátori ténykedése alatt nem nyújtott be egyetlen jelentős törvénytervezetet sem. 2019-ben már elindult a pártja elnökjelöltségéért, azonban gyorsan kifulladt a kampánya.

Ekkoriban sok fontos kérdésben megnyilatkozott: támogatta például a rendőrség költségvetésének csökkentését, a nemegyszer zavargásba torkolló Black Lives Matter-akciókat, a zöldpolitikákat és a rétegrepesztéses szénhidrogén-bányászat betiltását.

A kampányában mintha el akarná rejteni a meggyőződését, hiszen a hivatalos honlapján nincs külön rész azzal kapcsolatban, hogy mi az álláspontja vagy hogy mit tenne elnökként. 

A kampány egyelőre arra koncentrál, hogy Trump legyőzése a legfontosabb, nem a konkrét program. Korábbi politikai nézeteivel kapcsolatban egyébként azt is megfogalmazták, hogy változhatnak. Kamala Harrist hasonlóan szeretnék felépíteni, mint Barack Obamát, aki a változás üzenetével érkezett meg a politikába, azonban annyi különbség van, hogy

A retorika soha nem volt az erőssége, ezért leginkább a súgógépre támaszkodik, és kerüli a spontán helyzeteket, beleértve az interjút is. A demokrata nemzeti gyűlésen elmondott beszédében elsősorban saját személyes történetére koncentrált: bevándorló szüleire, ügyészi karrierjére. Feltűnően nem részletezte szenátorként töltött idejét, s alelnökségének három és fél évén is nagyrészt átsiklott. A beszéde jelentős része Donald Trumpról szólt, azt állította róla, hogy autokratikus elnök lenne, hogy börtönbe akarja vetni a politikai ellenfeleit. A beszédében kitért a déli határra is – amelyért elvileg felelős volt az utóbbi években –, és kijelentette, hogy elnökként helyreállítaná a rendet.

Kijelentette, hogy támogatja Izrael „önvédelmi jogát”, de „itt az ideje a tűzszünetnek”. Harris ezzel a Biden által is képviselt Izrael-politika mellett kötelezte el magát, ami miatt a párt Palesztinával szimpatizáló tábora felháborodását fejezte ki. Az esemény után a Reuters hírügynökség is arról írt, hogy Harris „inkább az általános elvekre, mint a részletekre összpontosított”. Elődjeivel ellentétben nem beszélt a hitéről vagy Istenről; a vallási identitása egyébként kettős:

A demokrata nemzeti gyűlés mind a négy napját a változás és a remény üzenete dominálta, ami némileg meglepő, tekintettel arra, hogy a párt jelenleg is hatalmon van, és az elnökjelöltje a kormányzat második embere. A demokraták azt sugallják, hogy minden, ami rossz, az valamifajtaképpen Trump vagy a republikánusok hibája. A párt legnehezebben eladható üzenete a gazdasággal kapcsolatos: azt állítják, hogy az infláció nem a kormány hibája, hanem a „kapzsi cégeké”.

A gyűlés helyszíne közelében a Planned Parenthood abortuszszolgáltató felállított egy mobil klinikát, ahol abortusztablettát, valamint a konvent első napján vazektómiát is lehetett igényelni. A demokrata nemzeti gyűlésen több olyan nő is beszédet mondott, akit érintett a Roe kontra Wade-döntés hatályon kívül helyezése, vagyis hogy a szövetségi szintű engedélyezés helyett tagállami hatáskörbe utalták az abortusz szabályozását. Az esemény egyik helyszíne előtt egy hatalmas felfújható méhen belüli fogamzásgátló eszközt is kiállítottak.

Az amerikai társadalom korábban erősen megosztott volt e kérdésben, ám az Associated Press és a NORC Center júniusi közvélemény-kutatása szerint a felnőttek 61 százaléka ma már úgy véli, hogy az államának engedélyeznie kellene a magzatelhajtást. A 2022-es félidős választáson az abortusz nyerő témának bizonyult, és Kamala Harris azt ígérte, hogy elnökként aláírja, ha a kongresszus megszavazza a „reproduktív jogok védelmét” szorgalmazó törvényt.

Harris most Bidenhez hasonlóan középre próbál helyezkedni, mert elsősorban a független szavazókra lesz szüksége. Mivel azonban egészen mostanáig progresszív politikát követett, Trump elsősorban ezek kapcsán támadja. A legtöbb elemző szerint azonban a republikánusok nem találnak fogást Harris kampányán, aminek az egyik oka, hogy

Kamala Harris alelnökjelöltje, Tim Walz is Amerika egyik legprogresszívabb kormányzója volt, mégis átlagos fehér amerikai családapaként emlegetik, aki majd megnyeri a konzervatívabb szavazókat. A személyiség azonban nehéz támadási felületet jelent, különösen, ha a másik oldalon egy olyan megosztó személy áll, mint Trump. Harrisnél az újdonság varázsa megmutatkozik a népszerűségi adatokban is. A Gallup felmérése alapján a demokraták és a független választók körében is nőtt a támogatottsága, augusztusban 13 százalékponttal 47 százalékra, Trumpé pedig 5 százalékponttal 41 százalékra esett vissza. A júliusi merényletkísérlet után a volt elnök számai megugrottak, de

A legtöbb elemző szoros választásra számít, a kampányidőszak még számtalan fordulatot hozhat. Szeptember 10-én tartják Harris és Trump elnökjelölti vitáját. A demokrata párti politikus négy évvel ezelőtt az alelnöki vitán jól teljesített Mike Pence ellen, Donald Trump azonban nem hagyományos vitaellenfél. Az ősz egyik fontos kérdése az, hogy segíteni fogja-e Harris kampányát, ha újra előtérbe kerülnek Trump bírósági ügyei. Eddig a republikánusoknak többnyire kedvezően alakultak dolgok: Trump négy büntetőperéből háromnak elhalasztották a tárgyalását, azonban a New York-i elhallgatási pénz ügyében bűnösnek találta őt az esküdtszék, szeptember 18-án fognak ítéletet hirdetni. Alan Dershowitz, Donald Trump korábbi ügyvédje a The Hillen azt jósolta, hogy a bíró felfüggesztett börtönre fogja ítélni a volt elnököt.