A nemzetközi terjeszkedés során rengeteg, alapvetően sikeres vállalkozás, startup hasal el. Mi ennek az oka és hogyan lehet eredményesen betörni a külföldi piacokra? Az idei MCC Feszt második napján ezekre a kérdésekre is választ kaptak az érdeklődők.
Nyitókép: Akos Stiller/Bloomberg via Getty Images
„Kifejezetten izgalmas és érdekes panelbeszélgetéssel indult az idei MCC Feszt második napja. »Az út a növekedéshez: A scaleupok nemzetközi terjeszkedésének kézikönyve« című beszélgetésen a szakma nemzetközileg elismert tekintélyei vettek részt; az egyórás diskurzus során Karolina Wilk-Tryjanowska, a Founder Institute Poland igazgatója, a Zenith AI ökoszisztéma vezetője; Philip Pilk-ington, makroökonómus, befektetési szakember, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) vendégoktatója; valamint Bernard Yeung szingapúri közgazdász, az NUS Business School korábbi dékánja osztotta meg a befektetések és vállalkozások világában szerzett tapasztalatait.
Ezt is ajánljuk a témában
„A Honvédség nem nélkülözheti a társadalom támogatását, ezért fontos a hazafias honvédelmi nevelés” – fogalmazott a tárca államtitkára az együttműködési megállapodás aláírásakor.
Első körben arra a kérdésre próbáltak meg választ találni a panelisták, hogy mi a nemzetközi terjeszke-dés sikerének kulcsa, hogyan tud egy startup egy másik ország piacára eredményesen betörni. Wilk-Tryjanowska szerint a legfontosabb faktor egy nagyon alapos, mindenre kiterjedő vásárlói kutatás.
A lengyel közgazdász emellett rámutatott: a sikerhez mindenképp figyelembe kell venni a kultúrák, jogi szabályozások, befektetői- és üzleti környezet különbségeit a célország, valamint a vállalkozás eddigi piaca közt.
Pilkington hasonló véleményen volt, az MCC vendégoktatója szerint a siker egyik kulcsa egy nagyon mélyreható piaci elemzés. Hozzátette: nagyobb esély van az eredményes terjeszkedésre, ha az »anyaországhoz« közeli célországot választanak: egy brit startup sokkal nagyobb valószínűséggel fog sikeresen terjeszkedni Írországban, mint például Magyarországon és fordítva.
Bernard Yeung rámutatott: a vállalkozás a »hiány betöltéséről« szól, nagyon fontos a hiánypótló gondolat, ötlet, egy jó üzleti terv, hatékony csapat, valamint a bizalom.
A szingapúri közgazdász szerint a külföldi terjeszkedés során ez utóbbit a legnehezebb elnyerni. Yeung felvázolt egy négydimenziós keretrendszert, amit minden vállalkozónak figyelembe kell vennie, amennyiben nemzetközi vizekre evez. Ennek a négy eleme a kulturális különbségek, adminisztratív különbségek, a földrajzi távolság, illetve a gazdasági távolság (CAGE; cultural, administrative, geographic, economic).
A felszólalók egyetértettek abban, hogy a sikeres külföldi terjeszkedéshez elengedhetetlen egy megbízható, célországbeli partner, aki a helyszínen tudja irányítani a vállalkozás ügyeit.
Ezzel kapcsolatban Philip Pilkington megjegyezte, nem szabad megijedni attól sem, hogyha esetleg egy nagyobb, az adott országban már jelenlevő vállalat ajánl partnerséget a vállalkozásból való részesedésért cserébe. »Jobb egy százmillió dolláros vállalkozásban 50 százalékot birtokolni, mint egy tízmilliósban százat« – mutatott rá.
Yeung szerint fontos, hogy a célországbeli partnerünket ösztönözzük, támogassuk – nem csak pénzügyileg, de morálisan is –, valamint megfelelő autonómiát biztosítsunk számára.
Azzal kapcsolatban, hogy a vállalkozások sikerében érdekelt különböző feleknek, így például a kormányzatoknak, kockázati tőkebefektetőknek, egyetemeknek stb., milyen módon kellene támogatniuk a startupokat, Wilk-Tryjanowska rámutatott, hogy tíz évvel ezelőtthöz képest már most is nagyon sokat változott az üzleti környezet pozitív irányba. Ennek ellenére természetesen van hova fejlődni, szerinte a legfontosabb, hogy folyamatosan ellenőrizni kell a változó igényeket és ezek mentén kell adott esetben jogszabályokat alkotni.
Bernard Yeung szerint minden vezető politikusnak azon kellene töprengenie, hogy hogyan lehet létrehozni értékteremtő ökoszisztémát a rendszerszintű innováció érdekében. Mint mondta, ehhez minden szereplőre szükség van a kormányzattól kezdve az egyetemeken, tanárokon, tudósokon át a befektetőkig.
Szingapúr példájával élve rámutatott, mennyire fontos egy olyan atmoszféra kialakítása, amelyben a vállalkozás az emberek alapvető igényévé válik. Ehhez nagyon fontos a kapcsolatteremtés és a konnektivitás, amelyeknek a sikeres vállalkozói társadalmakban mindenképp meg kell lenniük – így van ez Izraelben, a Szilícium-völgyben, vagy Sencsenben.”
A szerző a Hungarian Conservative munkatársa
Dömötör Csaba szerint a tiszások a Tranziton elmagyarázhatták volna, „hogy miért akarnak újra többkulcsos, magasabb jövedelemadó-kulcsokat. S ha egyszer akarnak, miért akarják letagadni?”
„A tiszás politikusok a Tranziton sem mernek kiállni vitázni” – mutatott rá a fideszes európai parlamenti képviselő.
Így megy ez. A tiszások addig szeretik a nyilvánosságot, amíg nem kell az alapvető kérdésekre sem válaszolni.
A National Review is tudósított az MCC Fesztről, ahol találkoztak Orbán Viktort támogató és ellenző fiatalokkal is. A cikk megállapítja, hogy akik ellenzik a Fideszt, azok sem kifejezetten lelkesednek az alternatíváért.
Vihart kavart egy korábban viszonylag ismeretlen CDU-s politikus azzal, hogy elutazott az esztergomi MCC Fesztre. Most híres lett, és egyre nagyobb befolyásra tesz szert. Boris Kálnoky írása.
Önbizalmat sugárzó jobboldali közösség a láthatáron.
A történteket Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sem hagyta szó nélkül, szerinte nem véletlen akció volt.
Magyar Péter már tavaly tavaszi első országjárásán sem lelkesedett egy új alkotmányért.
