Ha az ukránok elzárják az energiaimportot, mit tehetünk? Szakértőt kérdeztünk Magyarország szerepéről Európa energiaellátásának összekapcsolásában.
Nyitókép: Shutterstock
Az Ukrajna által bevezetett részleges orosz olajtranzit tilalom miatt Magyarország üzemanyag-válsággal nézhet szembe, amely hetek alatt az egekbe szökő árakat és áramhiányt eredményezhet. Az ukrán lépés akadályozza a Lukoil által értékesített vezetékes kőolaj áramlását, részben semmissé téve az EU azon mentességét, amelynek célja az volt, hogy az orosz energiára támaszkodó országok, mint Magyarország, Szlovákia és Csehország, több időt kapjanak alternatív ellátási források megtalálására.
Magyarország szerepe ugyanakkor az európai energiakapcsolatokban felértékelődik,
mivel a kontinens új energiapartnereket keres az orosz forrásoktól való leválás érdekében.
Ezt is ajánljuk a témában
Az Európai Bizottság szerint nincsen semmi látnivaló, ők „megvizsgálták” az ügyet, amelyben a sajtó szerint ők is értintettek, majd arra jutottak:a a magyar olajellátás nincs veszélyben.
A Kaszpi-tenger régiója kulcsfontosságú energiaszolgáltatóként jelenik meg, mivel olyan országok, mint Azerbajdzsán, Üzbegisztán és Kazahsztán növelik energiatermelésüket és exporttevékenységüket. Hazánk ezeket a kapcsolatokat kihasználva erősítheti pozícióját, mint hídország az európai energiapolitikában.
Ahogy Európa átáll a szénhidrogénekről a megújuló energiákra, Magyarország kiegyensúlyozott megközelítése szemben áll a többi EU-ország, például Németország radikálisabb átállásával. Budapest továbbra is importál olajat és gázt keleti partnerektől, miközben előrehalad a megújuló energia projektekben, például a Fekete-tengeri Villamosenergia Projektben. Ez az Azerbajdzsán, Grúzia, Románia és Bulgária részvételével megvalósuló kezdeményezés célja a megújuló energia átadása Közép- és Kelet-Európának.
Magyarország pragmatikus stratégiája és nemzetközi kapcsolatai elengedhetetlenek Európa energiatranzíciójának irányításában, miközben biztosítják a stabilitást.
Kétoldalú energiaügyi megállapodások megkötésével és multinacionális kezdeményezésekben való részvételével Magyarország jó helyzetben van ahhoz, hogy vezető szerepet töltsön be az európai energiakapcsolatok terén.
Ezt is ajánljuk a témában
A külügyminiszter a jobboldal esélyeiről, a háborúról és az oroszokkal való üzletelésről is beszélt az MCC Feszten.
Logan C. West a Danube Institute amerikai kutatója két hetet töltött Grúziában és Azerbajdzsánban, ahol energia geopolitikai képzésen vett részt. A program során magas rangú kormányzati tisztviselőkkel, magánszektor vezetőivel és akadémikusokkal folytatott megbeszéléseket az energiapiacok jövőjéről. Őt kérdeztük hazánk jövőbeli szerepéről.
***
Miről szólt a kaukázusi képzés?
A Baku Nyári Energiatábor egy kéthetes program, amelyet az ADA Egyetem szervez Bakuban, Azerbajdzsánban. Ez az esemény világszerte tudósokat, üzletembereket, technikusokat és mérnököket, külföldi diplomatákat és más szakembereket hoz össze, hogy megismerkedjenek az energiaágazat legújabb fejleményeivel. Osztályunk előadásokon és szemináriumokon vett részt, amelyek részletezték a fosszilis energiahordozókról, mint az olaj és a gáz, a megújuló energiaforrásokra, mint a nap- és szélenergia, való átállás előnyeit és kihívásait.
Megismertük a nemzetközi energia-infrastruktúra és a kapcsolatok létrehozásának geopolitikai tényezőit is, valamint részt vettünk szimulációkban, amelyek a potenciális kihívásokra való reagálást modellezték.
A program látogatásokat is tartalmazott naperőművekhez és szélerőművekhez, valamint egy kirándulást Tbiliszibe, Grúziába, ahol a Grúziai Műszaki Egyetem nemzeti szakértőitől tanultunk. Nagyszerű betekintést nyújtott az energiaágazatba, valamint lehetőséget biztosított arra, hogy kapcsolatba lépjünk olyan emberekkel, akik a jövő vezetői kívánnak lenni az iparban.
A képzési tapasztalatai alapján milyen alternatív energiakapcsolatai lehetnek Magyarországnak?
Magyarország új energiapartnereket keres mind a fosszilis, mind a megújuló energiaforrások terén. A Kaukázus országai, mint Azerbajdzsán és Grúzia, mindkettőt biztosítani tudják.
A Kaszpi-tenger térségének jelentős szénhidrogén-készletei, valamint a nap- és szélfarmok fejlesztésére irányuló nemzetközi beruházások teszik ezeket az országokat ideális partnerekké Magyarország és más európai országok számára.
Azerbajdzsán már bizonyította, hogy képes energiát szolgáltatni Európának, és demonstrálta, hogy képes növelni exportját. Például vállalta, hogy 2027-re megduplázza a földgáz szállításokat. A jelenlegi energiapartnerségek bővítése mellett Magyarország új lehetőségeket is kutathat más országokkal, például az Egyesült Államokkal és Dél-Koreával. Az USA esetében Magyarország kihasználná meglévő kapcsolatát, amely kifejezetten a védelemre és a biztonsági ügyekre összpontosít. Ez biztosítaná az energiaellátás védelmét. Ezenkívül a magyar miniszterelnök „Keleti Nyitás Politikája” új gazdasági lehetőségeket nyújt Dél-Koreával, amely nemrégiben Magyarország legnagyobb külföldi közvetlen befektetési partnere volt. Mindkét ország potenciálisan nukleáris energiát kínálhat, és bizonyították, hogy képesek sikeresen építeni létesítményeket a régióban. Dél-Korea nemrég szerzett szerződést két reaktor építésére Csehországban. Az USA Bulgáriában és Lengyelországban tervez atomerőműveket építeni. Magyarország hasonló megállapodásokból profitálhatna, hogy erősítse energiastabilitását és két kulcsfontosságú szövetségessel fennálló kapcsolatait, amelyek már most is biztonságot és gazdasági növekedést nyújtanak.
Mi Magyarország szerepe az európai energiakapcsolatokban, különösen a jelenlegi válság fényében?
A régióban fennálló külkapcsolatai miatt
Magyarország egyedülállóan alkalmas arra, hogy összekötő kapocs legyen Európa és a Kaszpi-tenger régiója között az energiaügyekben.
Már most is létrehozott energiakapcsolatokat Közép- és Kelet-Európa számára a Fekete-tengeri Villamosenergia Projekt révén. A Törökország által vezetett Türk Államok Szervezetének tagjaként Budapest rendelkezik a szükséges kapcsolatokkal az energiatermelő országokkal, amelyek szintén részei ennek a blokknak. Magyarország az egyik alapító ország volt, amely kidolgozta a Fekete-tengeri Villamosenergia Projektet, Azerbajdzsánnal, Grúziával és Romániával együtt. Bulgária nemrég csatlakozott, hogy az ötödik tagja legyen a megállapodásnak, ami azt mutatja, hogy más nemzetek is érdeklődnek ezen megközelítés iránt. Ez egy példa arra, hogy Magyarország milyen eredményeket érhet el Európa energiajövőjének építésében vezető szereplőként. Kapcsolatai a régióban hídként szolgálhatnak mások számára, akik új együttműködéseket keresnek.
Ezt is ajánljuk a témában
Áll a bál az ukránok tette után.
Hogyan alakulhat Magyarország energiastratégiája a közeljövőben, figyelembe véve a geopolitikai feszültségeket és a megújuló energiaforrások iránti törekvést?
A kulcsfontosságú cél, amelyet Budapest mindig keres energiastratégiájában, a folytonosság, mind a kapcsolatok, mind a források tekintetében. Európa arra összpontosított, hogy gyorsan megszakítsa kapcsolatait az orosz energiaforrásokkal, valamint a megújulókra való átállást a lehető leggyorsabban végrehajtsa.
Eközben Magyarország óvatosabb volt a változtatásban.
Az orosz energiakapcsolatok folytatása vitapontnak bizonyult Brüsszellel. Azonban energiaellátása és árai stabilabbak voltak az elmúlt két évben, összehasonlítva Európa többi részével. Ez nemrégiben megváltozott, mivel Ukrajna új szankciókat jelentett be az orosz kőolaj Közép-Európába történő átszállítására. Ez mutatja azokat az előre nem látható helyzeteket, amelyekkel Magyarország és más regionális országok szembesülnek jelenlegi energiadinamikájukkal. Magyarországnak új partnerekkel kell fejlesztenie az LNG-kapcsolatokat, valamint bővítenie kell meglévő kontaktjait. A kapcsolatok mellett a fosszilis energiahordozókról a megújulókra való átállás kihívást jelent. Az energiapiacok volatilitása a világ kaotikus állapota miatt következik be. A nap-, szél- és akkumulátorkapacitások még mindig fejlődő technológiák. Ezt figyelembe véve, az olajról és gázról való átállást észszerű ütemben kell végrehajtani, hogy biztosítsák az energiafolytonosságot. Ahogy az egyik oktató a Baku Nyári Energiatáborban mondta: ne bontsuk le a régi infrastruktúrát, mielőtt az új biztonságosan felépült és megbízható.
Hogyan hat ez az amerikai LNG-érdekekre, ha Magyarország sikeresen vezető szerepet tölt be az európai energiakapcsolatok terén?
Az Egyesült Államokkal fennálló kapcsolatok tekintetében a közelgő elnökválasztások kritikusak lesznek. Ha Donald Trump visszatér a Fehér Házba, a diplomácia Washington és Budapest között valószínűleg jelentős lendületet kap, köszönhetően az Orbán Viktorral való kapcsolatának.
Trump korábban kijelentette, hogy célja az amerikai LNG-export bővítése világszerte, és Magyarország ebből valószínűleg közvetlenül profitálna.
Emellett, a kapcsolat révén Magyarország potenciálisan közvetítő szerepet tölthetne be más európai országok számára.
Ezt is ajánljuk a témában
Eljön-e az elektromos autók kora? Kik nyerészkednek a háborús szankciókon? Mit tanácsol a magyar gazdaságpolitikának? Egyebek közt ezekről kérdeztük a Mol elnök-vezérigazgatóját. Interjúnk.
Egyéves az CDU-CSU-SPD-koalíció! Mutatjuk a berlini kormány mérlegét.
Megduplázódott 2010 óta a nemzeti vagyon, stratégiai területeken erősítve a szuverenitást.
A kontinens saját döntéseivel fékezi a digitális korszakba való belépést.
Az AfD határozottan tiltakozik az „abszurd” elképzelés ellen.
A közép-európai ország a régió energiaellátásának központjává válna – bár akad még néhány kérdőjel.
A Mol megvásárolja az O&GD közép- és a kelet-magyarországi érdekeltségeit – derül ki a vállalat közleményből.
Április 30-ig nyilatkozhatnak az ügyfelek a rezsistop kedvezményüket illetően.
De nem biztos benne, hogy számolnak a magyarral.
Minden jobboldalit megnyugtatott Takács Péter.
