És az Egyesült Államok is kapott kritikát bőven – a külügyminiszter a jobboldal esélyeiről, a háborúról és az oroszokkal való üzletelésről is beszélt az MCC Feszten.
Nyitókép forrása: MCC
Európában, illetve a világban egyre izgalmasabbak a politikai folyamatok, ennek fontos állomása volt az EP-választás. Egyértelműen létrejött egy jobbra tolódás az Európai Parlamentben – jelentette ki Szijjártó Péter az MCC Feszt utolsó napjának utolsó előadásában. A tárcavezetőt Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója, a Mandiner hetilap főszerkesztője kérdezte.
A tárcavezető szerint a liberális mainstream karakterjegyeit jól be tudjuk azonosítani ebben a helyzetben, először is a nagyképűséget.
Érdemes újraolvasni például a kormánnyal kritikus médiumok írásait a frakció bejelentése előtt. Ami végül létrejött, az az EP a harmadik legnagyobb képviselőcsoportja. Ezt követte a népakarat semmibe vétele a liberális mainstream részéről, a pozíciók elosztásakor a patriótáknak nem jutott semmi, ez az európai demokrácia és a szavazók arcul köpése – hangsúlyozta a miniszter, megjegyezve, a magyar Országgyűlésben az ellenzéknek is jutnak fontos posztok.
„A kérdés az, kövessük-e Brüsszelt? Mondjuk azt, nem kapnak semmit az ellenzéki képviselők?
Világos: kettős mérce van az EU-ban, hiszen amit szabad a baloldalnak, nem szabad a jobboldalnak”
– húzta alá.
Szijjártó szerint úgy helyes, hogy francia politikus vezeti a Patriótákat, a Le Pen-párté a legnagyobb delegáció a frakcióban. Kitért arra is, hogy ez a párt a nemzetgyűlési választáson egymillió szavazatot vert rá a második helyezettre, mégsem tudott kormányra kerülni. A tárcavezető szerint érdemes a tényeket is megnézni, nem csak a liberális sajtó olvasatát átvenni, ami azt írta, az első helyen végzett párt elveszítette a voksolást.
Szijjártó úgy véli,
nem kell lemondani a teljes jobboldali, az ECR-t is magába foglaló összefogásról az EP-ben, „ne zárjuk ennek a lehetőségét”,
lesz még olyan időszak, amikor a második legnagyobb csoportosulás jobboldali lesz. Eközben az Európai Néppárt ma már a politikai baloldal felé tendáló formáció, „megette” az együttműködés a szocialistákkal meg a zöldekkel, fogalmazott.
Nem a buborékra!
Ne zárjuk be magunkat az európai és transzatlanti buborékba. Nyissuk tágabbra a horizontot!”
– vetette fel a tárcavezető, hozzátette, így láthatjuk, egy hatalmas globális többség részei vagyunk, csodálattal nézik, amit teszünk. „Akikkel e körből beszélek, mind azt mondják, tartsunk ki, beszéljünk egyenesen arról, mi zajlik Európában.”
Az európai mainstream ma fűti a háborús konfliktust, diszkreditálja a béke fogalmát és a diplomáciai megoldást, legalábbis 2022 februárja óta, azelőtt ez épp fordítva volt. „Kérdezik tőlem, megkergült-e ott mindenki nálatok, mit csinálnak az európai politikusok?”
A következményeket sorolva Szijjártó elmondta, ebben a küzdelemben magyar emberek halnak meg, a tavalyi év ráment az inflációra. A háborúpárti politikusok mind ráerősítettek a békemisszióra. Bezzeg amikor Georgia Meloni utazott Kínába, csendben maradtak – jól is tették.
Az amerikai és az orosz, illetve a kínai külügyminiszter beszélt egymással, Zelenszkij felhívta Trumpot – ezek ugyanakkor szerinte mind örömteli fejlemények, a békemisszió óta. Megerősítette: katonai megoldása nincs, nem is lesz az orosz-ukrán háborúnak. „Mi vagyunk az utolsók Európában, akik mindenkivel tudnak beszélni. Az a dolgunk, hogy segítsünk” – fogalmazott.
A soros elnökség bojkottját óvodás viselkedéshez hasonlította, arról pedig, hogy lemondta a német külügyminiszterrel való találkozót, már ajánlott új időpontot, nem kapott még választ, „szívesen találkozom a kolléganővel bármikor”. Kitért arra is, ha választani kell kínai vagy német befektető között, ő az is-is-re szavaz.
A visegrádi együttműködés jövője szempontjából szólt arról is, továbbra hisz a kormány a lengyel-magyar testvériségben, ugyanakkor a jelenlegi varsói kormány a legképmutatóbb kormány Európában. Miközben a lengyelek a legnagyobb szószólói annak, hogy nem szabad orosz energiahordozót venni, minket bírálnak hangosan, továbbra is vásárolnak kőolajat az oroszoktól, kereskednek velük. Nem ezzel van a baj, hanem a képmutatással – hangsúlyozta, hozzáfűzve, az Egyesült Államok is üzletel az oroszokkal, a franciák meg több orosz földgázt vett, mint mi.
Egész Európa bizniszel az oroszokkal, csak letagadják, olykor kerülő úton teszik. A liberális média persze ezzel nem foglalkozik”
– jegyezte meg.
„Az elmúlt napok tárgyalásai azt erősítették meg bennem, hogy egy Brüsszelből koordinált akcióról van szó. Odaszóltak Ukrajnának” – mondta annak kapcsán, hogy az ukránok korlátozzák a Lukoil kőolajszállítását hazánkba és Szlovákiába. „Nem lehet olyan gyenge az EU, hogy egy tagságra vágyó ország két tagország energiaellátását meggyengíti, mégis szó nélkül hagyja azt” – fakadt ki a külügyminiszter, indoklásként az elméletére. Megerősítette, hazánk nem kér tanácsot, hogyan intézze az energiaellátását, cserébe mi sem adunk másoknak, az pedig elképesztő, hogy a horvátok megpróbálnának ezen a helyzeten nyerészkedni. És közben állandóan azt halljuk: szolidaritás.
Az európai békekeret kifizetéséről addig szó sem lehet, amíg Kijev a magyar energiaellátást veszélyezteti és magyar cégeket diszkriminál – tisztázta Szijjártó,
utalva egyúttal arra, hogy a lelkiismeretünk tiszta lehet, Ukrajna villamosenergia importjának 42 százaléka ma Magyarországról érkezik, s a legnagyobb humanitárius akciót folyatjuk a menekültekért.
A magyar-amerikai kapcsolatok javulásának személyi feltételei vannak, ez pedig Donald Trump győzelme, de a tengeren túli választási eredmény kimenetele a béke és a háború szempontjából sem mindegy – erről is beszélt a miniszter.
Mi a mérlege az elmúlt tíz év magyar külpolitikájának? Mit vár a kormány Donald Trump győzelmétől? Milyen állapotban van ma a jobboldal? Interjú a külgazdasági és külügyminiszterrel.
Matt Goodwin a magyar kormány mellett áll.
A válaszból nem maradhatott ki a „fideszezés” sem.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára azt is kiemelte, hogy a migránsokat Brüsszelbe fogják szállítani.
Ha tovább büntetnek bennünket, akkor a migránsokat Budapestről Brüsszelbe fogjuk szállítani.
A Liga vezetője kijelentette, sem ő, sem az európai patrióták nem adják fel a törekvést a békére, a szabadságra, a nemzeti döntéshozatalra és a biztonságra.
Ungár Péter, az LMP elnöke az elektromobilitás illúzióiról, a migrációs politikával kapcsolatos nézetkülönbségekről és a nyugat-európai zöldek arroganciájáról adott interjút egy német lapnak.
A közéleti térnyerésre utaló szándék érthető: így akarja a párt a nemzeti történelem fontos eseményeit magához kötni.
