Szijjártó Brüsszelt sejti az ukránok kőolajkorlátozása mögött, de a lengyeleknek is keményen beolvasott

Nyitókép forrása: MCC

Európában, illetve a világban egyre izgalmasabbak a politikai folyamatok, ennek fontos állomása volt az EP-választás. Egyértelműen létrejött egy jobbra tolódás az Európai Parlamentben – jelentette ki Szijjártó Péter az MCC Feszt utolsó napjának utolsó előadásában. A tárcavezetőt Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója, a Mandiner hetilap főszerkesztője kérdezte.

Érdemes újraolvasni például a kormánnyal kritikus médiumok írásait a frakció bejelentése előtt. Ami végül létrejött, az az EP a harmadik legnagyobb képviselőcsoportja. Ezt követte a népakarat semmibe vétele a liberális mainstream részéről, a pozíciók elosztásakor a patriótáknak nem jutott semmi, ez az európai demokrácia és a szavazók arcul köpése – hangsúlyozta a miniszter, megjegyezve, a magyar Országgyűlésben az ellenzéknek is jutnak fontos posztok.

Újra kettős mérce Brüsszelben

„A kérdés az, kövessük-e Brüsszelt? Mondjuk azt, nem kapnak semmit az ellenzéki képviselők?

– húzta alá.

Szijjártó szerint úgy helyes, hogy francia politikus vezeti a Patriótákat, a Le Pen-párté a legnagyobb delegáció a frakcióban. Kitért arra is, hogy ez a párt a nemzetgyűlési választáson egymillió szavazatot vert rá a második helyezettre, mégsem tudott kormányra kerülni. A tárcavezető szerint érdemes a tényeket is megnézni, nem csak a liberális sajtó olvasatát átvenni, ami azt írta, az első helyen végzett párt elveszítette a voksolást.

Szijjártó úgy véli,

lesz még olyan időszak, amikor a második legnagyobb csoportosulás jobboldali lesz. Eközben az Európai Néppárt ma már a politikai baloldal felé tendáló formáció, „megette” az együttműködés a szocialistákkal meg a zöldekkel, fogalmazott.

Nem a buborékra!

– vetette fel a tárcavezető, hozzátette, így láthatjuk, egy hatalmas globális többség részei vagyunk, csodálattal nézik, amit teszünk. „Akikkel e körből beszélek, mind azt mondják, tartsunk ki, beszéljünk egyenesen arról, mi zajlik Európában.”

Az európai mainstream ma fűti a háborús konfliktust, diszkreditálja a béke fogalmát és a diplomáciai megoldást, legalábbis 2022 februárja óta, azelőtt ez épp fordítva volt. „Kérdezik tőlem, megkergült-e ott mindenki nálatok, mit csinálnak az európai politikusok?”

A következményeket sorolva Szijjártó elmondta, ebben a küzdelemben magyar emberek halnak meg, a tavalyi év ráment az inflációra. A háborúpárti politikusok mind ráerősítettek a békemisszióra. Bezzeg amikor Georgia Meloni utazott Kínába, csendben maradtak – jól is tették.

Az amerikai és az orosz, illetve a kínai külügyminiszter beszélt egymással, Zelenszkij felhívta Trumpot – ezek ugyanakkor szerinte mind örömteli fejlemények, a békemisszió óta. Megerősítette: katonai megoldása nincs, nem is lesz az orosz-ukrán háborúnak. „Mi vagyunk az utolsók Európában, akik mindenkivel tudnak beszélni. Az a dolgunk, hogy segítsünk” – fogalmazott.

Óvodás a soros elnökség bojkottja

A soros elnökség bojkottját óvodás viselkedéshez hasonlította, arról pedig, hogy lemondta a német külügyminiszterrel való találkozót, már ajánlott új időpontot, nem kapott még választ, „szívesen találkozom a kolléganővel bármikor”. Kitért arra is, ha választani kell kínai vagy német befektető között, ő az is-is-re szavaz.

A visegrádi együttműködés jövője szempontjából szólt arról is, továbbra hisz a kormány a lengyel-magyar testvériségben, ugyanakkor a jelenlegi varsói kormány a legképmutatóbb kormány Európában. Miközben a lengyelek a legnagyobb szószólói annak, hogy nem szabad orosz energiahordozót venni, minket bírálnak hangosan, továbbra is vásárolnak kőolajat az oroszoktól, kereskednek velük. Nem ezzel van a baj, hanem a képmutatással – hangsúlyozta, hozzáfűzve, az Egyesült Államok is üzletel az oroszokkal, a franciák meg több orosz földgázt vett, mint mi.

– jegyezte meg.

Az ukrán kőolajstopról

„Az elmúlt napok tárgyalásai azt erősítették meg bennem, hogy egy Brüsszelből koordinált akcióról van szó. Odaszóltak Ukrajnának” – mondta annak kapcsán, hogy az ukránok korlátozzák a Lukoil kőolajszállítását hazánkba és Szlovákiába. „Nem lehet olyan gyenge az EU, hogy egy tagságra vágyó ország két tagország energiaellátását meggyengíti, mégis szó nélkül hagyja azt” – fakadt ki a külügyminiszter, indoklásként az elméletére. Megerősítette, hazánk nem kér tanácsot, hogyan intézze az energiaellátását, cserébe mi sem adunk másoknak, az pedig elképesztő, hogy a horvátok megpróbálnának ezen a helyzeten nyerészkedni. És közben állandóan azt halljuk: szolidaritás.

utalva egyúttal arra, hogy a lelkiismeretünk tiszta lehet, Ukrajna villamosenergia importjának 42 százaléka ma Magyarországról érkezik, s a legnagyobb humanitárius akciót folyatjuk a menekültekért.

A magyar-amerikai kapcsolatok javulásának személyi feltételei vannak, ez pedig Donald Trump győzelme, de a tengeren túli választási eredmény kimenetele a béke és a háború szempontjából sem mindegy – erről is beszélt a miniszter.