Washington nem bír leállni – szinte a szomszédunkban folytatják a fegyverkezést

Nyitókép: Sean Gallup / Getty Images

Az Egyesült Államok első lépésként felmondta az 1987-ben, a hidegháború idején kötött közepes és rövid hatótávolságú rakéták felszámolásáról szóló szerződést 2019-ben. A Reuters értesülése szerint most pedig egy új megállapodás keretében, 

„Az öt évvel ezelőtt felmondott INF (közepes hatótávolságú nukleáris erők)-szerződés megszűnése lehetővé tette az Egyesült Államok számára, hogy megállapodjanak Németországgal nagy hatótávolságú fegyverek telepítéséről. Ezzel az elkötelezettségüket demonstrálják a NATO és Európa védelme felé” – jelentették be az Egyesült Államok és Németország képviselői szerdai, közös nyilatkozatukban.

Az Egyesült Államok részleges telepítései egy hosszú távú fejlesztési projekt előkészítését jelentik. Az új fegyverek között szerepel az SM-6, a Tomahawk cirkálórakéta, valamint fejlesztés alatt álló hiperszonikus fegyverek, amelyek nagyobb hatótávolságúak, mint jelenlegi európai társaik. 

Hivatkozási alap

2019-ben az Egyesült Államok arra hivatkozva lépett ki az INF-szerződésből, hogy Moszkva álláspontjuk szerint megszegte a megállapodást az orosz 9M729 földről indítható cirkálórakéta fejlesztésével, amit a NATO csak SSC-8 néven ismer. A Kreml többször tagadta a vádakat, és moratóriumot vezetett be az INF-szerződés által korábban tiltott, 500-5500 kilométer hatótávolságú földről indítható ballisztikus és cirkálórakéták fejlesztésére.

Június végén Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette, hogy Moszkvának folytatnia kellene a közép- és rövid hatótávolságú nukleáris rakéták gyártását, miután az Egyesült Államok hasonló típusokat telepített Európába és Ázsiába. Putyin hangsúlyozta, hogy Oroszország nem tervezi ilyen rakéták telepítését, de az Egyesült Államok folytatta azok gyártását, és kísérleti célokra Dániába és a Fülöp-szigetekre szállította őket.

***