A NATO elbizonytalanodott Ukrajna tagságával kapcsolatban, már az ország léte a kérdés
Jens Stoltenberg főtitkár egyre óvatosabb megjegyzéseket tesz.
A NATO vezetői kedden háromnapos konferenciára érkeznek Washingtonba. Ukrajna várhatóan újabb védelmi rendszerek ígéretével távozhat a csúcstalálkozóról.
Nyitókép: Omar Havana/Getty Images
Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének tagjai Washingtonban gyűlnek össze a héten, hogy egyeztessenek Ukrajna és a szövetség jövőjéről – írja az Euractiv. Abban egyetértés van az országok között, hogy támogatni kell Kijevet, azonban ennek a támogatásnak a mértéke és mibenléte vitákat okoz. Mindeközben az oroszok határozottan haladnak előre a fronton.
Két olyan pont van, amiben a szövetség láthatóan nem fog engedni:
amíg tart a háború, addig nincs ukrán NATO tagság, és nem küldenek nyugati katonákat az országba.
Ezt is ajánljuk a témában
Jens Stoltenberg főtitkár egyre óvatosabb megjegyzéseket tesz.
A NATO-csúcstalálkozót vezető országok a héten megállapodtak abban, hogy jövőre is 40 milliárd euró értékű katonai segélyt nyújtanak Ukrajnának – tudta meg az Euractiv. Az eredeti Stoltenberg-javaslattal ellentétben a pénzt nem több évre, hanem csak egy évre ígérik. Ezt követően a NATO évente felülvizsgálja majd ezt az összeget.
Kijev várhatóan további légvédelmi rendszereket fog kapni a gyakori rakéta- és dróntámadások ellen.
Ez lehet a csúcstalálkozó „legkonkrétabb és legpozitívabb eredménye” Ukrajna számára – mondta több NATO-diplomata az Euractivnak.
A NATO vezetői emellett a tervek szerint kiadják az első védelmi ipari ígéretet, amelynek célja, hogy a tagok megerősítsék a hazai fegyvergyártást – tudta meg az Euractiv.
A nyugati országoknak az elmúlt két évben igyekeztek feltölteni a hidegháború óta jelentősen megcsappant készleteiket, és ezzel párhuzamosan versenyt futottak, hogy Ukrajnát is ellássák fegyverrel.
Ezt is ajánljuk a témában
A kormányváltás után minden marad a régiben.
A NATO egy évtizeddel ezelőtt azt tűzte ki célként, hogy tagjai védelmi kiadásokra költsék a GDP 2 százalékát. Idén a tagországok kétharmada elérheti ezt a célt.
Az élen a balti államok és Lengyelország áll, utóbbi valószínűleg hamarosan eléri a 4 százalékot.
Még az európai nagyhatalmak, Németország és Franciaország is, amelyek sokáig vonakodtak elkötelezni magukat a cél elérése mellett, várhatóan ebben az évben elérik a 2 százalékot. Kanada, Olaszország és Spanyolország azonban még mindig keveset költ a védelmi iparára.
A csúcstalálkozóra árnyékot vet a közelgő amerikai elnökválasztás is, hiszen amennyiben Donald Trump lesz az új elnök várhatóan a békét fogja sürgetni és nem pedig Ukrajna további támogatását.
Ezt is ajánljuk a témában
Az ukrán hatalom senkit sem enged ki a halál torkából. A frontra kell menni meghalni.
Kapcsolódó cikkek a Háború Ukrajnában aktában.
Az orosz drónok több hullámban és különböző irányokból próbáltak bejutni az ukrán főváros légterébe.
Egy szemtanú szerint egy orosz drón robbanóanyagot dobott le az egyik zsúfolt utcára.
Az ukrán hadsereg volt főparancsnoka nem igazán örül az ukrán elnök új ötletének.