A NATO elbizonytalanodott Ukrajna tagságával kapcsolatban, már az ország léte a kérdés
Jens Stoltenberg főtitkár egyre óvatosabb megjegyzéseket tesz.
A NATO vezetői kedden háromnapos konferenciára érkeznek Washingtonba. Ukrajna várhatóan újabb védelmi rendszerek ígéretével távozhat a csúcstalálkozóról.
Nyitókép: Omar Havana/Getty Images
Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének tagjai Washingtonban gyűlnek össze a héten, hogy egyeztessenek Ukrajna és a szövetség jövőjéről – írja az Euractiv. Abban egyetértés van az országok között, hogy támogatni kell Kijevet, azonban ennek a támogatásnak a mértéke és mibenléte vitákat okoz. Mindeközben az oroszok határozottan haladnak előre a fronton.
Két olyan pont van, amiben a szövetség láthatóan nem fog engedni:
amíg tart a háború, addig nincs ukrán NATO tagság, és nem küldenek nyugati katonákat az országba.
Ezt is ajánljuk a témában
Jens Stoltenberg főtitkár egyre óvatosabb megjegyzéseket tesz.
A NATO-csúcstalálkozót vezető országok a héten megállapodtak abban, hogy jövőre is 40 milliárd euró értékű katonai segélyt nyújtanak Ukrajnának – tudta meg az Euractiv. Az eredeti Stoltenberg-javaslattal ellentétben a pénzt nem több évre, hanem csak egy évre ígérik. Ezt követően a NATO évente felülvizsgálja majd ezt az összeget.
Kijev várhatóan további légvédelmi rendszereket fog kapni a gyakori rakéta- és dróntámadások ellen.
Ez lehet a csúcstalálkozó „legkonkrétabb és legpozitívabb eredménye” Ukrajna számára – mondta több NATO-diplomata az Euractivnak.
A NATO vezetői emellett a tervek szerint kiadják az első védelmi ipari ígéretet, amelynek célja, hogy a tagok megerősítsék a hazai fegyvergyártást – tudta meg az Euractiv.
A nyugati országoknak az elmúlt két évben igyekeztek feltölteni a hidegháború óta jelentősen megcsappant készleteiket, és ezzel párhuzamosan versenyt futottak, hogy Ukrajnát is ellássák fegyverrel.
Ezt is ajánljuk a témában
A kormányváltás után minden marad a régiben.
A NATO egy évtizeddel ezelőtt azt tűzte ki célként, hogy tagjai védelmi kiadásokra költsék a GDP 2 százalékát. Idén a tagországok kétharmada elérheti ezt a célt.
Az élen a balti államok és Lengyelország áll, utóbbi valószínűleg hamarosan eléri a 4 százalékot.
Még az európai nagyhatalmak, Németország és Franciaország is, amelyek sokáig vonakodtak elkötelezni magukat a cél elérése mellett, várhatóan ebben az évben elérik a 2 százalékot. Kanada, Olaszország és Spanyolország azonban még mindig keveset költ a védelmi iparára.
A csúcstalálkozóra árnyékot vet a közelgő amerikai elnökválasztás is, hiszen amennyiben Donald Trump lesz az új elnök várhatóan a békét fogja sürgetni és nem pedig Ukrajna további támogatását.
Ezt is ajánljuk a témában
Az ukrán hatalom senkit sem enged ki a halál torkából. A frontra kell menni meghalni.
Kapcsolódó cikkek a Háború Ukrajnában aktában.
„Sajnos ez a fegyver kifejezetten az élőerő ellen van, illetve a civil lakosság ellen” – kommentálta a biztonságpolitikai szakértő.
Putyin a háború kirobbanása óta nem hozott ilyen döntést.
A jelek szerint a volt amerikai nagykövet még mindig nem érti teljesen a magyar külügyminiszter gondolatmenetét.