Jens Stoltenberg főtitkár egyre óvatosabb megjegyzéseket tesz.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Ukrajna NATO-tagságát nagyon súlyos kérdésnek nevezte a védelmi szövetség főtitkára az amerikai CBS News televíziónak adott, vasárnap sugárzott interjúban. Jens Stoltenberg arra a kérdésre válaszolva, hogy korábban miért említett 10 éves időtávot Ukrajna taggá válására, kifejtette, „senki nem beszélt pontosan 10 évről”, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Ukrajna háborúban áll. Úgy vélekedett:
most a legfontosabb az országnak nyújtott támogatás növelése annak érdekében, hogy Ukrajna fennmaradhasson,
amit bármilyen jövőbeli tagság előfeltételének nevezett.
Az észak-atlanti szervezet főtitkára a Joe Biden elnökjelöltségéről és alkalmasságáról az Egyesült Államokban kibontakozott politikai vitával kapcsolatban lényegesnek minősítette, hogy a NATO kimaradjon belpolitikai vitákból, amiknek nem válhat részévé. Megállapította, hogy
a védelmi szövetségnek a közösen meghozott döntések számítanak, mint a védelmi kiadások növelése,
ami sok éve fontos kérdés az Egyesült Államokban, több elnök alatt is.
Jens Stoltenberg rámutatott arra is, hogy idén már 23 tagállam védelmi kiadásai haladják meg a 10 éve kitűzött célt, a GDP 2 százalékát. Orbán Viktor magyar miniszterelnök oroszországi látogatásával kapcsolatban – kérdésre válaszolva – kijelentette, hogy a különböző NATO-tagok eltérő módon tartják a kapcsolatot Moszkvával.
Hangsúlyozta: Orbán Viktor is világossá tette, hogy nem az észak-atlanti szervezet nevében látogatott Oroszországba,
az utazás pedig nem változtat a védelmi szövetség közösen hozott döntésein.
Megállapította, hogy mindenki békét szeretne, de úgy vélekedett:
a békéhez vezető egyetlen út „meggyőzni Putyin orosz elnököt arról, hogy a hadszíntéren nem győzhet, hanem le kell ülnie és el kell fogadnia egy olyan megoldást, amelyben Ukrajna szuverén és független országként létezik tovább Európában”.
A meggyőzés egyetlen módjának Ukrajna további katonai támogatását nevezte Jens Stoltenberg.
A főtitkár a 75. évfordulós NATO-csúcstalálkozó kiemelt témái között említette Ukrajna mellett a védelmi kiadások növelésének kérdését, valamint a Kína jelentette kihívást. Az indiai- és csendes-óceáni térség biztonságáról szóló megbeszélésekre Ausztrália, Új-Zéland, Japán és Dél-Korea vezetői is csatlakoznak a NATO-csúcstalálkozó résztvevőihez.
(MTI)
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
A brit pénzügyminisztérium be is jelentette, hogy a tárca megadta a szükséges engedélyt a pénz feloldásához.
Az európai politikusoknak is odapirított az orosz elnök.
Az olasz miniszterelnök elmondta, hogy nem akarják „sorsára hagyni Ukrajnát az utóbbi évek legnehezebb szakaszában”, ugyanakkor a rendkívül összetett tárgyalási folyamat nem vonatkoztathat el Oroszország akaratától.
A Le Point szerint a francia agrárium válságát valójában a kormány és Ukrajna okozza.
Az Egyesült Államok „platina” biztonsági garanciát kínál Kijevnek, míg Európa inkább csak a szájkaratéban erős.
Ehhez képest a következő hétéves költségvetés és egy új EU-tagállam ügyének megtárgyalása már laza csuklógyakorlatnak tűnik.
Nem megy el a rivális.
A négyéves Medárd napok alatt belopta magát egy ország szívébe. Hőstettét és helytállását jó ideig nem fogjuk feledni. De egyre több helyen felmerül a kérdés, hogy is írjuk helyesen az életet mentő köszönését. Utánajártunk!
