játszotta, akinek feladata a következő: „Én vagyok az, aki a gondolatokat tanácsolja, tanácsolási helyről. És miután megtanácsoltam, kommunikálom őket, holisztikusan”.
A humorista szerepében maradva elmondta: az elnöknek „kevésbé mondatokat, mint inkább gondolati utazásokat” szokott javasolni egy olyan eljárás keretében,
amelyet „gondolkodás nélküli beszédnek” hív.
Ennek lényege szerinte az, hogy „nem a gondolat célja a fontos, hanem az útja, és az, hogy az útját hány szóval írod le”. Ennek példájaként egy valós Harris-idézetet hozott fel, melyben az alelnök arról értekezett: „Azt gondolod, most estél ki egy kókuszfából? Mindannak kontextusában létezel, amiben élsz, és ami előtted volt.”
A „holisztikus gondolati tanácsadót” játszó humorista azt is elmondta, hogy munkája során beszédeket kap Harris csapatától, melyekből minden egyes szót ollóval kivág, majd „szóbarlangjába” viszi őket, hogy inspirálódjék. Ott elvégez egy rituálét és össze-vissza a dobálja a szavakat annak érdekében, hogy „megtudja, milyen sorrendbe szeretné az univerzum tenni őket”. „Az érzés, amit átadnak, sokkal erősebb, mint az, amit jelentenek” – értekezik a szavakról a humorista, aki emellett súlyos kritikával él azok felé is, akik szerint az embereknek érteniük kellene a vezetőiket, ha azok beszélnek.