Halálos kánikula júniusban? Egy klímakutató elmagyarázza, miért sújtotta szélsőséges időjárás Görögországot

Nyitókép: Aris Oikonomou / Hans Lucas / Hans Lucas via AFP

Görögországban halálos kánikula tombol a nyári szezon, az idei extrém hőhullámok több halálos áldozatot is követeltek júniusban – számolt be róla az Euronews. Legalább hat turistáról tudni, akik meghaltak az extrém hőség következtében és egy tűzoltó is életét vesztette az erdőtüzek elleni küzdelemeben.

Halálos kánikula – Mi okozza, milyen következményekkel lehet számolni? 

Kétségtelen, hogy a Földközi-tenger térségében fekvő ország a Földön tapasztalható éghajlatváltozás frontvonalában van Európában. Tavaly rekordhosszúságú, 16 napig tartó hőhullám perzselte fel az országot. Arról, hogy mi az éghajlati szélsőségek oka Dr. Lagouvardos, az Athéni Nemzeti Obszervatórium (NOA) kutatási igazgatója beszélt a portálnak. „Van egy rendszerünk, amely együttesen működik – a tenger, a légkör-, és ahogy a rendszer egyik összetevője felmelegszik, úgy melegíti a másikat is” – magyarázta.

A Földközi-tenger keleti részén egyre hosszabbak, gyakoribbak és súlyosabbak a tengeri hőhullámok és ciklonok, ez pedig növeli a hőségriasztások és erdőtüzek gyakoriságát. A melegebb tengerfelszíni hőmérséklet a hevesebb és gyakoribb viharokhoz biztosít több energiát.

A legveszélyesebb, hogy ezek a melegebb vizek több mediterrán hurrikánt, azaz trópusi ciklont indítanak el, amelyek súlyos időjárási helyzetet teremthetnek Görögországban és a többi mediterrán országban is.

– emelte ki a kutató. 

Az Európai Unió éghajlati ügynöksége, a Copernicus azt is megállapította, hogy különösen nyáron a jelent problémát a hőmérséklet-emelkedés mértéke Közép- és Délkelet-Európa, valamint a Földközi-tenger környékén. 

Meddig tolerálja az emberi szervezet a szélsőséges időjárást? 

A Görögországban elhunyt turisták között sajnos több magyar is volt. Az orvosok vizsgálják turisták halálának okát, valószínű, hogy a szélsőséges hőség nagy szerepet játszott a végzetesnek bizonyuló túrákban. A szerencsétlenül járt turisták esete is mutatja, hogy az emberi test képes alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, de csak bizonyos határokon belül. Különösen akkor kell figyelni erre a körülményre, ha a szokásos lakhelyünktől nagymértékben különböző klímájú helyre utazunk el, ugyanis akár több hétbe is beletelhet, hogy adott esetben a szervezetünk alkalmazkodni tudjon az adott időjárás viszonyaihoz. Amíg ez nem alakul ki, addig a turistákra sokkal nagyobb veszélyt jelent az extrém időjárás, mint a helyi lakosságra.

Magyarországon miként jelennek meg a jövőben az éghajlati szélsőségek?

Magyarországon a szélsőséges időjárás leginkább a mezőgazdaságra van hatással, de nem úgy, ahogy általában egyes médiumok az embereket ijesztegetni szokták, minthogy narancsot és citromot fogunk termeszteni a Balaton mellett. 

A valóságban a mezőgazdaságra teljesen mások a klímaváltozás hatásai. A gazdáknak a legnagyobb kihívást az áradások, azt estleges erdőtüzek, az extrém időjárás, és a mind térben, mind időben egyenlőtlen csapadák eloszlás jelenti. Ahhoz, hogy mérsékelni tudjuk a klímaváltozás és szélsőséges időjárás hatásait új megoldásokra van szükség az agrárium területén, amelyek segítenek a gazdáknak a döntéshozatalban, valamint segítik a meteorológia feladatát is. Egyértelmű, hogy alkalmazkodni tudjunk a klímaváltozáshoz valódi klímavédelmi intézkedések szükségesek, és nem elég csak „klímaválság” kihirdetése. 

***