Nagy bajban a mezőgazdaság a klímaváltozás miatt

2024. június 26. 13:07

Egy nemrégiben publikált tanulmányából kiderült: a növekvő globális átlaghőmérséklet, a csapadék ingadozása és az egyéb időjárási anomáliák a terméshozamok zuhanásához vezethetnek. A mezőgazdaság „felokosítása” csökkentheti e fenyegetéseket.

2024. június 26. 13:07

A mezőgazdaságnak elképesztő nehézségekkel kell megbirkóznia a következő években, évtizedekben: a neves tanácsadó cég, a Capgemini friss szakértői anyaga szerint azonban jó hír, hogy az agrárszektor és az élelmiszeripar világszerte egyre inkább tudatában van a környezeti ártalmaknak, illetve azok a szektorra gyakorolt hatásának. 

Az agrárszegmens széles körben szóródó, illetve különböző metodikájú nemzetközi becslések szerint a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás 19-29 százalékáért felelős. 

Abban azonban jobbára egyetértés van, hogy a mezőgazdasági öntözés világszerte a vízfelhasználás 70 százalékát teszi ki

Ugyanakkor a halállományok 33 százaléka várhatóan rövidesen túlhalászott lesz, és a világ művelt talajai az eredeti széntartalmuk 25-75 százalékát mára elveszítették. Az említett döbbenetes adatok mutatják az agrárszektor átalakító hatását – húzzák alá a jelentés készítői. 

A növekvő hőmérsékletek, az esőzések és a kiszámíthatatlan időjárási események megváltoztatják a mezőgazdaság keretfeltételeit, ami jelentősen csökkenő terméshozamokhoz és a növények erősödő sérülékenységéhez vezet. Továbbá az éghajlatváltozás miatt az időjárási szélsőségek, anomáliák gyakorisága nő, és ez a betakarítási időpontok előrejelzését teszi nehezebbé. Ezek a változások nemcsak a termények minőségét, mennyiségét, árát befolyásolják, hanem a gazdák jövedelmét is. 

Ijesztő számítások

Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) jelentése szerint a főbb növények és haszonállatok termesztésére alkalmas területek 10 százaléka válik alkalmatlanná a mezőgazdasági termelésre 2050-re, amennyiben a magas üvegházhatásúgáz-kibocsátási forgatókönyvek valósulnak meg, és nem sikerül tartani a párizsi megállapodás célértékeit. 

Ez kettős kihívást jelent a mezőgazdaság számára: egyrészt fontos alkalmazkodni a változó éghajlathoz, másrészt minimalizálni kell a jelenlegi hatásokat az ökoszisztémákra, a vízkészletekre, és az üvegházhatású gázok kibocsátására is ügyelni kellene. 

Be kell vinni a digitalizációt a földekre?

A digitális technológia, az adatok és a mesterségesintelligencia-eszközök ígéretes megoldásokat kínálnak a mezőgazdaság környezeti hatásainak csökkentésére. A precíziós gazdálkodási technikák érzékelőkből származó adatokat használnak arra, hogy az erőforrásokat (például a vizet vagy a műtrágyát) csak ott alkalmazzák, ahol szükséges. Például a célzott növényvédelmi permetezés akár 90 százalékkal is csökkentheti a vegyszerek használatát, ezáltal optimalizálva a termelést, minimalizálva a pazarlást és csökkentve a mezőgazdasági tevékenységek ökológiai lábnyomát. 

Valós idejű adatelemzés a hatékonyabb öntözésért

A jelentés megállapítja azt is, hogy a technológia fontos eszközöket biztosít a termelők számára az éghajlatváltozáshoz történő alkalmazkodáshoz. A valós idejű adatelemzés támogatja a gazdákat abban, hogy jó döntéseket hozzanak (például a növényvédelem, a talajjavítás vagy a betakarítás terén), és mérsékeljék a gyorsan változó éghajlati körülményekkel, időjárási szélsőségekkel járó kockázatokat.  

Az időjárás-előrejelzések pontossága

Az időjárás-előrejelzések alapján készült adatelemzések ajánlásokat tehetnek a vetési és betakarítási időre, segítve a gazdákat a hozamok optimalizálásában – dacára az egyre kiszámíthatatlanabb időjárási jelenségeknek. Ezenkívül az ipar új, innovatív termelési módszereket vizsgál a környezeti hatások csökkentésének mind nagyobb fogyasztói-társadalmi igénye miatt. Az alacsonyabb környezeti terhelésű húsalternatívák, például a fehérjében gazdag mikroalgák egyre népszerűbbek mint fenntartható élelmiszerforrások.

Fenntartható élelmiszerforrások 
A digitális technológia központi szerepet játszhat például az öntözés, azaz az édesvíz-felhasználás csökkentési módjainak azonosításában is. Ezek az alternatívák diverzifikálják az élelmiszer-termelést, és lehetőséget adnak a karbonlábnyom csökkentésére, valamint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra. 

Az új technológia komoly lehetőséget kínál az élelmiszeripar és az üzleti döntéshozók számára – von konklúziót a Capgemini anyaga. E szerint  

a digitális, az adat- és az MI-technológiák alkalmazásával a termelők jobban felkészülhetnek arra, hogy megfeleljenek az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás kettős kihívásának, miközben csökkenthetik a mezőgazdaság környezeti hatásait. 

A szakértők szerint az ilyen eszközök hozzájárulnak a termelési folyamatok optimalizálásához, a hulladék minimalizálásához és a fenntartható gyakorlatok elfogadásához is. 

Az agrárvilágot sújtó klímakatasztrófák

A kutatás szerint a technológia segíthet előre jelezni a klímakatasztrófák (aszályok, árvizek, túlzott csapadék stb.) okozta súlyos károkat, amelyek a gazdák jövedelmének alakulására is súlyos hatással lehetnek. Így a döntéseket meghozó gazdálkodók előre mérlegelhetik, hogy a megelőzési költségek milyen távon térülnek meg. A technológia tehát alapvető fontosságúvá válik, mert ezzel az ágazat ütemesebben csökkentheti a környezeti hatásait és felgyorsíthatja az ökoszisztéma helyreállítását is, ami a jövőbeni élelmiszer-biztonság kulcsa.  

A Capgemini egyébként részletesen foglalkozik az agrárszektorral a legújabb ReThink sorozatba tartozó tanulmányában, amelynek angol címe: Food for Thought: How can collaboration and technology drive a more sustainable food ecosystem? 

Kapcsolódó:

 Címlapfotó: MTI/Czeglédi Zsolt 

 

 


További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.

 

Összesen 143 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
MaBaker
2024. június 28. 00:21
A neves tanácsadó cég ebből az ijesztgetésből él
augustus2-0
2024. június 26. 18:06
Állandóan ez az üvegház hatású gázok sablonszöveg. Holott..., de erről már rengeteg mértékadó, csak éppen az erőltetett narratívának ellentmondó tanulmány született. Érdemes lenne a termesztett növények fajtáján is változtatni a klímaváltozásnak megfelelően. Pl. beszélnek arról, mennyivel jobban termeszthető lenne ma már nálunk is takarmányként a cirok, mint a kukorica. Mellesleg egy fontos dologról nem esik szó, pedig az nemcsak az agráriumban fönnálló tényező. Ott egy adott földterületen a gazda elsősorban nem egészséges élelmiszert, egyéb mezőgazdasági terméket akar termelni, hanem pénzt. Na ebben kellene egyfelől átállítani a gondolkodást, másfelől megfelelő törvényi szabályozással nyomást gyakorolni.
falcatus-2
2024. június 26. 17:44
Ez D-dúr és e-moll 2024. június 26. 17:11 • Szerkesztve Próbáltam megkeresni a konkrét tanulmányt, de a met.hu-nak nincs keresője, a gugli pedig nem boldogult vele, valamiért nem "lát rá" rendesen...." az egykori OMSZ rengeteg marhaságot írt megrendelésre, vagy egyszerűen könnyű szakmai előremenetel és megélhetési katrrierizmusból. Mára kivonták a forgalomból a legkirívóbbakat.Sajnos nem az elkövetőit, hanem csak a "tanuhegyeket" Nem meglepő, hogy ezek szerint a Zenész úr által említettet is.
falcatus-2
2024. június 26. 17:36
pesszimistafalcatus-2 2024. június 26. 17:28 A hozzáértők azt mondják, hogy a föld 3 milliárd embert tudna gond nélkül eltartani..." Mint a jelenlegi állapot is mutatja>>>súlyos tévedés. Olvastam "hozzáértőket" én is . Levezették számokkal 19 milliárdot is gond nélkül. Csak élelmezés szempontjából akár 27 milliárdot is. Csak a jelnleg is elérhető mez.gazd. művelésre alkalmas területekből, és egy ember egy napra szükséges, átlagos munkavégzés mellett szükséges kalóriaértékek megtermelhetőségéből. Nyilván ez csak az élelmezhetőségre vonatkozik.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!