Egy nemrégiben publikált tanulmányából kiderült: a növekvő globális átlaghőmérséklet, a csapadék ingadozása és az egyéb időjárási anomáliák a terméshozamok zuhanásához vezethetnek. A mezőgazdaság „felokosítása” csökkentheti e fenyegetéseket.
2024. június 26. 13:07
10 p
5
1
143
Mentés
A mezőgazdaságnak elképesztő nehézségekkel kell megbirkóznia a következő években, évtizedekben: a neves tanácsadó cég, a Capgemini friss szakértői anyaga szerint azonban jó hír, hogy az agrárszektor és az élelmiszeripar világszerte egyre inkább tudatában van a környezeti ártalmaknak, illetve azok a szektorra gyakorolt hatásának.
Az agrárszegmens széles körben szóródó, illetve különböző metodikájú nemzetközi becslések szerint a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás 19-29 százalékáért felelős.
Abban azonban jobbára egyetértés van, hogy a mezőgazdasági öntözés világszerte a vízfelhasználás 70 százalékát teszi ki.
Ugyanakkor a halállományok 33 százaléka várhatóan rövidesen túlhalászott lesz, és a világ művelt talajai az eredeti széntartalmuk 25-75 százalékát mára elveszítették. Az említett döbbenetes adatok mutatják az agrárszektor átalakító hatását – húzzák alá a jelentés készítői.
A növekvő hőmérsékletek, az esőzések és a kiszámíthatatlan időjárási események megváltoztatják a mezőgazdaság keretfeltételeit, ami jelentősen csökkenő terméshozamokhoz és a növények erősödő sérülékenységéhez vezet. Továbbá az éghajlatváltozás miatt az időjárási szélsőségek, anomáliák gyakorisága nő, és ez a betakarítási időpontok előrejelzését teszi nehezebbé. Ezek a változások nemcsak a termények minőségét, mennyiségét, árát befolyásolják, hanem a gazdák jövedelmét is.
Ijesztő számítások
Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) jelentése szerint a főbb növények és haszonállatok termesztésére alkalmas területek 10 százaléka válik alkalmatlanná a mezőgazdasági termelésre 2050-re, amennyiben a magas üvegházhatásúgáz-kibocsátási forgatókönyvek valósulnak meg, és nem sikerül tartani a párizsi megállapodás célértékeit.
Ez kettős kihívást jelent a mezőgazdaság számára: egyrészt fontos alkalmazkodni a változó éghajlathoz, másrészt minimalizálni kell a jelenlegi hatásokat az ökoszisztémákra, a vízkészletekre, és az üvegházhatású gázok kibocsátására is ügyelni kellene.
Be kell vinni a digitalizációt a földekre?
A digitális technológia, az adatok és a mesterségesintelligencia-eszközök ígéretes megoldásokat kínálnak a mezőgazdaság környezeti hatásainak csökkentésére. A precíziós gazdálkodási technikák érzékelőkből származó adatokat használnak arra, hogy az erőforrásokat (például a vizet vagy a műtrágyát) csak ott alkalmazzák, ahol szükséges. Például a célzott növényvédelmi permetezés akár 90 százalékkal is csökkentheti a vegyszerek használatát, ezáltal optimalizálva a termelést, minimalizálva a pazarlást és csökkentve a mezőgazdasági tevékenységek ökológiai lábnyomát.
Valós idejű adatelemzés a hatékonyabb öntözésért
A jelentés megállapítja azt is, hogy a technológia fontos eszközöket biztosít a termelők számára az éghajlatváltozáshoz történő alkalmazkodáshoz. A valós idejű adatelemzés támogatja a gazdákat abban, hogy jó döntéseket hozzanak (például a növényvédelem, a talajjavítás vagy a betakarítás terén), és mérsékeljék a gyorsan változó éghajlati körülményekkel, időjárási szélsőségekkel járó kockázatokat.
Az időjárás-előrejelzések pontossága
Az időjárás-előrejelzések alapján készült adatelemzések ajánlásokat tehetnek a vetési és betakarítási időre, segítve a gazdákat a hozamok optimalizálásában – dacára az egyre kiszámíthatatlanabb időjárási jelenségeknek. Ezenkívül az ipar új, innovatív termelési módszereket vizsgál a környezeti hatások csökkentésének mind nagyobb fogyasztói-társadalmi igénye miatt. Az alacsonyabb környezeti terhelésű húsalternatívák, például a fehérjében gazdag mikroalgák egyre népszerűbbek mint fenntartható élelmiszerforrások.
Fenntartható élelmiszerforrások A digitális technológia központi szerepet játszhat például az öntözés, azaz az édesvíz-felhasználás csökkentési módjainak azonosításában is. Ezek az alternatívák diverzifikálják az élelmiszer-termelést, és lehetőséget adnak a karbonlábnyom csökkentésére, valamint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra.
Az új technológia komoly lehetőséget kínál az élelmiszeripar és az üzleti döntéshozók számára – von konklúziót a Capgemini anyaga. E szerint
a digitális, az adat- és az MI-technológiák alkalmazásával a termelők jobban felkészülhetnek arra, hogy megfeleljenek az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás kettős kihívásának, miközben csökkenthetik a mezőgazdaság környezeti hatásait.
A szakértők szerint az ilyen eszközök hozzájárulnak a termelési folyamatok optimalizálásához, a hulladék minimalizálásához és a fenntartható gyakorlatok elfogadásához is.
Az agrárvilágot sújtó klímakatasztrófák
A kutatás szerint a technológia segíthet előre jelezni a klímakatasztrófák (aszályok, árvizek, túlzott csapadék stb.) okozta súlyos károkat, amelyek a gazdák jövedelmének alakulására is súlyos hatással lehetnek. Így a döntéseket meghozó gazdálkodók előre mérlegelhetik, hogy a megelőzési költségek milyen távon térülnek meg. A technológia tehát alapvető fontosságúvá válik, mert ezzel az ágazat ütemesebben csökkentheti a környezeti hatásait és felgyorsíthatja az ökoszisztéma helyreállítását is, ami a jövőbeni élelmiszer-biztonság kulcsa.
A Capgemini egyébként részletesen foglalkozik az agrárszektorral a legújabb ReThink sorozatba tartozó tanulmányában, amelynek angol címe: Food for Thought: How can collaboration and technology drive a more sustainable food ecosystem?
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTI/Czeglédi Zsolt
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Amikor Brüsszel az ukrán csatlakozást erőlteti, akkor minden uniós termelő megélhetésével és az EU élelmezésbiztonságával játszik – mondta Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke.
Amellett, hogy jól láthatóan egyházellenesek hazánkban is a gender- és LMBTQ-propagandista politikusok, undorító akciójuknak az időzítése sem mellékes.
Állandóan ez az üvegház hatású gázok sablonszöveg. Holott..., de erről már rengeteg mértékadó, csak éppen az erőltetett narratívának ellentmondó tanulmány született. Érdemes lenne a termesztett növények fajtáján is változtatni a klímaváltozásnak megfelelően. Pl. beszélnek arról, mennyivel jobban termeszthető lenne ma már nálunk is takarmányként a cirok, mint a kukorica.
Mellesleg egy fontos dologról nem esik szó, pedig az nemcsak az agráriumban fönnálló tényező. Ott egy adott földterületen a gazda elsősorban nem egészséges élelmiszert, egyéb mezőgazdasági terméket akar termelni, hanem pénzt. Na ebben kellene egyfelől átállítani a gondolkodást, másfelől megfelelő törvényi szabályozással nyomást gyakorolni.
Ez D-dúr és e-moll
2024. június 26. 17:11 • Szerkesztve
Próbáltam megkeresni a konkrét tanulmányt, de a met.hu-nak nincs keresője, a gugli pedig nem boldogult vele, valamiért nem "lát rá" rendesen...."
az egykori OMSZ rengeteg marhaságot írt megrendelésre, vagy egyszerűen könnyű szakmai előremenetel és megélhetési katrrierizmusból. Mára kivonták a forgalomból a legkirívóbbakat.Sajnos nem az elkövetőit, hanem csak a "tanuhegyeket"
Nem meglepő, hogy ezek szerint a Zenész úr által említettet is.
pesszimistafalcatus-2
2024. június 26. 17:28
A hozzáértők azt mondják, hogy a föld 3 milliárd embert tudna gond nélkül eltartani..."
Mint a jelenlegi állapot is mutatja>>>súlyos tévedés.
Olvastam "hozzáértőket" én is . Levezették számokkal 19 milliárdot is gond nélkül. Csak élelmezés szempontjából akár 27 milliárdot is. Csak a jelnleg is elérhető mez.gazd. művelésre alkalmas területekből, és egy ember egy napra szükséges, átlagos munkavégzés mellett szükséges kalóriaértékek megtermelhetőségéből. Nyilván ez csak az élelmezhetőségre vonatkozik.