A Science tudományos lap szerzői szerint az atomenergia és a megújuló energiaforrások nem zárják ki egymást, sőt, csak együttesen képesek lassítani a klímaváltozást.
A legtöbb ország már most elmaradt a párizsi klímacsúcson vállalt kötelezettségeitől, emiatt sürgető, hogy újragondoljuk a nukleáris energiát – vélik a szerzők. Szerintük a nukleáris energia már most is a legfőbb forrása az alacsony széndioxid-kibocsátású energiának Európában és az USA-ban, de világszinten is a második helyen áll a vízenergia után.
És miközben egyre több ország kimondottan igyekszik gyorsan bezárni nukleáris erőműveit, épphogy azon kellene gondolkodniuk, miként lehetne meghosszabbítani az élettartamukat. Ez lenne a legegyszerűbb és legkevésbé költséges módja a klímaküzdelemnek – írják a kutatók.
Szerencsére azonban már látszanak jelei az új gondolkodásnak is: az USA-ban az atomerőművek a dekarbonizációs stratégia elemét képezik, Tajvanon pedig a lakosság népszavazásban akadályozta meg, hogy leállítsák az erőműveket. Az Egyesült Királyságban a kormány célja pedig az, hogy megújítsa az atomerőművi kapacitásokat.
A vízenergia és a geotermikus energiaforrások korlátozottak, az akkumulátoros energiatárolás pedig nem áll a szükséges szinten, hogy ellensúlyozza a nap- és szél ciklikus ingadozásait, így ha gyors eredményeket akarunk elérni a klímaváltozás elleni harcban, akkor a már rendelkezésre álló, bizonyított megoldásokra is építeni kell a szakértők szerint.
Egyelőre nem látszik más megoldás a problémáinkra, mint a szinte korlátlan és bárhol elérhető energiát nyújtó nukleáris energiatermelés – mutatnak rá a szerzők, akik szerint nem csak a nukleáris energiát kell újragondolnunk, hanem azt is, hogy hogyan építsünk költséghatékonyan újabb erőműveket.
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
A tél már nem az, ami régen volt. A fagyos napok eltűnnek, a hó ropogása helyett saras ösvények fogadnak a világ nagy részén. Az „elveszett téli napok” a klímaváltozás legújabb áldozatai, és vele együtt mi is – ezt erősítik meg a Climate Central minapi elemzésének megállapításai is.
Most, hogy palesztin sálat kötött a sárga esőkabátra, vajon hol vannak a politikusok, akik úgy tettek, mintha számítana, mit gondol egy svéd tinédzser a klímapolitikáról?
A franciák továbbra is az atomenergiára tesznek, sok tucat reaktor működik az országban.
Ez az elmúlt 20 év tanulsága.
Az Európai Unió zöldátállásának költségei messze meghaladják a korábbi becsléseket, évente akár 1500 milliárd euróra is rúghatnak. A Bruegel Intézet friss jelentése szerint a klímaváltozás elleni küzdelem ára soha nem látott magasságokba szökhet a következő években.
Nem kellett volna bezárni az atomerőműveket a miniszterelnök szerint.
Hogyan szítja egy Orbán Viktor támogatta populista agytröszt a skóciai kultúrharcot? – e címmel jelent meg hosszú elemzés a The Ferret nevű skót hírportálon.
Ennek ellenére szerintem messze nem Fábry Sándor lógna ki leginkább a Kossuth-díjasok közül.
