Közel ötven ország vezetője érkezik majd hazánkba.
Nyitókép: Getty Images / Paul Panayiotou
Az Európai Politikai Közösség (EPC) következő csúcstalálkozóját Magyarország rendezi – jelentette be a csütörtökön tartott angliai EPC-csúcs záró sajtóértekezletén Sir Keir Starmer brit miniszterelnök.
A Londontól száz kilométerre északnyugatra lévő Blenheim-palotában, Sir Winston Churchill néhai brit kormányfő egykori otthonában rendezett egynapos EPC-csúcsértekezleten – amelyen 46 ország vett részt – a két fő témakör Ukrajna további támogatása, illetve az illegális bevándorlás elleni közös fellépés volt.
Starmer a találkozó utáni sajtótájékoztatóján elmondta: „egyetértés született arról, hogy az illegális bevándorlást a probléma forrásánál kell kezelni”.
Ennek jegyében London 84 millió font (39 milliárd forint) értékű humanitárius programot indít Afrikában és a Közel-Keleten.
A brit kormányfő bejelentette azt is, hogy a következő EPC-csúcstalálkozókat az idén Magyarországon, illetve jövőre Albániában és Dániában rendezik.
Ezt is ajánljuk a témában
Közeleg az Európai Politikai Közösség (EPC) negyedik csúcstalálkozója, amelyet ezúttal az angliai Oxford közelében lévő Blenheim-kastélyban rendeznek meg, 47 európai állam-, illetve kormányfő részvételével.
A csütörtöki angliai EPC-találkozóról szólva Starmer elmondta: Ukrajna nemcsak saját népéért, hanem az európai népért, a szabadságért, a demokráciáért, a jogállamiságért is harcol. „Éppen ezért a mi biztonságunk Ukrajnában kezdődik” – fogalmazott a munkáspárti brit miniszterelnök. Kijelentette: mindezek alapján az EPC-csúcsértekezlet résztvevői ismét ígéretet tettek a rendezvényen jelenlévő Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek arra, hogy mindaddig folytatják Ukrajna támogatását, amíg erre szükség van.
Keir Starmer szerint döntés született arról is, hogy Nagy-Britannia elmélyíti az Európai Unióval folytatott együttműködését a védelem, a biztonság és az illegális bevándorlás területén. Úgy fogalmazott: amikor az angol-walesi főügyészség igazgatója volt, személyesen tapasztalta, hogy a határokon átnyúló együttműködéssel terrorszervezetek felszámolása és terroristák felelősségre vonása is lehetővé válik.
Egyszerűen nem vagyok hajlandó elfogadni, hogy ugyanez nem lehetséges a migrációra épülő szervezett bűnözéssel szemben”
– mondta a brit kormányfő.
Hozzátette: a két héttel ezelőtti nagy-britanniai parlamenti választások után megalakult munkáspárti kormány „nem fogja szemfényvesztő ötletekre költeni” az adófizetők pénzét. Keir Starmer ezzel arra utalt, hogy a Labour-kabinet egyik első intézkedéseként törölte az illegálisan Nagy-Britanniába érkező menedékkérők ruandai áttelepítési tervét, amelyet a Konzervatív Párt vezette előző kormány kezdeményezett.
Erről a programról a Boris Johnson vezette akkori tory kormány kötött államközi szerződést 2022-ben a közép-afrikai országgal, de a jogi és parlamenti csatározások miatt az áttelepítések nem indultak el a július 4-i nagy-britanniai parlamenti választásig, amelyen a Konzervatív Párt súlyos vereséget szenvedett. Sir Keir Starmer már első munkanapján bejelentette, hogy kormánya a ruandai programra szánt pénzt az embercsempészek elleni fellépésre összpontosító, terrorellenes módszereket alkalmazó új határbiztonsági parancsnokság létrehozására fordítja.
Ezt is ajánljuk a témában
Nagy-Britanniában találkoznak az Európai Politikai Közösség keretein belül.
A csütörtöki EPC-csúcstalálkozót záró sajtóértekezletén a brit kormányfő elmondta: a rendezvényen is konszenzus született arról, hogy az illegális bevándorlás elleni fellépést az embercsempész bandákra kell összpontosítani. Arra a kérdésre, hogy aggasztják-e az amerikai republikánus alelnökjelölt, James David Vance által az Ukrajnának nyújtott nyugati támogatással szemben megfogalmazott „szókimondó bírálatok”, Keir Starmer úgy válaszolt: nem kívánja „megelőlegezni” az amerikai elnökválasztás eredményét, de bárki győzzön is a novemberi választáson, a szövetséges országok folytatják vele az együttműködést.
Hozzátette: a különleges brit-amerikai viszonyrendszer nagyon nehéz körülmények közepette kovácsolódott, és nagyon hosszú ideje kitart. Arra a kérdésre, hogy Nagy-Britannia hajlandó lenne-e „nukleáris védőpajzsot tartani Európa fölé”, ha „a NATO-val szemben szkeptikus” Donald Trump nyeri az amerikai elnökválasztást, Keir Starmer kijelentette: a munkáspárti brit kormány elkötelezte magát az önálló brit nukleáris elrettentő kapacitás fenntartása mellett, és „éppen védelmi kapacitásának nukleáris eleme miatt” már most is egyedi módon járul hozzá Európa biztonságához.
(MTI)
Ezt is ajánljuk a témában
Segíti-e az európai biztonságot és a kontinens jövőjének építését Macron új közössége? Az EPC egyelőre nagy kérdőjel – hangzott el az MCC konferenciáján.
***
Ami nem hajlik, az törik – régi bölcsesség juthat eszünkbe az amerikai választási eredményeket nézegetve. A visszatérő elnök erős felhatalmazással vághat neki második ciklusának. Az inga visszalendült. Csak ennyi történt?
A diktafonmatiné helyett fókuszáljunk hát azokra az eseményekre, amelyek közeljövőnket, közép-európai mindennapjainkat alakítják majd! Constantinovits Milán írása.
Egyeurós házakat kínál egy falu Szardínia szigetén a kiborult liberálisoknak.
A republikánus jelölt győzelme mindent megváltoztat a kontinensen, azt is kivesézték, mit és hogyan.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
