Orbán Viktor Moldovában: Magyarország kitart békepárti álláspontja mellett!
A miniszterelnök az Európai Politikai Közösség moldovai csúcstalálkozóján vett részt.
Közeleg az Európai Politikai Közösség (EPC) negyedik csúcstalálkozója, amelyet ezúttal az angliai Oxford közelében lévő Blenheim-kastélyban rendeznek meg, 47 európai állam-, illetve kormányfő részvételével.
Nyitókép: Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Emmanuel Macron francia elnök. Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda
A Mandiner olvasói emlékezhetnek: Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön részt vesz az Európai Politikai Közösség (EPC) negyedik csúcstalálkozóján az angliai Oxford közelében lévő Blenheim-kastélyban, amelyre 47 európai állam-, illetve kormányfő kapott meghívást.
A vezetők a negyedik EPC-találkozó előzetes napirendje szerint megvitatják az Ukrajnának nyújtott támogatást, valamint az olyan közös kihívásokat, mint az energia és az összeköttetés, a biztonság és a demokrácia, valamint a migráció
– erről korábban itt írtunk.
Mi az EPC és mire jó?
Az Európai Politikai Közösség (EPC) az Európa jövőjéről szóló politikai és stratégiai megbeszélések kormányközi fóruma, amelyet 2022-ben Emmanuel Macron francia államfő kezdeményezésére hoztak létre. „A mi szándékunk egyértelműen az, hogy elkötelezzük magunkat, hogy konkrét terveink legyenek, és hogy együtt dolgozzunk kontinensünk egységéért, különösen ezekben a nagyon nehéz időkben” – nyilatkozta céljaikról a francia elnök 2022-ben.
Mint az EPC megalakulásának aprópóján a Mathias Corvinus Collegiumban (MCC) megrendezett nagyszabású konferencián Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért és energiabiztonságért felelős államtitkára korábban rámutatott: az Európai Politikai Közösség egy hasznos platformot biztosít ahhoz, hogy a különböző hátterű országok kapcsolatot alakítsanak ki egymással.
Az EPC tagállamainak eddig három találkozójuk volt. Ezek témáját a következő bekezdésekben röviden össze is foglaltuk olvasóinknak.
Az Európai Politikai Közösség (EPC) harmadik (2023. október) spanyolországi találkozójának egyik kiemelten fontos stémája a kontinensre nehezedő migrációs nyomás volt. A hirado.hu kapcsolódó cikke szerint sokan már előzetesen is paprikás hangulatot vártak, főleg azok után, hogy Brüsszel nem sokkal a találkozó előtt több tagállam tiltakozása ellenére áterőltette a migrációs paktum tervezetét.
Érdekesség az áteröltetett paktum tervezete kapcsán, hogy éppen a harmadik EPC-találkozó napjaiban sikeresnek bizonyult a magyar-lengyel ellenállás, ugyanis nem került be a migráció az európai uniós állam- és kormányfők granadai informális találkozójának közös nyilatkozatába, noha egységes álláspontot fogalmaztak meg a közösség bővítésével és stratégai autonómiájával kapcsolatban. Korábban Orbán Viktor miniszterelnök és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő is kijelentették: nem támogatják a brüsszeli migránspaktumot.
***
Az Európai Politikai Közösség (EPC) második (2023. június) moldovai találkozója kapcsán Orbán Viktor közösségi oldalán azt írta: „Magyarország kitart békepárti álláspontja mellett! Ezt képviseltem az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozóján, Moldovában.”
Az akkori tanácskozás fő témái közé tartozott a béke és biztonság, az energiaellátás és a klímavédelem, továbbá az európai országok infrastrukturális hálózatai közötti összeköttetések javítása.
A találkozón az EU-tagországok és az európai uniós központi intézmények vezető képviselői mellett közel húsz európai ország állam- vagy kormányfője vesz részt. Recep Tayyip Erdogan török elnök az utolsó pillanatban lemondta részvételét.
Ezt is ajánljuk a témában
A miniszterelnök az Európai Politikai Közösség moldovai csúcstalálkozóján vett részt.
***
Az Európai Politikai Közösség (EPC) első (2022. október) prágai csúcstalálkozója kapcsán
Orbán Viktor akkor közölte: a találkozó tétje, hogy sikerül-e változtatni a szankciós politikán – erről korábban itt írtunk.
Emlékezetes: az akkor létrehozott Európai Politikai Közösség első találkozóján 44 ország volt jelen, hiszen nem csak az Európai Unió tagállamait sújtják a háború gazdasági következményei. Oroszország és Belarusz viszont nem kapott meghívást.
„Közös célunk volt egy olyan informális platform létrehozása, ahol megoszthatjuk egymással a javaslatainkat, és kidolgozhatunk megoldásokat arra, hogy a béke és a jólét visszatérjen Európába” – mondta az első találkozón az akkori házigazda cseh kormányfő, Petr Fiala.
„Szerintem ez nagyon hasznos, remélhetőleg a közös kapcsolataink új szakasza” – fogalmazott a találkozó ötletgazdája, Emmanuel Macron. „De
a mi szándékunk egyértelműen az, hogy elkötelezzük magunkat, hogy konkrét terveink legyenek, és hogy együtt dolgozzunk kontinensünk egységéért, különösen ezekben a nagyon nehéz időkben”
– tette hozzá a francia elnök. Erről korábban itt írtunk.
Ezt is ajánljuk a témában
A magyar kormányfő szerint a következő találkozók tétje, hogy sikerül-e változtatni a jelenlegi szankciós politikán.