Segíti-e az európai biztonságot és a kontinens jövőjének építését Macron új közössége? Az EPC egyelőre nagy kérdőjel – hangzott el az MCC konferenciáján.
Nagyszabású nemzetközi konferenciát rendezett a Mathias Corvinus Collegium, melynek témája az Európai Politikai Közösség (European Political Community, EPC) volt. Mint emlékezetes, 2022. május 9-én az EU francia elnökségének, valamint az orosz-ukrán háború harmadik hónapjának idején Emmanuel Macron az Európai Parlament előtt egy új kezdeményezést hirdetett meg.
Rodrigo Ballester, az MCC Európai Tanulmányok műhelyének vezetője nyitotta meg az eseményt, aki elmondta, hogy egyelőre az EPC egy nagy kérdőjel. Macron szerint céljai a béke és biztonság, a klíma- és energiaügy előremozdítása.
Kívülről talán egyesek úgy látják, hogy egyes országok gyorsabban akarnak haladni, mint a többi. Fontos tisztázni, arról van-e szó: mostantól vannak elsőrangú és másodrangú országok? Fontos kérdés: segíti-e az EPC az európai biztonságot? Steril közösséget képvisel, vagy ez lenne a hiányzó láncszem?
Ballester további fontos kérdésként nevezte meg, hogy kinek a pénzéből fog működni a szervezet, milyen büdzséből? Mi lesz az álláspontja a migráció terén? Mit gondol majd a fiatalok európai mobilitásáról? Utóbbi égető kérdés, hiszen
Flexibilis lesz, vagy lesz székhelye és titkársága?
Az eseményen Sztáray Péter a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős államtitkára kifejtette, hogy Magyarország mindig is az Európai Unió és a NATO bővítésének híve volt. Ez az alap a magyar kormány számára, így állunk az EPC-hoz is.
olyan értelemben, hogy senki sem tudja, mi lesz az új biztonsági architektúra. Remélhetőleg ez egy olyan platform lesz, amely erre is választ ad.
Sztáray szerint az Európai Politikai Közösség egy hasznos platformot biztosít ahhoz, hogy a különböző hátterű országok egymással kapcsolatot alakítsanak ki. Az államtitkár arra is emlékeztetett, hogy az Európai Politikai Közösségnek nem szabad felülírnia az Európai Unió szabályait, nem lehet eszköze az integráció mélyítésének.
Magyarország mindig is kiállt az EU nyugat-balkáni bővítése mellett, ami kulcsfontosságú a térség stabilitása szempontjából – hangsúlyozta Sztáray Péter, aki azt is kiemelte, hogy minden egyes tagjelölt államnak ugyanannak a kritériumrendszernek kell megfelelnie.
és egy geopolitikai eszköz. Az EU bővítheti ráhatását, a stabilitást és a biztonságot a további bővüléssel. Az ECP például ebben szerepet játszhat. Ez egy „nagy sátor”, ahol sok ország találkozhat az európai régióban, például Törökországot és az Egyesült Királyságot is ide sorolhatjuk, hiszen platform kell a kommunikációra velük is, de tagjelöltekkel is. Lehetőséget ad a párbeszédre vagy a diskurzus felélesztésére olyanokkal, akikkel a párbeszéd jelenleg nem erős.
A magyar álláspont tehát Sztáray szerint az, hogy látjuk az ECP előnyeit, jó platformnak ígérkezik a párbeszédre, és készen állunk a részvételre és a hozzájárulásra.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Mi a Tisztítótűz hadművelet valódi célja? Ráéghet-e a Fideszre az NKA-botrány? Mi lesz Sulyok Tamással, és mit szól ehhez Brüsszel? Lehet-e visszaút Orbán Viktornak és hogy áll most a patrióta építkezés az Európai Unióban?
PestiSrácok, Magyar Péter, a jobboldali média jövője és a Tisza első hónapjai. Huth Gergely szerint a jelenlegi közéleti légkör a Kádár-rendszer utolsó éveit idézi.
A főváros szerepének újragondolásáról, a NER gazdasági logikájáról, a Fidesz belső működésének átalakulásáról és a centralizáció következményeiről beszélt lapunknak Szatmáry Kristóf, a párt új budapesti elnöke.
Több ezres tüntetések, politikai konteók, személyes támadások és egy civil mozgalom, amely néhány hét alatt országos figyelmet kapott.
Nem is a miniszterelnöki mondat ad igazán okot aggodalomra, hanem azok hallgatása, akik számtalan alkalommal kiáltották világgá, hogy megszűnt a sajtószabadság.
Az európai polgári kezdeményezés elindítói szerte a kontinensen mozgósítanak azért, hogy rászorítsák az EU vezetőit a migrációs politika radikális, európai érdekeket képviselő átalakítására.
Hatala Anna 2024 eleje óta vezette a Nemzeti Információs Központot.
A fizikai törvények, amelyek eddig gyanúsan fideszes pártkatonának tűntek, hirtelen beléptek a kormányzati valóságba is.
