A koronavírussal is küzdő elnök hallgatott saját párttársaira, és nem vállalja a november 5-i második összecsapást Trumppal, hanem maga helyett Kamala Harrist javasolja ellenfélnek.
Nyitókép: Kent Nishimura / AFP
Joe Biden 81 éves amerikai elnök magyar idő szerint vasárnap 19:46-kor közzétett X-üzenetében jelentette be, hogy visszalép a novemberi elnökválasztástól, melyen kihívója régi-új ellenfele, Donald Trump.
A demokrata politikus egy július 21-dátummal írott, az amerikai honfitársaihoz címzett levélben közölte döntését, melynek azonban számos előjele volt.
Ezt is ajánljuk a témában
Joe Biden leváltása: mit lehet tenni, ha a potenciális elnökjelöltről kiderül, hogy egészsége nem teszi lehetővé a szerepvállalását? Milyen lehetőségei vannak a demokratáknak, és meg tudják-e úszni presztízsveszteség nélkül az esetleges cserét?
A visszalépésről szóló első hírek a június 27-i előrehozott tévévita után kaptak szárnyra, a mainstream amerikai média vezércikkírói kezdték kérlelni az elnököt, hogy fontolja meg a hátrább lépést a vitán nyújtott katasztrofális vereség után.
Ezt is ajánljuk a témában
Joe Biden a liberálisok szerint is gyengén szerepelt, a regisztrált választó amerikaiak nagy része szerint Trump nyerte a vitát.
Ezt is ajánljuk a témában
Van Jones politikai elemző a CNN stúdiójában kegyetlenül őszintén értékelte a demokraták és a 81 éves elnökjelölt helyzetét.
Miközben Biden az elmúlt három hétben folyamatosan tagadta, hogy visszalépne, – elsőként pár napja vetette fel, hogy egészségügyi probléma esetén megfontolná, hogy nem indul el november 5-én, és lám: pár nappal később koronavírust diagnosztizáltak nála – a pártjából folyamatosan hátráltak ki mögüle a vezéralakok. Utolsóként egykori elnöke, Barack Obama is azon véleményének adott hangot, hogy a demokratáknak mással kell csatába indulni az ellene elkövetett merénylet után egyre népszerűbb Trump ellen.
Ezt is ajánljuk a témában
Az elnök lemondta a kampányprogramjait.
A republikánus elnökjelölt és a hivatalban lévő Biden kampánya közötti különbség nem is lehetne ennél égbekiáltóbb: miközben Trump egy héttel a szerencsével túlélt merényletkísérlet után megtartotta első nagygyűlését, ahol erőtől és önbizalomtól duzzadó szónoklatot mondott, a demokraták háza táján arról ment a vita, hogy ha Joe Biden nem lép vissza önként, megtegye-e a fájdalamas lépést helyette az augusztusban összeülő demokrata konvenció.
Biden vasárnapi posztjában úgy fogalmazott: az szolgálja leginkább a Demokrata Párt és az Egyesült Államok érdekeit, ha visszalép.
Kijelentette: ezt követően kizárólag arra kíván koncentrálni, hogy teljesítse elnöki kötelességeit a hátralévő időben. Azt ígérte, hogy a nemzethez intézett beszédében később további részleteket fog elárulni döntésével kapcsolatban. A nyilatkozat első felében Biden felsorolta fel az elmúlt 3,5 év legnagyobb eredményeit: több millió amerikai jutott hozzá megfizethető egészségügyi ellátáshoz, csökkentették bizonyos gyógyszerek árát, fontos klímavédelmi és fegyverviselési törvényeket alkottak.
Biden a múlt heti washingtoni NATO-csúcstalálkozón megnyitóbeszédet mondott a világ vezetőinek, felhasználva az alkalmat arra, hogy bebizonyítsa, alkalmas a jelenlegi ciklus folytatására, és hogy szívesen és képes további négy évig vezetni a világ első számú szuperhatalmát. Egy ideig úgy tűnt, hogy Biden túlélheti azt a hullámot, amelynek hátán számos párttársa arra szólította fel, hogy lépjen vissza, mert Hakeem Jeffries, a képviselőház kisebbségi vezetője és Chuck Schumer, a szenátus többségi vezetője a támogatásukról biztosították.
De az elmúlt 3.5 évben gyakorlatlag konstans módon bakizó Biden ezután elkövette elnöksége legnagyobb bakiját a NATO-csúcson: az élő televíziós adásban Biden „Putyin”-nak nevezte Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, emlékeztet a Fox News.
Ezt is ajánljuk a témában
Újabb diplomáciai botrányt kavaró bakit vétett az amerikai elnök, ezúttal egy olyan eseményen, ahol az USA és 19 másik nemzet vezetője összegyűlt, hogy bejelentse az Ukrajna Paktum aláírását.
Közben az is kiderült, ki a visszalépő elnök jelöltje november 5-re: az eddigi alelnök, Kamala Harris.
A indiai-karibi származású baloldali politikust tudatosan építette a Demokrata Párt az elmúlt években, ennek ellenére Trump máris úgy nyilatkozott, őt könnyebb lesz megverni.
A megválasztott amerikai elnök szerint Európának kell vezető szerepet vállalnia Ukrajna védelmében és a háború lezárásában.
Orbán Viktor telefonon egyeztetett Vlagyimir Putyinnal, majd a német kancellár is kifejezte szándékát egy hasonló beszélgetésre. Közelebb kerültünk a békéhez, vagy még nagyobb eszkaláció várható?
Orbán Viktor és Donald Trump találkozója a Mar-a-Lagóban baráti kapcsolatot és közös békepolitikai célokat jelez, miközben gazdasági együttműködési lehetőségeket is megnyitott.
Zelenszkij naponta zsarolja a világot, de Trump elnökké válásával ez véget ér. Németország már nem képes vezetni Európát, miközben újabb migrációs válság fenyegeti a kontinenst.
Michael Anton, Trump első ciklusának hűséges szövetségese, a külügyminisztérium stratégiai tervezési igazgatójaként tér vissza.
Azt mondják, hajótöröttként túlélni a lakatlan szigeten szinte már lehetetlen, de minimum embert próbáló feladat. Mi azonban szeretünk veszélyesen élni, ezért kipróbáltuk.
Példátlan segítséget nyújt a fiataloknak a megfizethető lakhatáshoz a kormány.
