A koronavírussal is küzdő elnök hallgatott saját párttársaira, és nem vállalja a november 5-i második összecsapást Trumppal, hanem maga helyett Kamala Harrist javasolja ellenfélnek.
Nyitókép: Kent Nishimura / AFP
Joe Biden 81 éves amerikai elnök magyar idő szerint vasárnap 19:46-kor közzétett X-üzenetében jelentette be, hogy visszalép a novemberi elnökválasztástól, melyen kihívója régi-új ellenfele, Donald Trump.
A demokrata politikus egy július 21-dátummal írott, az amerikai honfitársaihoz címzett levélben közölte döntését, melynek azonban számos előjele volt.
Ezt is ajánljuk a témában
Joe Biden leváltása: mit lehet tenni, ha a potenciális elnökjelöltről kiderül, hogy egészsége nem teszi lehetővé a szerepvállalását? Milyen lehetőségei vannak a demokratáknak, és meg tudják-e úszni presztízsveszteség nélkül az esetleges cserét?
A visszalépésről szóló első hírek a június 27-i előrehozott tévévita után kaptak szárnyra, a mainstream amerikai média vezércikkírói kezdték kérlelni az elnököt, hogy fontolja meg a hátrább lépést a vitán nyújtott katasztrofális vereség után.
Ezt is ajánljuk a témában
Joe Biden a liberálisok szerint is gyengén szerepelt, a regisztrált választó amerikaiak nagy része szerint Trump nyerte a vitát.
Ezt is ajánljuk a témában
Van Jones politikai elemző a CNN stúdiójában kegyetlenül őszintén értékelte a demokraták és a 81 éves elnökjelölt helyzetét.
Miközben Biden az elmúlt három hétben folyamatosan tagadta, hogy visszalépne, – elsőként pár napja vetette fel, hogy egészségügyi probléma esetén megfontolná, hogy nem indul el november 5-én, és lám: pár nappal később koronavírust diagnosztizáltak nála – a pártjából folyamatosan hátráltak ki mögüle a vezéralakok. Utolsóként egykori elnöke, Barack Obama is azon véleményének adott hangot, hogy a demokratáknak mással kell csatába indulni az ellene elkövetett merénylet után egyre népszerűbb Trump ellen.
Ezt is ajánljuk a témában
Az elnök lemondta a kampányprogramjait.
A republikánus elnökjelölt és a hivatalban lévő Biden kampánya közötti különbség nem is lehetne ennél égbekiáltóbb: miközben Trump egy héttel a szerencsével túlélt merényletkísérlet után megtartotta első nagygyűlését, ahol erőtől és önbizalomtól duzzadó szónoklatot mondott, a demokraták háza táján arról ment a vita, hogy ha Joe Biden nem lép vissza önként, megtegye-e a fájdalamas lépést helyette az augusztusban összeülő demokrata konvenció.
Biden vasárnapi posztjában úgy fogalmazott: az szolgálja leginkább a Demokrata Párt és az Egyesült Államok érdekeit, ha visszalép.
Kijelentette: ezt követően kizárólag arra kíván koncentrálni, hogy teljesítse elnöki kötelességeit a hátralévő időben. Azt ígérte, hogy a nemzethez intézett beszédében később további részleteket fog elárulni döntésével kapcsolatban. A nyilatkozat első felében Biden felsorolta fel az elmúlt 3,5 év legnagyobb eredményeit: több millió amerikai jutott hozzá megfizethető egészségügyi ellátáshoz, csökkentették bizonyos gyógyszerek árát, fontos klímavédelmi és fegyverviselési törvényeket alkottak.
Biden a múlt heti washingtoni NATO-csúcstalálkozón megnyitóbeszédet mondott a világ vezetőinek, felhasználva az alkalmat arra, hogy bebizonyítsa, alkalmas a jelenlegi ciklus folytatására, és hogy szívesen és képes további négy évig vezetni a világ első számú szuperhatalmát. Egy ideig úgy tűnt, hogy Biden túlélheti azt a hullámot, amelynek hátán számos párttársa arra szólította fel, hogy lépjen vissza, mert Hakeem Jeffries, a képviselőház kisebbségi vezetője és Chuck Schumer, a szenátus többségi vezetője a támogatásukról biztosították.
De az elmúlt 3.5 évben gyakorlatlag konstans módon bakizó Biden ezután elkövette elnöksége legnagyobb bakiját a NATO-csúcson: az élő televíziós adásban Biden „Putyin”-nak nevezte Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, emlékeztet a Fox News.
Ezt is ajánljuk a témában
Újabb diplomáciai botrányt kavaró bakit vétett az amerikai elnök, ezúttal egy olyan eseményen, ahol az USA és 19 másik nemzet vezetője összegyűlt, hogy bejelentse az Ukrajna Paktum aláírását.
Közben az is kiderült, ki a visszalépő elnök jelöltje november 5-re: az eddigi alelnök, Kamala Harris.
A indiai-karibi származású baloldali politikust tudatosan építette a Demokrata Párt az elmúlt években, ennek ellenére Trump máris úgy nyilatkozott, őt könnyebb lesz megverni.
Az amerikai elnök környezetének végképp elege lett az ukrán vezetőből.
Donald Trump szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök számára „nem túl fontos” a részvétel az Oroszországgal folytatott béketárgyalásokon.
Európa egyelőre kimarad a háborút érintő tárgyalásokból, Trump és Zelenszkij között személyes konfliktus van kialakulóban. Lesz-e valamilyen hatása a Macron féle találkozónak?
Az amerikai tárcavezető február 12-én érkezett Kijevbe, annak érdekében, hogy tárgyaljon az ukrán vezetéssel az ország ásványkincseiről.
A román külügyminisztérium tagad.
Európa lemarad, Ukrajna pedig nem nyerheti meg a háborút – de meddig tartható fenn a jelenlegi helyzet? Nógrádi György, biztonságpolitikai szakértő a Mandiner Stratéga vendége.
A kormány kiterjeszti a négygyermekes anyák személyi jövedelemadó-mentességét a három-, illetve kétgyermekes anyákra is.
Az is kiderült, hogy az ukrajnai háború mellett a Közel-Keletről is tárgyalhatnak.
