Brüsszel az EP-választás után bünteti Magyarországot: 200 millió eurós bírságot szabtak ki
Az Európai Unió Bírósága példátlan súlyos büntetését azzal indokolta, mert Magyarország nem teljesítette a bíróság egy ítéletét.
Mint ismert: az Európai Unió Bírósága rendkívül súlyos, 200 millió eurós átalányösszeg befizetésére kötelezte a magyar államot.
Nyitókép: François Walschaerts / AFP
Ahogy megírtuk, az Európai Unió Bírósága rendkívül súlyos, 200 millió eurós átalányösszeg befizetésére kötelezte a magyar államot. „Magyarország nem teljesítette a bíróságnak a befogadási feltételekről szóló irányelv és a visszatérési irányelv rendelkezéseinek megsértésével kapcsolatban 2020 decemberében hozott ítéletben foglaltakat” – állt az indoklásban.
A büntetés alapja egy korábban Magyarország ellen elindított eljárás volt: 2020-ban a tranzitzónát az Európai Unió nyomására a magyar kormány felszámolta. A tranzitzónát a bezárás előtt csak Szerbia felé hagyhatták el a bevándorlók. Az emberi jogok európai egyezményét alkalmazó strasbourgi bíróság azt állapította meg, hogy az egyirányú tranzitzóna nem minősül őrizetnek. Ezzel szemben az unió bírósága kimondta, hogy őrizetnek minősül, s ez ellentétes az unió előírásaival, így az jogsértő.
Ezt is ajánljuk a témában
Az Európai Unió Bírósága példátlan súlyos büntetését azzal indokolta, mert Magyarország nem teljesítette a bíróság egy ítéletét.
Természetesen Orbán Viktor sem hagyhatta szó nélkül a történteket, Facebook-bejegyzésben reagált az ítéletre:
„Az Európai Bíróság mai döntése értelmében Magyarországot egyszeri 200 millió + napi 1 millió euróra büntetik, amiért nem engedi be az illegális migránsokat.
A döntés felháborító és elfogadhatatlan. Nem engedünk a brüsszeli bürokraták pénzügyi zsarolásának! Megvédjük a határokat és megvédjük a magyar embereket!”
– fogalmazott a kormányfő.
Ezt is ajánljuk a témában
A miniszterelnök szerint a döntés felháborító és elfogadhatatlan.
Petri Bernadett, az Európai Unió Bírósága által Magyarországra kiszabott büntetésről a Magyar Nemzet kérésére elmondta:
ez egy ultimátum, amit Brüsszel adott az Európa Unió konzervatív erőinek.
„Egyértelműen politikai támadásról van szó. Ha ezt előbb kihirdette volna az Európai Bíróság, az hatást gyakorolt volna a hazai választásokra, feltételezhetően a kormánypártok javára. Másodsorban Brüsszel most abban érdekelt, hogy a magyar kormányt olyan alkupozícióba kényszerítse, amely Brüsszelnek kedvező. Csakhogy ezt a magyar kormány nem hagyja” – hangsúlyozta Petri Bernadett.
A szakértő a portálnak úgy fogalmazott:
az Európai Parlament politikai összetétele is változik, megerősödött a konzervatív pártok közössége,
így az Európai Néppártnak, valamint a baloldali szövetségeseinek azzal kell számolniuk, hogy sokkal nehezebben vihetik keresztül akaratukat a parlamentben.
„A konzervatív erőket meg kell győzni bizonyos elképzeléseik támogatásához” – szögezte le Petri, aki szerint Brüsszel a mostani döntéssel üzenni akar a migrációt ellenző politikai erőknek: így jár, aki nem követi az EU bevándorláspolitikai elképzeléseit.
Petri Bernadett a Magyar Nemzetnek kifejtette:
az eljárásban rendes jogorvoslati eljárásnak nincs helye.
„Amennyiben elindul Brüsszel részéről az igényérvényesítés, a magyar kormánynak lehetősége van hivatkozni olyan teljesítményekre, amellyel lehetővé válik a kiszabott büntetés összegének csökkentése” – magyarázta a szakértő. Mint mondta: a közös határvédelemre kiadott 700-800 milliárd forintos összeg például egy ilyen hivatkozási alap lehet. Petri úgy véli, Magyarország is jogi eljárást indíthat ezen költség érvényesítésére, „ugyanis a mi értelmezésünkben a határvédelem terén nyújtott teljesítményünk elismerése a lojalitás, ez lenne a szolidaritás”.
A szakértő szerint a másik lehetőség az uniós forrásokra terjed ki, amelyek egy részét a mai napig nem kaptuk meg, ennek terhére beszámítható a bírság.
Volt már példa arra, hogy ilyen bírságot csökkentettek: Lengyelországot 2021-ben az igazságügyi helyzettel kapcsolatban büntették meg”
– emlékeztetett Petri Bernadett.