Gunnar Strommer igazságügyi miniszter egy sajtótájékoztatón elmondta, hogy a vizsgálat, amelynek eredményeit hétfőn ismertették a kormánnyal, azt kívánta biztosítani, hogy jelentős mértékben előreléphessenek a bűnözés elleni harcban használt kamerák terén.
„A valós idejű arcfelismerést a közterületeken a bűnüldözési célokra olyan mértékben kellene engedélyezni, amennyire azt az EU AI szabályozása lehetővé teszi” – mondta Kazimir Aberg, aki a vizsgálatot vezette.
Az EU kivételei közé tartozik az eltűnt személyek vagy az emberkereskedelem gyanúsított áldozatainak felkutatása, valamint a közvetlen fenyegetések, például egy terrortámadás megelőzése.
Ezen kívül lehetővé teszi a technológia használatát bizonyos bűncselekmények elkövetésével gyanúsított személyek felkutatására.
Aberg elmondta, hogy a rendőrségnek csak a legalább négyéves börtönbüntetéssel járó bűncselekmények esetén használhatná a technológiát, előzetes bírói engedélyezés után. Ezen túlmenően a technikát konkrét nyomozásokra kellene engedélyezni, nem lehetne megelőző jelleggel használni.