A kormányzó Skót Nemzeti Párt válságba került, a mélypont pedig azt is jelenti, hogy maga a nagy politikai cél, a nemzeti függetlenedés is távolra kerülhet.
Nyitókép: Humza Yousaf lemondását követően elhagyja a skót kormányfői rezidenciát Edinburghban 2024. április 29-én / fotó: Ewan Bootman / Anadolu via AFP
Humza Yousaf skót kormányfő hétfői lemondása során arról is beszélt, hogy nagyon közel van már Skócia függetlenedése. Távozásával azonban nemcsak a miniszterelnöki szék, de a kormányzó Skót Nemzeti Párt (SNP) vezetői posztja is üresen maradt,
a skót nemzeti függetlenség célját zászlajára tűző párt pedig válságba került,
és a mélypont azt is jelenti, hogy maga a nagy politikai cél is távolra kerülhet.
A párt korábbi elnöke, Nicola Sturgeon tavaly hirtelen lemondott, majd a párt pénzügyeivel kapcsolatos vádak miatt őrizetbe vették. A volt kormányfő ellen még nem emeltek vádat, de férjét – az SNP korábbi pártigazgatóját, Peter Murrellt – sikkasztással vádolják.
A pát még korábbi vezetője, Alex Salmond éppen tíz évvel ezelőtt kampányolt az első függetlenségi népszavazáson, de
a 2014-es referendumon a függetlenségiek 45-55 százalékos arányban vereséget szenvedtek.
A Politico kérdésére több SNP-tisztségviselő elismerte: a távozó kormányfő optimizmusa ellenére tisztában vannak azzal, hogy a skót függetlenség karnyújtásnyi távolságban sincs, a helyzet nem kedvező számukra. A 2014-es kudarc után a brexit hozott egy második fellendülést, de a második népszavazást London azóta sem engedte, az ügy skót politikai képviselete pedig 2024-re leamortizálta magát, pedig a felmérések szerint nem lenne reménytelen a helyzet: a skótok közel fele támogatja a függetlenséget.
A koronavírus-járvány hatékony kezelésével népszerűvé vált Nicola Sturgeon megnyerte a 2021-es parlamenti választást. Az SNP a kampányban azt ígérte, hogy
megválasztásuk esetén új függetlenségi népszavazást fognak kezdeményezni Skóciának az Egyesült Királyságról való leválásáról.
A brit kormány a nyomás hatására azt a feltételt szabta a skót kabinet számára, hogy ennek jóváhagyásához látniuk kell a felmérésekben, hogy a skót választók egyértelmű többsége valóban ezt szeretné.
Az egység felmutatása helyett azonban jött a skót „átok”: a volt és az akkori vezető, Salmond és Sturgeon között már a kampányban felszínre tört az ellentét, amely viszály fejezeteiről a brit sajtó naponta beszámolt, és amely oda vezetett, hogy Salmond új pártot alapított az SNP riválisaként. Ez a szakadás okozta azt a helyzetet, hogy a Sturgeon vezette kormánypárt nem tudott többségbe kerülni – írja az uniós lap.
A skót kormányfő ekkor jogi állásfoglalást kért a brit legfelsőbb bíróságtól, hogy tartható-e második népszavazás a függetlenségről,
a taláros testület azonban 2022 végén elutasította ennek jogi lehetőségét.
Sturgeon B terve ezt követően az lett, hogy akkor egy „kvázi referendumot" generál: előrehozott választást kényszerít ki az Egyesült Királyságban, de ennek véghezvitelére már nem maradt ideje, elfogyott körülötte a politikai levegő, lemondásra kényszerült, utódja, Humza Yousaf pedig új politikai megközelítéssel akart kezdeni.
2024-ben két évvel a következő skót választások, és alig egy évvel a brit választások előtt az SNP ott áll vezető nélkül, és ami még súlyosabb, program és vízió nélkül. A lejtmenetből a választás újbóli megnyerése lehet a maximális cél, de
az sem biztos, hogy elegendő lehet a függetlenségi referendum politikai eszközökkel való kicsikarásához.
Ha pedig kiesnek a hatalomból, akkor maga a függetlenség ügye kerül meghatározhatatlan időre zárójelbe.
Ezt is ajánljuk a témában
„A csütörtöki voksolás nem referendum a függetlenségről” – hangsúlyozza az előrejelzések szerint újraválasztása előtt álló Nicola Sturgeon, ám győzelme esetén mégis csak új népszavazást írna ki erről. Csütörtökön parlamenti választást tartanak Skóciában, a voksolás fő tétje pedig továbbra is a régi nagy kérdés lesz.
A 2014. szeptember 18-án megrendezett „függetlenségi népszavazás” rekordnagyságú, majdnem 85 százalékos részvétel mellett bukott el. Az elemzések kimutatták az okát: elsősorban a jövőtől való félelem miatt történt így, a font mint fizetőeszköz elhagyása kiszámíthatatlan jövőt ígérte, elszabaduló árakat, munkanélküliséget.
A másik tényező az EU-tagság volt:
2014-ben az Egyesült Királyságból kiválni az EU-ból való kiválást is jelentette volna,
hiszen akkor még az Egyesült Királyság az EU tagja volt. Brüsszel semmilyen biztos támpontot nem adott azzal kapcsolatban, hogy vajon egy független Skócia miként csatlakozhatna valamikor az EU-hoz, márpedig a skót többség EU-párti volt, nem akartak az unión kívül rekedni.
A patthelyzet a brexittel változott meg. 2016. június 23-án a britek többsége az EU-ból való kilépésről szóló referendumon a brexitre voksolt. Az SNP jelezte: az új jogi helyzetben Skóciában elkerülhetetlen lesz egy második népszavazás a függetlenség kérdéséről, mivel
a skótok túlnyomó többsége nem akart az Egyesült Királyság részeként távozni az EU-ból.
Az Egyesült Királyság 2020 januárjában hivatalosan is távozott az EU-ból, Skócia azonban azért lobbizott Brüsszelben, hogy az uniós döntéshozók támogatását elnyerje egy új skót népszavazáshoz. Ez azonban a londoni kormány makacsságába ütközött, nem engedték a referendumot.
--
Az európai vezetési válságok Trump kezére játszhatnak szokásos oszd meg és uralkodj–taktikájában, az új amerikai elnökkel Európa rosszul járhat – írja a The Guardian.
Pedig a Tisza Párt elnöke mindig mindenről posztol, ha kell, ha nem.
2004. december 5-én volt a kettős magyar állampolgárságról szóló népszavazás.
Az eredmény óriási csalódást okozott a Trianon tépázta magyarság számára, de még a nemzetközi közvéleményben is megdöbbenést keltett.
A Fidesz–KDNP 2010-ben begyógyította a népszavazás okozta lelki sebeket.
Zelenszkij elismerte, hogy továbbra is Donyeck megyében a legforróbb a helyzet.
A külügyminiszter-helyettes kijelentette, nem adják ki a volt szír elnököt.
