Rendkívül valószínűtlen, hogy sokszorosak legyenek az orosz veszteségek

Nyitókép: Mandiner

„1. Nem tudom pontosan mekkora a veszteségek aránya az orosz/ukrán fél között, de ha megnézzük a tüzérségi lőszerfelhasználásban a hatalmas orosz fölényt, a több ezer havonta ledobott 250-1500 kilós orosz légibombát, akkor rendkívül valószínűtlen, hogy sokszorosak legyenek az orosz veszteségek. Van egy nyugaton tolt narratíva, hogy a »buta oroszok« hullanak, mint a legyek. Ez  egy-két helyen akár igaz is volt 2022-ben és 2023-ban, de összességében nem az, bár ma is képesek »összehozni« 100 halottat az oroszok, ha ATACAMS lőtávolságon belül gyakorlatoznak, mint a minap. De nem, ez ma már nem jellemző, az oroszok tanulnak.

Azt meg nem látjuk, hogy ki volt abban az épületben, amit eltalált egy 1500 kilós légibomba ukrán területet. Ukrajna vérzik, egyre jobban, és azért, mert nincs valami videón, még megtörtént. Az orosz butabombákon nincs kamera, de ez nem segít azon, akit mondjuk 1500 kilónyi robbanóanyag talál el.

2. A narratíva építés nagyon is megvan a nyugati sajtóban, az, hogy a legtöbb fővonalbeli nyugati sajtótermék teljesen független lenne, ellentmond a tapasztalati tényeknek. A nagy amerikai lapok a 2003-as iraki invázió előtt kritika nélkül átvették a kormányzati narratívát, a New York Times, a Washington Post, és a többi. Ma is nagyban függ a legtöbb sajtótermék a kormányzati információs forrásoktól, és a többség politikailag egy irányba húz. Mindenképpen feltűnő egy új, a korábbival ellentétes narratíva megjelenése - pl. az hogy mégiscsak lehet tárgyalni az oroszokkal. Hogy mi áll az FA cikk mögött – nem tudom, de nagyot megy, az biztos.

3. Mi lenne az orosz stratégiai győzelem – nos, csak az lett volna, ha 2022-ben a 14-es krími forgatókönyv következik be, azaz Ukrajna minimális erőfeszítéssel az ölükbe hull. Ez a vonat nekik ment el kb. 3 nap alatt. Minden más taktikai győzelem, a Kína alá beszorulás évtizedekre pedig elég kellemetlen perspektíva. Kiteszem egy tavalyi Index cikkemet, ma is így látom a helyzetet.

Ps. Egy fotón ott van miért nem tud Afrika stabil lenni. Azért, mert a gyarmati határok népeket, régiókat szabdalnak sok részre – ez mérgezőbb örökség még a poszt-gyarmati kizsákmányolásnál is. Mert azt meg lehet szüntetni, de a határokkal mit lehet kezdeni?”