Miféle szerzet Kína elnöke, aki a héten hazánkba látogat?

Nyitókép: MTI/AP/Hszinhua/Li Hszueren

Nagy diplomáciai eseményre készül az ország: Franciaország és Szerbia mellett Magyarországot is útba ejti európai körútján Hszi Csin-ping kínai elnök, a Kínai Kommunista Párt főtitkára. Az egész 2010-es évtizedben nem volt példa arra, hogy a világ egyik pólusának vezetője tiszteletét tegye Budapesten. 2004-ben egy, a maival összehasonlíthatatlanul gyengébb Kína elnökeként járt itt Hu Csin-tao, 2006-ban pedig George W. Bush-t fogadta Gyurcsány Ferenc. Ki is tehát az a globális vezető, aki a pápalátogatás után folytatja a 2020-as évek legfontosabb magyarországi diplomáciai történései sorát?

bár apja valóban befolyásos káder volt, azért kisebb fegyelmi balesetek miatt megjárta Mao Ce-tung munkatáborát. Ezt követően dolgozta be magát a pártba és járta végig a hierarchiát, édesapja segítségével valamelyest persze gyorsabban a sokéves átlagnál. Felesége, Peng Li-jüan országszerte ismert népdalénekes, így a kilencvenes években, azaz amíg Hsziből fontos káder nem lett, inkább a Peng asszony oldalán sétáló úriemberként ismerték.

Vezetőként leginkább a centralizációról és a korrupcióellenes kampányról híres, melyek végeztével a kínai állampárt hatalma minden eddiginél nagyobb lett, és Hszi is igencsak a saját képére tudta formálni a pártvezetés káderállományát. Működése alatt emellett lelkesítő és kevésbé lelkesítő eredményeket is felmutatott Kína: vezetésével Kínának sikerült kitörnie a „világ munkapadjának” szerepéből,

Mindeközben azonban az állampolgárok megfigyelése korábban soha nem látott mértéket ér el. Emellett ő az első olyan kínai elnök, aki kettőnél több cikluson át kormányozza a hatalmas országot; ennek érdekében 2018-ban módosították az ország alkotmányát.

Hszi nagyon sok minden másban is úttörő a kínai vezetők között: ő az első, aki már a kommunista Kínában született (1953-ban, a Kínai Népköztársaság pedig 1949-ben alakult). Ő az első elnök, aki doktori fokozattal rendelkezik – 1975-ös vegyészmérnöki diplomáját meg a foxi-maxit toldotta meg egy jogi doktorátussal. Emellett a The Atlantic hivatalba lépésekor azzal a címmel írt róla publicisztikát, hogy

– a Pekingben felnőtt Hszi ugyanis tiszta, semleges, szabályszerű sztenderd mandarint beszél, nem pedig az ország megszámlálhatatlan tájnyelvének egyikét, mint elődei.

Hszi emellett a klasszikus kínai bölcselet és az orosz irodalom nagy rajongója, birtokolja egy iowai kisváros, Muscatine kulcsát (amit kétszer is megkapott), és a pártfőtitkári, valamint az elnöki tisztségen kívül számos más hivatalt is betölt: vezeti a Pénzügyi és Gazdasági Ügyek Központi Bizottságát, a Központi Tajvan-ügyi Vezetőcsoportot, a Központi Külügyi Bizottságot, a Központi Nemzetbiztonsági Bizottságot, illetve a Reformok Átfogó Mélyítésének Központi Bizottságát is.

Salát Gergely Kína-kutató, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezetője és a Magyar Külügyi Intézet kutatója az Inforádiónak úgy jellemezte Hszit, mint 

puhának és nagyon barátinak tűnik a vele való kommunikáció, de ha hozzáérünk, megszúr”. A sinológus tapasztalata szerint a kínai vezetők nagy hangsúlyt fektetnek a személyes nexusra és a kommunikációra, így az, hogy Orbán Viktort régről ismeri, Magyarország pedig politikai retorikáját tekintve az EU leginkább Kína-barát országa, megkönnyíti majd a tárgyalásokat.