Élt munkatáborban is, és elődeihez képest egészen tisztán beszéli a mandarint.
Nyitókép: MTI/AP/Hszinhua/Li Hszueren
Nagy diplomáciai eseményre készül az ország: Franciaország és Szerbia mellett Magyarországot is útba ejti európai körútján Hszi Csin-ping kínai elnök, a Kínai Kommunista Párt főtitkára. Az egész 2010-es évtizedben nem volt példa arra, hogy a világ egyik pólusának vezetője tiszteletét tegye Budapesten. 2004-ben egy, a maival összehasonlíthatatlanul gyengébb Kína elnökeként járt itt Hu Csin-tao, 2006-ban pedig George W. Bush-t fogadta Gyurcsány Ferenc. Ki is tehát az a globális vezető, aki a pápalátogatás után folytatja a 2020-as évek legfontosabb magyarországi diplomáciai történései sorát?
Hszi Csin-ping kádergyerek, de mégsem az:
bár apja valóban befolyásos káder volt, azért kisebb fegyelmi balesetek miatt megjárta Mao Ce-tung munkatáborát. Ezt követően dolgozta be magát a pártba és járta végig a hierarchiát, édesapja segítségével valamelyest persze gyorsabban a sokéves átlagnál. Felesége, Peng Li-jüan országszerte ismert népdalénekes, így a kilencvenes években, azaz amíg Hsziből fontos káder nem lett, inkább a Peng asszony oldalán sétáló úriemberként ismerték.
Vezetőként leginkább a centralizációról és a korrupcióellenes kampányról híres, melyek végeztével a kínai állampárt hatalma minden eddiginél nagyobb lett, és Hszi is igencsak a saját képére tudta formálni a pártvezetés káderállományát. Működése alatt emellett lelkesítő és kevésbé lelkesítő eredményeket is felmutatott Kína: vezetésével Kínának sikerült kitörnie a „világ munkapadjának” szerepéből,
gazdaságát magasabb hozzáadott értékre, nagyobb jólétre és belső fogyasztásra átállítani, és technológiai fölényt szerezni az Egyesült Államokkal szemben számos területen.
Mindeközben azonban az állampolgárok megfigyelése korábban soha nem látott mértéket ér el. Emellett ő az első olyan kínai elnök, aki kettőnél több cikluson át kormányozza a hatalmas országot; ennek érdekében 2018-ban módosították az ország alkotmányát.
Hszi nagyon sok minden másban is úttörő a kínai vezetők között: ő az első, aki már a kommunista Kínában született (1953-ban, a Kínai Népköztársaság pedig 1949-ben alakult). Ő az első elnök, aki doktori fokozattal rendelkezik – 1975-ös vegyészmérnöki diplomáját meg a foxi-maxit toldotta meg egy jogi doktorátussal. Emellett a The Atlantic hivatalba lépésekor azzal a címmel írt róla publicisztikát, hogy
„Végre egy kínai vezető, aki érthető mandarint beszél”
– a Pekingben felnőtt Hszi ugyanis tiszta, semleges, szabályszerű sztenderd mandarint beszél, nem pedig az ország megszámlálhatatlan tájnyelvének egyikét, mint elődei.
Hszi emellett a klasszikus kínai bölcselet és az orosz irodalom nagy rajongója, birtokolja egy iowai kisváros, Muscatine kulcsát (amit kétszer is megkapott), és a pártfőtitkári, valamint az elnöki tisztségen kívül számos más hivatalt is betölt: vezeti a Pénzügyi és Gazdasági Ügyek Központi Bizottságát, a Központi Tajvan-ügyi Vezetőcsoportot, a Központi Külügyi Bizottságot, a Központi Nemzetbiztonsági Bizottságot, illetve a Reformok Átfogó Mélyítésének Központi Bizottságát is.
Salát Gergely Kína-kutató, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezetője és a Magyar Külügyi Intézet kutatója az Inforádiónak úgy jellemezte Hszit, mint
vattába csomagolt tű, vagy inkább százas szög:
puhának és nagyon barátinak tűnik a vele való kommunikáció, de ha hozzáérünk, megszúr”. A sinológus tapasztalata szerint a kínai vezetők nagy hangsúlyt fektetnek a személyes nexusra és a kommunikációra, így az, hogy Orbán Viktort régről ismeri, Magyarország pedig politikai retorikáját tekintve az EU leginkább Kína-barát országa, megkönnyíti majd a tárgyalásokat.
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Videóhívásban egyeztetett Hszi Csin-ping kínai államfő és Vlagyimir Putyin orosz elnök.
A belső átrendeződés a kínai döntéshozatal működését is átformálja.
Ha valaki a magyar–lengyel barátságot professzionális szinten ápolná, akkor 2026 őszétől levelező tanrendben is megszerezheti az ehhez szükséges ismereteket a Pázmány Péter Katolikus Egyetem lengyel szakán. Németh-Marton Orsolyát, az egyetem lengyel tanszékének megbízott vezetőjét a képzés mellett a január 22-i nyílt napról is kérdeztük.
Ezek voltak a legolvasottabb hétfői tartalmaink.
Sport, teljesítmény és női érvényesülés egy férfias világban – a Kollázs legújabb adásában Csisztu Zsuzsa mesél pályája kezdetéről, a családi háttér és kitartás szerepéről, a sport mögötti láthatatlan munkáról, és arról, hogyan szeretné erősíteni a nők szerepét a sportban.
A több mint 200 millió eurós beruházással, három ütemben, 2032-ig épül fel az új járműipari központ.
Nem csitulnak az indulatok.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban jelezte: a tárgyalások kulcskérdése a Donbász sorsa – emlékeztetett a Reuters.
