De jó is lenne, ha lenne! Képzelje csak el a tisztelt olvasó! Brüsszelnél lenne az atomtáska, ők döntenék el, kinek a fejére pottyantsák a tölteteket.
Mondjuk, egy Jean-Claude Juncker típusú, folyton józan, véletlenül sem amerikai báb főbürokrata kezében lenne a batyu. Mármint az egyik kezében, hisz a másikkal kapaszkodna valakibe vagy valamibe. Már a gondolattól is könnybe lábad az ember szeme.
Atomfegyvert Brüsszelnek! – mereng az Európai Néppárt vezetője. S ha a csiga gerincoszlopával fölvértezett Weber ezt mondja, biztosak lehetünk benne, hogy ugyanezen törpöl a teljes uniós és amerikai baloldal is. Sőt, talán már rég el is döntötték, csupán a végrehajtás előtt lefutnak még néhány tiszteletkört, a brüsszeli Patyomkin-demokrácia nagyobb dicsőségére.
Tömegpusztító fegyvert adni olyan bölcs és higgadt emberek kezébe, akik egy hétköznapi, konzervatív fórumot betiltanának, annak résztvevőit halálos ellenségnek, de legalábbis Hitler reinkarnációinak tekintik? Olyanoknak, akik a »béke, béketárgyalás, fegyverszünet« szavaktól dührohamot kapnak?