Milyen hatása lehet az EP-választásnak az EU intézményi változásaira, stratégiai irányaira? Lesz-e geopolitikai tényező Európa, és hídállam Magyarország? Két EU-szakértőt kérdeztünk podcast-műsorunkban.
Az Európai Parlament előtt heverő tervezetek alapján egy szuperállami koncepció körvonalazódik az EU jövőjére vonatkozóan, egy centralizált, tagállami jogköröket elvonó föderáció képe. Az Európai Unió a geopolitikai és gazdasági versenyben lemaradóban van az Egyesült Államokhoz és Kínához képest, a brüsszeli elit a versenyképesség helyreállítását az integráció felgyorsításában látja. A szuverenista erők nem, ezért bíznak abban, hogy az EP-választások erőegyensúly-változást hoznak az uniós belpolitikában.
Magyarország EU- és NATO-tagállamként hídszerepet akar betölteni a Kelet és a Nyugat között, stratégiai partnerségben van Kínával és Törökországgal, speciális kapcsolata van Oroszországgal – a többpólusú világrendben minden blokkal kapcsolatban akar maradni.
A közelgő EP-választás uniós és magyar stratégiai hatásairól szóló beszélgetésben a következőkről esett szó:
– Mi a baj az Európai Tanács, az Európai Bizottság és az Európai Parlament működésével?
– Ha a szuverenista erők előretörnek a voksoláson, milyen intézményi hatáskör-változtatás várható?
– Milyen hibákat követett el az EU, ami miatt a nemzetközi versenyképessége romlott?
– Nem okoz-e bizalomvesztést a Trump-féle amerikai jobboldalnál a magyar Kína-barátság?
A műsor vendégei: Kalas Vivien, a NKE Európa Stratégia Kutatóintézet kutatója és Moldicz Csaba, az MCC Külgazdasági Műhelyének vezetője.
--
A beszélgetést itt nézheti meg:
--
Az adást az alábbi linken hallgathatja meg:
--
A Videán itt érhető el:
--