Mely országokban élnek Európa legképzettebb emberei?

Fotó: Pixabay

Átfogó oktatási felmérések szerint az Európai Unió országaiban a 25-74 év közötti lakosság átlagosan közel egyharmada rendelkezik felsőfokú végzettséggel – ideértve az állami és magánegyetemeket, főiskolákat, műszaki képzőintézményeket és szakiskolákat is. Az adatok azt mutatják, hogy az iskolai végzettség kortól és nemtől függően jelentős változásokat mutat – írja az Euronews.

Oktatás: hol tart ma Európa?

Nézzük, mely országokban a legmagasabb a felsőoktatási arány Európában, és mely országok fordítanak egyre nagyobb figyelmet a szakképzésre!

A felmérések három kategóriába sorolják az iskolai végzettséget: alacsony (középiskolai szintnél alacsonyabb), középfokú (középiskolai) vagy magas (egyetemi tanulmányok) szintje.

Az Eurostat európai adatügynökség szerint 2022-ben az EU-ban a 25 és 74 év közöttiek 31,8 százaléka rendelkezett felsőfokú végzettséggel, a románok 17,4 százalékkal sereghajtók, a rangsort az írek vezetik 49,8 százalékkal. Hazánk a középmezőnyben található a 27,8 százalékkal.

Északon több a diplomás

Az EU-átlagnál magasabb a felsőoktatásban végzettek aránya a skandináv és a balti országokban. A harmadik és negyedik helyen Svédország és Norvégia végzett. A litván lakosság 44 százalékának volt felsőfokú végzettsége, de más skandináv és balti országokban is magasabb volt az uniós átlagnál a felsőfokú végzettségűek aránya.

Az Egyesült Királyságban a 25 és 74 év közötti lakosság 43,5 százaléka rendelkezik felsőfokú végzettséggel, ami meghaladja az EU négy nagy országát, amelyek közül Franciaország (38,2 százalék) volt a legmagasabb, Spanyolország (38 százalék) előtt. Érdekesség, hogy Románia után Olaszországban volt a legalacsonyabb a felsőfokú végzettségűek aránya, mindössze 18,5 százalék, de ez az arányszám Németországban is elmaradt valamivel az uniós átlagtól (31,5 százalék).

Négy uniós országban 40 százalék felett van az alacsony iskolai végzettségűek aránya (Portugália, Olaszország, Málta és Spanyolország), a tagjelölt országokban viszont lényegesen alacsonyabb a felsőfokú végzettségűek aránya. Törökországban van a legrosszabb helyzetben, a lakosság közel kétharmada (61,8 százalék) rendelkezik alacsonyabb végzettséggel, mint a felső- és középfokúval. Magyarországon alacsony, mindössze 14,2 százalék az alacsony végzettségűek aránya.

Egyre nagyobb teret kap a szakképzés

Kilenc EU-országban, köztük Csehországban (63,9), Szlovákiában (60,9) Lengyelországban (52,2) és Németországban (47,4) haladta meg a 45 százalékot a közepes iskolai végzettségűek aránya a szakmai orientáció tekintetében. Általánosságban elmondható, hogy a fiatalabb generáció magasabb iskolai végzettséggel rendelkezik, és Európa-szerte jelentős növekedésnek indult a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya.

Összességében elmondható, hogy a nők képzettebbek, mint a férfiak: 35 európai országból érkeztek adatok, ezek alapján a 25–34 éves nők magasabb arányban szereztek felsőfokú végzettséget, mint a férfiak – 2022-ben átlagosan 47,6 százalék volt a felsőfokú végzettséggel rendelkező nők aránya, míg a férfiaké 36,5 százalék.

Finnország kivételével a nemek közötti különbség a skandináv és a balti országokban jelentősen magasabb volt a nők javára. A legnagyobb különbséget Izland (25,4 százalékpont), Szlovénia (23,8 százalékpont) és Szlovákia (22,8 százalékpont) érték el.

A legkisebb eltérésről Törökország (1,3 százalékpont), Svájc (3,6 százalékpont) és Németország (4,6 százalékpont) számolt be, ami azt mutatja, hogy ezekben az országokban ilyen közel van a felsőfokú végzettséggel rendelkező nők és férfiak aránya.

Nő a felsőfokú végzettségűek aránya

Az elmúlt évtizedekben folyamatosan nőtt az EU-ban a 25-74 év közötti, felsőfokú végzettségűek aránya: a 2004-es 19,1 százalékról 2022-re 31,8 százalékra. Egyre több felnőtt képzi magát tovább, mert szüksége lehet készségei frissítésére. Felnőttképzés a munkaerőpiac változása, a digitalizáció és automatizálás szempontjából is fontos. Míg a skandináv országokban magas a felnőttkori tanulás aránya, addig a balkáni országokban az uniós átlaghoz képest lényegesen alacsonyabb az arány.