Nyitókép illusztráció. Fotó: Pixabay
Az orosz–ukrán háború kitörése hamar véget vetett a hidegháború befejezését követő viszonylagos geopolitikai nyugalomnak. A háború kitörését követően elkezdődött a blokkosodás, és egyre jobban érvényesül ismét a hidegháborús logika. Miközben a világ teljes átrendeződése zajlik a szemünk előtt, a nagyhatalmak teljes nukleáris fegyverarzenáljukkal „néznek farkasszemet egymással”.
„Emiatt pedig
visszatértünk a hidegháborús időkből ismert nukleáris elrettentés doktrínájához.
Ez pedig ismét beindította a nukleáris fegyverkezést, főleg úgy, hogy a háború kitörését követően az Oroszországi Föderáció felfüggesztette azt a szerződést, amelyben a felek vállalták a nukleáris robbanófejeik, fegyvereik korlátozását, és melynek segítségével kölcsönösen ellenőrizhették egymás e célú létesítményeit – emlékeztettt összeállításában a Magyar Nemzet.
A nukleáris fegyverek örökre megváltoztathatják a ma ismert világunkat
A cikk szerzője itt felhívta arra a figyelmet, hogy a két vezető nukleáris hatalom, Oroszország és az Egyesült Államok egyenként
annyi atomtöltettel és különböző nukleáris fegyverrel rendelkezik, amennyi örökre megváltoztathatja a ma ismert környezetünket, az emberi civilizációt.
Mint ismert, Vlagyimir Putyin orosz elnök nem egyszer kijelentette már, hogy abban az esetben, ha országát vagy szuverenitását megsértik, „habozás nélkül” alkalmazza a nukleáris arzenálját.
Emmanuel Macron francia elnök pedig úgy fogalmazott, hogy „az oroszok ellen meg kell fontolni a nukleáris fegyverek bevetését is, az amerikai arzenálra is támaszkodva”.