Áll a bál Emmanuel Macron legújabb ötlete miatt.
Nyitókép forrása: SULIANE FAVENNEC / AFP
Emmanuel Macron francia elnök kész vitát nyitni egy olyan európai védelmi együttműködésről, amely a nagy hatótávoságú és rakétaelhárító fegyverek mellett nukleáris fegyvereket is érinthet.
A francia politikus azon országokra gondolt, amelyeknek vannak atomfegyvereik, vagy akiknél amerikai atomfegyverek vannak. „Tegyünk le mindent az asztalra, és nézzük meg, mi az, ami valóban hitelesen véd minket” – jelentette ki a Sorbonne-on tartott beszédében Macron, április 25-én. MInt megjegyezte: Párizs megtartja sajátosságait, azonban készen áll arra, hogy nagyobb mértékben járuljon hozzá a kontinens védelméhez.
Értelemszerűen áll a bál Macron ötletétől – még akkor is, ha a casus belli Oroszország agressziója Ukrajna ellen –, de legfőképpen Franciaországban.
A szélsőbaloldali LFI (Elnyomott Franciaország) elnevezésű tömörülés közleményben reagált, s mint írták, Macron pedzegetése Franciaország nukleáris elrettentő erejének hitelességére mér csapást.
Autonómiakérdés Párizs atomstratégiája.
Beszállt a vitába a jobboldali Nemzeti Tömörülés is. Európai parlamenti képviselőjük, Thierry Mariani közölte, Macron nemzeti veszéllyé vált. Merthogy nem tartják jó ötletnek feladni (összeurópai kompetenciává tenni) a francia elrettentés előnyét, feladva ezzel például állandó ENSZ BT-tagságukat, írta meg korábban a Mandiner Makronóm rovata.
A vitába Marine Le Pen pártelnök is bekapcsolódott, aki a Le Figaróban írt véleménycikket a témában. Mint fogalmazott: „Atomerőnk európaizálása őrültség”. Egy feltételezett nukleáris támadás felügyelete „elválaszthatatlan a nemzeti (demokratikus) legitimációtól”.
Ha tetszik, szuverenitásvédelmi, de biztonság- és külpolitikai kérdés biztosan”
– tette hozzá határozottan a francia politikus. Egyébként a Nemzeti Tömörülés ellenez minden olyan törekvést, ami európai uniós szintre terjeszteni különböző együttműködési rendszereket, így például a védelempolitika európai föderalizálását. Az európai parlamenti voksolásokra is készülő Le Pen vezette párt jelenleg a legerősebb formáció Franciaországban, egyes kutatások szerint 32 százalékon állnak.
A helyzet viszont az, hogy az Európai Unióban Franciaország maradt az egyedüli atomhatalom a Brexitet követően. Ha van – biztos, hogy van – még atomtöltet a kontinensen, az amerikai vagy orosz. Ám ennek a képességnek, az elrettentő erőnek az „európaizálása” gyengíti a francia érdekérvényesítést, döntéshozatalt.
Le Pen fel is teszi ezért a kérdést, ki fog arról dönteni, hogy ki és mikor nyomja majd meg azt a bizonyos piros gombot? Csak nem egy EU-biztos? Erről szó sem lehet – vélekedett a jobboldali pártelnök.
Nyitóképünkön a Mururoa atoll látható a Tuamotu szigetvilágból, a Csendes-óceán déli részén. Francia Polinézia része. Franciaország nukleáris kísérletek helyszíneként használta. Ennyi maradt belőle.
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Persze az is kérdés, mit tekintünk jobb- vagy baloldalnak...
Ennyit ér az európai nukleáris erő a szakértő szerint.
A francia elnök ráadásul nincs egyedül.
Teherán súlyos következményeket helyezett kilátásba.
A Hezbollahnak is üzent a francia külügyminiszter.
Kommunikációban erősek, hadrafoghatóságban gyengék: a Halandók Koalíciója üres raktárakkal és létszámhiánnyal indulna neki Ukrajnának.
Európai politikusok bírálják Volodimir Zelenszkij kijelentéseit, miközben Ukrajna tovább kapja a pénzt, az oroszok pedig megcélozták a magyar fővárost.
A kormány exporttilalmat is bevezet a Barátság leállása és az iráni helyzet miatt.
