Le Pen a brüsszeli atomtervről: Soha, egyetlen EU-biztos sem dönthet atomcsapásokról

Nyitókép forrása: SULIANE FAVENNEC / AFP

Emmanuel Macron francia elnök kész vitát nyitni egy olyan európai védelmi együttműködésről, amely a nagy hatótávoságú és rakétaelhárító fegyverek mellett nukleáris fegyvereket is érinthet.

A francia politikus azon országokra gondolt, amelyeknek vannak atomfegyvereik, vagy akiknél amerikai atomfegyverek vannak. „Tegyünk le mindent az asztalra, és nézzük meg, mi az, ami valóban hitelesen véd minket” – jelentette ki a Sorbonne-on tartott beszédében Macron, április 25-én. MInt megjegyezte: Párizs megtartja sajátosságait, azonban készen áll arra, hogy nagyobb mértékben járuljon hozzá a kontinens védelméhez.

A szélsőbaloldali LFI (Elnyomott Franciaország) elnevezésű tömörülés közleményben reagált, s mint írták, Macron pedzegetése Franciaország nukleáris elrettentő erejének hitelességére mér csapást.

Beszállt a vitába a jobboldali Nemzeti Tömörülés is. Európai parlamenti képviselőjük, Thierry Mariani közölte, Macron nemzeti veszéllyé vált. Merthogy nem tartják jó ötletnek feladni (összeurópai kompetenciává tenni) a francia elrettentés előnyét, feladva ezzel például állandó ENSZ BT-tagságukat, írta meg korábban a Mandiner Makronóm rovata.

Le Pen: Soha, egyetlen EU-biztos sem dönthet atomcsapásokról

A vitába Marine Le Pen pártelnök is bekapcsolódott, aki a Le Figaróban írt véleménycikket a témában. Mint fogalmazott: „Atomerőnk európaizálása őrültség”. Egy feltételezett nukleáris támadás felügyelete „elválaszthatatlan a nemzeti (demokratikus) legitimációtól”.

– tette hozzá határozottan a francia politikus. Egyébként a Nemzeti Tömörülés ellenez minden olyan törekvést, ami európai uniós szintre terjeszteni különböző együttműködési rendszereket, így például a védelempolitika európai föderalizálását. Az európai parlamenti voksolásokra is készülő Le Pen vezette párt jelenleg a legerősebb formáció Franciaországban, egyes kutatások szerint 32 százalékon állnak.

A helyzet viszont az, hogy az Európai Unióban Franciaország maradt az egyedüli atomhatalom a Brexitet követően. Ha van – biztos, hogy van – még atomtöltet a kontinensen, az amerikai vagy orosz. Ám ennek a képességnek, az elrettentő erőnek az „európaizálása” gyengíti a francia érdekérvényesítést, döntéshozatalt.