Vukics Ferenc felvázolta, mi várhat ránk egy nyílt háborús konfliktus esetén.
Nyitókép: MTI/Czeglédi Zsolt
A Specialista legfrissebb adásában Vukics Ferenc alezredes alaposan utánajárt annak, hogy mi várhat ránk egy nyílt háborús konfliktus esetén. Az alezredes történelmi példákkal mutatja be, hogy mennyi szenvedéssel és nyomorral jár a háború, nem csupán a katonáknak, hanem az otthon maradtaknak is.
Vukics elárulja: háború idején minden másként működik,
egy ilyen helyzet például lehetőséget teremet olyan emberek számára, akik addig a társadalom peremén éltek.
„Ez vonatkozhat akár politikai szélsőséges mozgalmak tevékenységére, vagy szervezett bűnözői csoportokra. Amikor az országban elkezdenek fogyni bizonyos anyagok, akkor azon bizonyos csoportok megpróbálnak nyerészkedni” – fogalmaz az alezredes. Példaként említi az üzletek kifosztását, vagy bizonyos értékek és javak földalatti bunkerekben való felhalmozását.
Vukics kifejti: háború idején középkori állapotok alakulhatnak ki, amikor egy terület támadás alá kerül,
akkor rövid időn belül megszűnik a víz- és a gázszolgáltatás, felborul a közrend.
„Ennek az a következménye, hogy például téli időszakban fagypont alatti hőmérsékletű lakásokban élnek a családok, megpróbálnak szükségeszközöket – például generátorokat – beszerezni annak érdekében, hogy áramot tudjanak előállítani” – magyarázza.
Az alezredes szerint egy idő után a civil lakosság már nem a becsapódó bombáktól vagy a háború direkt következményeitől tart, hanem attól, hogy az ismerőseivel, rokonaival, barátaival mi történik. „Mindent megtesznek, hogy ezt a személyes kapcsolatot valamilyen úton-módon fenn lehessen tartani” – jegyzi meg Vukics, aki szerint a hadiállapot idején mindig kiderül, hogy egy adott közösségben mennyire erős az összefogás.
A szakértő arról is beszél az adásban, hogy háború idején a családokon túl gyakran kényszerülnek le intézmények is a föld alá – iskolás, egészségügyi intézmények. Ez hazai viszonylatban azt jelenti,
hogy például Budapesten a metró aluljárókban, a régi bányák kőfejtőiben vagy akár a barlangrendszerekben is fenn kell tudni tartani ilyen jellegű intézményeket.
Vukics úgy véli, a nyugati hatalmak nagy részét nehéz lesz meggyőzni arról, hogy ne küldjünk fegyvereket és katonákat Ukrajnába. Az alezredes szerint ezek az országok nem értik meg, hogy Közép-Kelet-Európában szükség van békére és stabilitásra.
„Kevés történelmi tudásuk van róla, mi is történt itt az elmúlt 120 évben: hányszor fosztották ki hazánkat, és hányszor kellett talpra állnunk” – szögezte le. Míg a férfiak a fronton vagy éppen fogolytáborokban voltak, ahol a legnagyobb kegyetlenségekkel szembesültek, addig a nők próbálták életben tartani a gazdaságot, úgy, hogy a férfi munkaerő nagy része hiányzott. „És közben el kellett viselni, hogy nem tudják, férjeik, fiaik élnek-e, vagy halnak” – tette hozzá Vukics, aki azt is aláhúzza,
hogy mindezek után a nőket nagyon csúnya atrocitások érték a szovjet katonák által.
Mindezek után pedig ezek az emberek a háború végeztével újraépítették házaikat, bevetették a földeket azzal, ami maradt, amit nem vittek ki az országból. Azaz újraindították az életet. „Majd jött egy rendszer, ahol minden megtermelt javat be kellett szolgáltatni, majd a földjeiket is elvették tőlük, majd odaállították őket, hogy zászlóval köszöntsék a vezetőiket” – összegezte az alezredes.
Vukics üzent a fiataloknak is: „Gondoljuk végig, hányszor fosztották ki ezt az országot és hányszor kellett talpra állni!” Hozzáteszi: A Közép-Európai Védelmi Kezdeményezést előremutatónak tartja, amelynek kezdeményezője Ausztria volt. „Nagyon jó dolog, hogy Közép-Európában megpróbálnak Közép-Európa sorsáról közösen együtt gondolkodni,
és remélem, hogy ennek az összefogásnak az ereje hatással lesz az elkövetkező európai politikára is”
– szögezte le.
Nagyon nem volt véletlen az ukránok otromba támadásának időzítése, hiszen egyértelmű jeleket mutat, hogy a kijevi titkosszolgálat összejátszhatott a Tisza Párt vezetésével. Összefoglaló.
A lengyel miniszterelnök bírálta azokat a vezetőket, akik részt vettek a Moszkvában tartott katonai díszszemlén.
A 30 napos tűzszünet megkötése a tét.
Trump kereskedelmi politikája és Kína stratégiai válaszlépései: Hogyan alakul az új gazdasági világrend? – tudósításunk a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rendezvényéről.
Az elmúlt napok belpolitikai eseményei más megvilágítást kapnak az ukrán titkosszolgálat propagandaakciójával.
Durvul a diplomáciai adok-kapok a két ország között.
Akadnak olyanok, akik szerint az új szerződéssel meg kellett volna várni a világbajnoki selejtezők végét.
A Fehér Ház szerint az amerikai és ukrán elnök telefonon egyeztetett egy gazdasági megállapodás nyomán, miközben Svájcban amerikai–kínai tárgyalások kezdődnek a vámokról.
