Trump vagy Harris: hogy állnak a választást eldöntő csatatérállamok Amerikában?
Mutatjuk, min múlik az őrült verseny a csatatérállamokért az amerikai elnökválasztáson Trump és Harris között!
A Wikileaks-alapító tovább küzd az amerikaiaknak való kiadatás ellen.
Nyitókép: Wiktor Szymanowicz/AFP
A WikiLeaks alapítója, Julian Assange megkapta a jogot, hogy fellebbezzen az Egyesült Államoknak kémkedés vádjával történő kiadatása ellen. A londoni Legfelsőbb Bíróság hétfőn úgy döntött, hogy
az ausztrál újságíró megtámadhatja az Egyesült Királyságból az Egyesült Államokba való kitoloncolását,
és ezzel a döntéssel meghosszabbította jogi csatározását.
Márciusban a Legfelsőbb Bíróság ideiglenes haladékot adott Assange-nak, majd három hetet az amerikai kormánynak arra, hogy „kielégítő biztosítékokat” adjon arra, hogy tisztességes tárgyalást kap, és az első alkotmánymódosítás szerinti szólásszabadsághoz való jogát megvédik,
valamint hogy nem fenyegeti halálbüntetés a tényfeltárót.
Assange-t 17 rendbeli, az amerikai kémkedési törvény megsértése, titkos katonai dokumentumok megszerzése és a Pentagon számítógépes hálózatának feltörésére irányuló összeesküvés miatt körözik. Ha elítélik, akár 175 év börtönbüntetésre is számíthat.
A mostani döntés meghosszabbítja Assange tartózkodási idejét a London délkeleti részén található, szigorúan őrzött Belmarsh börtönben, ahol 2019 áprilisa óta tartják fogva.
Assange ellen 2010-ben indult jogi eljárás, miután több százezer kiszivárogtatott dokumentumot tettek közzé az afganisztáni és az iraki háborúról.
A szivárogtató honlap alapítója 2012 és 2019 között
hét évet töltött a londoni ecuadori nagykövetségen,
hogy elkerülje a Svédországnak való kiadatását egy másik, később ejtett nyomozás miatt.
Assange támogatói azzal érvelnek, hogy munkája létfontosságú közérdekű újságírást képvisel, míg az Egyesült Államok szerint a bizalmas dokumentumok nyilvánosságra hozatala veszélyeztette ügynökeik életét.