És a belgák hova álljanak? – választások jönnek Belgiumban: vajon ki lesz az új kormányfő?

Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Belgiumban június 9-én hármas választásokat tartanak, azaz ugyanazon a napon szavaznak az új szövetségi parlament, a regionális parlamentek és az Európai Parlament képviselőiről.

Az ország hollandul beszélő északi felében, Flandriában a jobboldali flamand nacionalisták győzelmét jósolják. A francia nyelvű déli részeken, Vallóniában a szociáldemokraták és a szélsőbal uralták a kampányt.

A nemzeti kormány megalakításáról szóló koalíciós tárgyalások várhatóan hónapokig tartanak. Amúgy is az ország tartja a világrekordot ebben a tekintetben, miután 2010-2011-ben 541 napig volt kormány nélkül. A Politico összeszedte, ki lehetnek esélyesek a kormányfői posztra.

Alexander De Croo

A jelenlegi kormányfő, De Croo egyértelművé tette, hogy továbbra is a poszton akar maradni. Hétpárti koalícióját sok éven át sikerült egyben tartania, menedzselve a kovidjárványt és az ukrajnai háború okozta nehézségeket. De Croo pártja, a flamand liberálisok jelenleg a flamand szavazatok mindössze 10 százalékára számíthatnak, amivel a szövetségi parlamenti mandátumok tekintetében az egyik legkisebb párt lennének.

Paul Magnette

A Frankofón Szocialista Párt vezetője, Magnette nem titkolja ambícióit. A Politico közvélemény-kutatása szerint pártja azért küzd, hogy továbbra is a legnagyobb francia nyelvű párt maradhasson Belgiumban. A szelíd, cambridge-i végzettségű, korábbi uniós alkotmányjog professzor, Magnette azért vált hírhedté Európában és Kanadában, mert 2016-ban visszatartott egy kereskedelmi megállapodást. 2020-ban madjnem miniszterelnök lett, amikor a király kinevezte De Croo mellé, hogy vezesse a bonyolult tárgyalásokat, amelyek a jelenlegi kormány felállásához vezettek.

Magnette-nek azonban le kell győznie ősellenségét, a baloldali Munkáspártot, hogy esélye legyen a posztra, márpedig a Munkáspárt még több helyet szerezhet a szövetségi parlamentben, mint Magnette pártja. Magnette-nek a jobbközép Reformista Mozgalommal is szembe kell néznie, nem is beszélve a jobboldali flamand ellenállásról.

Sophie Wilmès

Wilmès 2022-ben otthagyta korábbi belga külügyminiszteri munkáját, hogy ápolja beteg férjét, aki azóta elhunyt. Most ő a frankofón középliberális MR vezető jelöltje az európai parlamenti választáson.

Mivel Flandriában a jobboldali pártok várhatóan nyernek, az ő MR-je az egyetlen vallóniai jobbközép pártként jó helyzetben lehet, amikor miniszterelnököt kell választani. Az MR Vallóniában utolérte a PS-t néhány legutóbbi közvélemény-kutatásban, és a liberálisok alkalmas választási lehetőséget jelenthetnek a flamand jobboldali pártok számára. Viszont az MR várhatóan csak a szövetségi parlament ötödik legnagyobb pártja lesz. Emellett Wilmès vezetési stílusát is sokat kritizálják, és pártján belül is lehetnek kihívói.

Charles Michel

Az Európai Tanács jelenlegi elnöke és volt belga miniszterelnök mostani mandátuma december elsején lejár. Csekély az esélye annak, hogy újabb vezető nemzetközi posztot kap, akár az EU-ban. Az MR-en belül szoros kapcsolatot ápol Georges-Louis Bouchez jelenlegi pártelnökkel. Azonban a 2014-2019-es kormányfői ciklusát diplomatikusan szólva vegyesen ítélik meg. Ahhoz, hogy egy második esélyt kapjon, először a saját pártján belül kell rendbe tennie a dolgokat.

Bart De Wever

Az az ember, aki az elmúlt két évtizedben elérte, hogy a flamand nacionalizmus központi szerepet játsszon a belga politikában, és aki fel akarta számolni Belgiumot, lehet, hogy az ország kormányfője lehet. Ha a közvélemény-kutatások pontosnak bizonyulnak, De Wever jobboldali riválisa, a Marine Le Penhez igazodó Flamand Blokk (Vlaams Belang) lehet a választások győztese. Azonban senki nem szeretne a Flamand Blokkal kormányozni, így a Wever-féle Új Flamand Szövetség (Nieuwe-Vlaamse Alliantie, N-VA) kerülhet királycsináló pozícióba.

De Wever olyan kormányt szeretne alakítani, amely az ország rendkívül magas költségvetési hiányának csökkentésére összpontosít. Azonban elvárná szövetségeseitől, hogy Belgiumot szövetségi országból konföderálissá alakítsák át, azaz a regionális kormányokhoz sokkal több hatáskört utaljanak át. S hát nem valószínű, hogy egy flamand nacionalista vezette belga kormányt elfogadnak a francia nyelvű politikai pártok – írja a Politico.