Belgium
ÉLŐ
Szlovákia

„Az a bizonyos magyar kártya mindig előkerülhet” – Szatmárnémeti polgármestere a Mandinernek

2024. május 29. 20:28

Romániában is nagy a tétje a június 9-i választásoknak: sok múlik azon, hogy a magyarok lakta településeken a helyi közösségeknek mekkora képviselete lesz. A választás tétjéről, az eddigi eredményekről és a jövőbeli terveiről is kérdeztük Szatmárnémeti polgármesterét, Kereskényi Gábort.

2024. május 29. 20:28
Krupincza Mariann
Krupincza Mariann

Nyitó- és belső képek: Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatala

 

Magyarországhoz hasonlóan Romániában is két választást tartanak június 9-én. Az európai parlamenti voksolás mellett a lakosság azt is eldöntheti, hogy a helyi képviselő-testületekben kinek szavaz bizalmat a következő évekre. Szatmárnémetiben is nagy a tét: 

a több mint 36 százalékban magyarok lakta várost nyolc éve vezető Kereskényi Gábor most is megmérettetti magát. 

***

Mi a tétje a helyi magyarság számára a június 9-i helyhatósági és EP-választásnak?

Nem egyszerű összefoglalni, milyen fontos hogy az RMDSZ jelöltjei szerte Erdélyben jól szerepeljenek a helyhatósági és EP-választásokon. Gyakran mondjuk, hogy óriási a tét, a magyar közösségek sorsa forog kockán, de sajnos ez nem csupán hangzatos kampányszöveg. A rendszerváltás, az uniós csatlakozás, az elvándorlás hatalmas szemléletbeli változásokat hozott, viszont a romániai közéletet és a közhangulatot még mindig az etnikai hovatartozás mentén lehet legélesebben meghatározni, legalábbis Erdélyben, és nálunk a Partiumban is. 

Azt tapasztaljuk, hogy a kettős mérce továbbra is jelen van a nagy beruházások elbírálásakor, a közoktatási kérdésekben és kulturális téren is. Úgy vélem, nagyon fontos az érdekképviselet, hiszen látjuk szerte Erdélyben, hogy azok a közösségek, akik nem tudtak képviselőik által aktívan részt venni az önkormányzati munkában, jelentősen meggyengültek, és félve mondom ki, de leépültek. 

Semmilyen támogatás, felkarolás, anyagi vagy szellemi hozzájárulás nem tudja olyan erősen megtámogatni a magyar ügyeket, mint a helyi magyar képviselet.

Ugyanez elmondható a parlamenti és az EP-képviseletről is. Nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy lemondjunk azokról forrásokról, amiket az az ország biztosít, melynek az adófizető polgárai vagyunk. Viszont nem számíthatunk politikai méltányosságra, az a bizonyos „magyar kártya” mindig előkerül, ha a javak elosztása a tét.

Milyen eredményekre számítanak?

Helyi szinten nagyon bizakodók vagyunk, úgy érzékelem, nagyon jó a közhangulat a megyeszékhelyen. Minden szerénytelenség nélkül állíthatom, hogy itt, Szatmárnémetiben rendkívül sikeres és szerencsés nyolc év áll mögöttünk. Sikeres, mert számos látványos és jelentős, illetve kisebb, de annál fontosabb beruházást sikerült megvalósítani; és szerencsés, mert mindezekre voltak anyagi források. Tudom, hogy bőven van még tennivaló, rengeteg az új kihívás, de nagyon büszke vagyok Szatmárnémetire, 

kezdünk úgy kinézni mint egy európai város, lassan a helyükre kerülnek a kirakós darabjai. 

Ilyen körülmények között már csak a szavazókon múlik, hogy elégedettek-e az eddigi munkánkkal és bizalmat szavaznak-e nekünk június 9-én. Százezres városként, 36 százalékos magyarsággal természetesen nemcsak a magyar közösséget kívánjuk megszólítani, hanem román barátaink támogatására is számítunk. Bízom abban, hogy meg tudjuk őrizni a pozícióinkat a városi, megyei és vidéki önkormányzatokban egyaránt, ugyanakkor eljuttatjuk a partiumi emberek hangját Brüsszelbe. 

Szatmárnémeti központja. Fotó: Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatala

Mik azok a fontosabb fejlesztések, amelyeket kiemelne az elmúlt időszakból?

Szatmárnémeti az elmúlt évtizedek legintenzívebb városfejlesztési időszakát éli. Ehhez az első fázisban mozgásba hoztuk a várost, beindítottuk az évtizedek óta várt beruházásokat és minden területen javítottuk az életminőséget. Az elmúlt években három új híd épült a Szamoson: megépült a 20 kilométer hosszúságú szatmári körgyűrű, ami magába foglal egy négysávos hidat, pár hete adtuk át a város első gyalogos- és kerékpáros hídját, decemberre pedig elkészül a folyón átívelő ferde kábeles négysávos és kerékpárutas híd. Ez utóbbi a város egyik legnagyobb beruházása az elmúlt évtizedekben, 40 millió euró értékben.

Nyolc év szívós munkája által a város 454 utcája közül 262-t korszerűsítettünk, aszfaltoztunk, járdákat és közösségi tereket térköveztünk. Hosszú évtizedek után korszerűsítettük az új városközpontot, és idén tavasztól Szatmárnémeti történelmi városközpontja is régi polgári fényében ragyog. Az elmúlt nyolc évben a közúti infrastruktúra-fejlesztés és a nagyberuházások mellett 

az oktatás volt az egyik kiemelt terület, amelyre minden évben jelentős összegeket fordítottunk: 

Szatmárnémetiben 21 ezer bölcsődés, óvodás és iskolás tanul 21. századi körülmények között. Mindezeken túl korszerűsítettük és modern sportpályákkal láttuk el a város tanintézményeit, új bölcsődéket, óvodákat és iskolákat építettünk. Külön öröm számomra, hogy a bölcsőde építésben és a minőségi anyanyelvi oktatás megőrzésében számíthattam Magyarország kormánya támogatására. A beruházások mellett a szépen karbantartott és folyamatosan bővített zöldövezetek, a modern és környezetbarát közösségi közlekedés, a színes kulturális és szabadidős rendezvények mind-mind hozzájárulnak ahhoz, hogy 2024 tavaszára Szatmárnémeti a régió egyik legdinamikusabban fejlődő városa lett.

Kampánykörútján határon túli településeket, többek között Szatmárnémetit is érintette Lázár János. Az építési közlekedési miniszter Facebook-posztjában a látogatás követően arról írt, hogy „szemmel láthatóan jó döntés volt közel 8 évvel ezelőtt Kereskényi Gáborra és az RMDSZ-re bízni a város vezetését. A szatmári magyarok és románok számára a biztonságot és fejlődést csak ők tudják garantálni.” 2023 nyarának végén ugyancsak Lázár jelentette be, hogy 2026 végére, a román kormánnyal történő együttműködés segítségével, autópálya fogja összekötni Nyíregyházát és Szatmárnémetit. Ezzel a lépéssel az is a kormányzat célja, hogy Magyarország és Románia gazdasági és társadalmi együttműködését erősítsék.

Az M49-es gyorsforgalmi út nyírmeggyesi munkaterületén tartottam sajtótájékoztatón a miniszter arról is beszélt, hogy a kabinet minden más autópálya-építés leállítása után csak ezt a beruházását hagyta jóvá 2022 őszén. Lázár János azt is hangsúlyozta, fontos, hogy a Nyíregyháza-Debrecen-Miskolc háromszögből egy Győrhöz hasonló új, elsősorban az autóipar kiszolgálására létrehozott gazdasági övezet épüljön ki, az itt dolgozók pedig könnyebben juthassanak el munkahelyeikre.

Milyen további beruházások megvalósítását tervezik a következő néhány évben? Ezekhez a magyar kormánytól kapnak-e bármilyen támogatást?

A legfontosabb, célunk, hogy ne csak épületeket, utakat építsünk, a mi feladatunk ennél több: 

otthont, közösséget, és ezáltal jövőt kell építenünk a Partiumban, Szatmárnémetiben.

A szatmári polgárok komfortérzetét növelő új zöldövezeteket, szabadidő- és sportinfrastruktúrát építünk ki: a Szamos-partot visszaadjuk a szatmáriaknak, egyre több szakaszon építünk ki szabadidős és pihenő övezeteket, a város északi részén parkerdőt hozunk létre és folytatjuk a lakóövezetek zöldítését is. Egy új uszoda és egy sportkomplexum megépítése is terveink között szerepel.

Városfejlesztési stratégiánk egyik alappillérét úgy fogalmaznám meg: „7 perc autóval, 15 perc biciklivel”. Célunk az, hogy 2028-ra a város egyik pontjáról a másikra autóval legtöbb 7 perc alatt, kerékpárral 15 perc alatt tudjuk eljutni. Ennek érdekében meggyorsítjuk a közlekedést, megkönnyítjük parkolást és kerékpáros infrastruktúrát építünk. Szatmárnémeti az elkövetkező időszakban is befektetőket vonzó technológiai város kell legyen: ezt elősegítendő 

egy új ipari parkot építünk a körgyűrű déli részénél.

Épül a harmadik híd a Szamos felett. Fotó: Szatmárnémeti Polgármesti Hivatala

Szívügyünk Szatmárnémeti épített örökségének megóvása és helyreállítása. Ebben a misszióban kiemelten számítok az anyaország partnerségére. Folyamatban van a város egyik jelképének, a Pannónia Szállónak a felújítása a magyar kormány támogatásával, reményeink szerint 2025 végén megnyitja kapuit a szecessziós építészet ezen gyöngyszeme. Szatmár színes város: még több rendezvény, még több fiatalos projekt és szórakozási lehetőség várja a szatmáriakat és az idelátogató turistákat. Célunk az, hogy Szatmárnémeti a rendezvényei és látványosságai által vonzó city-break úti cél legyen. 2028-ra Szatmárnémeti egy otthonos, családbarát, a mindennapok kényelméről gondoskodó, fiatalokat hazacsábító város lesz.

Románia schengeni övezethez való csatlakozása milyen plusz lehetőségeket teremtene Szatmárnémetinek?

Jelen pillanatban Romániát méltánytalanul előszobáztatja Brüsszel, az ország ugyanis több mint tíz éve megfelel Schengen jogi és műszaki feltételeinek egyaránt. Tekintettel arra, hogy Szatmárnémeti 10 kilométerre helyezkedik el a magyar határtól, különösen érezzük a jelenlegi helyzet hátrányait: a csengersimai átkelőnél a várakozási idő néha elviselhetetlenül nagy, ugyanakkor évekkel ezelőtt kiépített kerékpáros és közúti infrastruktúra vár a rendeltetésszerű használatba vételre.

Ezt is ajánljuk a témában

De nem adjuk fel! Lázár János minisztersége új lendületet adott az M49-es gyorsforgalmi út megépítésének, a román kormány építi a szatmári körgyűrű – országhatár szakaszt, mely által Szatmárnémeti városa bekapcsolódik az európai autópálya-hálózatba. Meggyőződésem, hogy ezzel párhuzamosan Románia schengeni csatlakozása is bekövetkezik, a határ átjárhatóságával pedig Szatmárnémeti szerves egységben fejlődhet a Debrecen–Nyíregyháza–Miskolc „háromszöggel”.

Összesen 48 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
békalepcse2.0
2024. május 30. 01:14
Udvözöllek Gábor! Sok sikert a választáson,maximálisan megérdemled a győzelmet, sokatvtettél a városért. A sok főttrománnak is indíthatnál nyelviskolát és némi kultúráltságot is erőltethetnél rájuk, nagyon parasztok ha magyarul szólal meg az ember és nem tud románul makogni nekik vissza.
vizesnyolcas
2024. május 29. 10:33
Trianonhoz másképpen állok hozzá, mint a magyarérzelmű többség. Van az a mondás, hogy utólag könnyű okosnak lenni. De fordítanék ezen: néha nem ártana legalább utólag okosnak lenni. Nem, nem attól lettünk volna okosabbak, ha hallgatunk azokra az utólagos "haladó" tanításokra, hogy az országnak a nemzetiségek kegyeiben kellett volna járni. Az ellenséges nagyhatalmaknak a nemzetiségeket a Magyar Királyság ellen tüzelő politikája olyan erős volt, hogy a nemzetiségek iránt mutatott bármilyen jószándékú gesztus, autonómia-ígéret inkább gyorsította volna az elszakadásukat, mert a külső hatalmak és belső agitátoraik által felhergelve a gesztust csupán a gyengeségünk jelének kódolták volna. Saját elhatározásból még időben kellett volna megválni egyes nemzetiségi területektől és velük pár millió Gavrilo Principtől, akkor, amikor még erőnk lett volna a határokat diktálni. Akkor az olyan patinás magyar városok, mint az itt tárgyalt Szatmárnémeti vagy Nagyvárad stb. ma is magyarok lennének.
szemlelo-2
2024. május 29. 10:27
A légi "fénykép" a terveket mutathatja, mert a főtéren és környékén éppen egy jó nagy építkezés van. Amúgy meglepett, hogy Szatmárnémetit (is) mennyire elrománosították. A magyar határtól 10km-re lévő városközpontban szinte többen beszélnek románul, mint magyarul. A románok nem értenek magyarul. A MOL kút alkalmazottjai sem (de volt angolul beszélő közöttük).
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!