„A Nyugat csak ezt érti” – Somkuti a Tajvan partjainál zajló kínai hadgyakorlatról

Nyitóképünkön tajvaniak nézik, ahogy egy hazai Mirage 2000-es vadászgép landol egy légibázison a hadgyakorlat napján. Forrás: Yasuyoshi CHIBA / AFP

***

Kína katonai gyakorlatokat kezdett Tajvan körül mindössze három nappal azután, hogy William Lai letette az esküt a sziget új elnökeként. A Kínai Népi Felszabadító Hadsereg (PLA) szóvivője a gyakorlatokat „erős büntetésnek” nevezte a „szeparatista cselekményekért”. Mindezt megfejelte Peking azzal, hogy

A hadgyakorlatok során a kínaiak körbevették Tajvan szigetét, a hadiflotta és a légierő is részt vesz a gyakorlatokban, amelyek lényegében a sziget elleni csapásmérést szimulálják.

A tajvani védelmi minisztérium elítélte Peking lépéseit, és kijelentette, hogy válaszul ő is harckészültségbe helyezi erőit.

Kőkemény kínai-tajvani üzengetések a fegyverek árnyékában

A hadgyakorlattal párhuzamosan, mint arról a BBC frissülő cikke is beszámol, zajlik a szájkarate (szájkungfu).

A tajvani védelmi minisztérium szerint a csütörtöki gyakorlatok „megmutatják Peking agresszív militarizmusát”, hiszen „az elmúlt években a kínai repülőgépek és hajók általi folyamatos zaklatás jelentősen károsította a globális békét és stabilitást”.

A tajvani elnöki hivatal közölte, Kína „egyoldalú katonai provokációkkal fenyegeti Tajvan demokráciáját és szabadságát”, de a tajvani hadsereg továbbra is megvédi a demokráciát.

A tajvani külügy felszólította Pekinget, hogy „legyen racionális”, és „fejezze be a béke aláásását”, mert Tajvan „megőrzi demokratikus eszméit, és ezen nem változtat a szomszéd országok nyomására”.

A kínai állami média eközben olyanokat sugároz, miszerint Lai „minden bizonnyal a történelem szégyenoszlopához lesz szegezve”, és ő jelent veszélyt igazán Tajvan függetlenségére egy konfliktus kirobbantásával.

A kínai Global Times Lait „tudatlan és meggondolatlan” vezetőnek titulálta, beiktatási beszéde „provokációval és hazugsággal” volt tele.

Miben más ez a kínai hadgyakorlat, mint az eddigiek?

2022 augusztusában, az Egyesült Államok akkori házelnöke, Nancy Pelosi jó ötletnek gondolta Tajvanra látogatni, amit Peking úgy minősített, hogy „játék a tűzzel”, és természetesen szándékos provokációnak nevezte. Ezután Kína végrehajtotta első „körbekerítési” műveletét, amely Tajvan fő szigetének blokádját szimulálta hajókkal, repülőgépekkel és rakétákkal.

A mostani történet annyiban más, hogy

• az elemzők szerint Kína egy lépéssel tovább ment, és teljes körű támadást szimulál a sziget ellen, nem pedig gazdasági blokádot
• másrészt először vett célba a kínai partokhoz közeli szigeteket
• harmadrészt mindezt bejelentés nélkül tették, ellentétben az eddigiekkel, amikor a hadgyakorlatokat előre közölték,
• ráadásul az elemzők szerint az ehhez a gyakorlathoz használt számozás – 2024 A – azt sugallja, hogy ez lehet az első sorozat ebben az évben.
•  

De mi értelme ennek az egésznek?

fogalmaz lapunk megkeresésére Somkuti Bálint, az MCC Geopolitikai Műhelyének kutatója. Kiemeli: nyolc éve megszűnt a közvetlen kommunikáció a két Kína között, maradt az erőfitogtatás, vagyis

Peking nem ismeri el Tajpej szuverenitását, ettől függetlenül a Tajvan környéki vizeken tudja, hogy ilyen hadgyakorlatokat „nem illik csinálni”.

A kérdés Somkuti szerint az, rá tudja-e kényszeríteni Peking Tajpejre az akaratát, amire a válasz „egyértelműen igen”. A blokád, a médiaháború mind ezt a célt szolgálja.

Kínának a fő célja tehát, hogy olyan üzenetet küldjön, ami mutatja az elszántságukat és harckészségüket. Ettől függetlenül Somkuti úgy véli, Peking készül valamilyen szintű konfliktusra, de „ez nem a partra szállás képében történik majd.”

S ha már provokáció: az amerikaiak sem feltétlenül ártatlanok ebben.