Lépni akarnak Ukrajna ügyében – közeledik egymáshoz Kína és Nagy-Britannia
Hat év után először találkoznak a két ország vezetői.
Beiktatták a sziget új vezetőjét.
Fotó: Ichiro Ohara / Yomiuri / The Yomiuri Shimbun via AFP
William Lai lett Tajvan új elnöke, miután a januári választás után beiktatták a távol-keleti szigeten.
A 64 éves, orvos végzettségű politikus beiktató beszédében kifejtette:
Kína katonai akciói jelentik a legnagyobb kihívást a globális béke és stabilitás ellen.
Peking évtizedek óta Kína részeként tekint Tajvanra, ahol egykor a kontinensről kiszorított, Csang Kaj-sek-féle erők rendezkedtek be, s ami a katonai diktatúra időszaka után demokratikusabb alternatívát jelent a kommunista Kínával szemben. A mai korszak nagy kérdése, hogy Peking elhatározza-e valamikor Tajvan lerohanását, megszállását és visszacsatolását, vagy pedig még sokáig létezik egymás mellett a kétféle berendezkedés.
William Lai beiktatási beszédében hangsúlyozta Tajvan demokráciáját és azt, hogy az emberek ne hallgassanak külső erőkre. Emellett a tajvani gazdaság felpörgetését ígérte, valamint azt, hogy a tajvani demokráciát a nemzeti fejlődést és a nemzetközi együttműködést előre vivő, jó erőként mutassa fel a világnak.
Pártja, a DPP közel áll a tajvani teljes függetlenség gondolatához
– ami viszont Peking számára egy átléphetetlen vörös vonal.
Az új tajvani elnököt Kína veszélyes „szeparatistának” és „bajkeverőnek” tartja. Lai elnök beiktatásával egy időben Peking szankciókat vetett ki amerikai cégekre, amelyek szerinte fegyverkereskedelmet folytattak Tajvannal. Az is valószínű, hogy Peking nem fog párbeszédet folytatni Lai elnökkel – a két vezetés 2016 óta nem kommunikál egymással formálisan.