Jinkau He szerint az emberiség előbb-utóbb elfogja fogadni a génszerkesztés alkalmazását.
Nyitókép: GREG BAKER / AFP
Jiankui He kínai genetikus – akit a világ első genetikailag szerkesztett csecsemőinek létrehozásában játszott szerepe miatt bebörtönöztek – azt állítja, visszatért laboratóriumába, hogy az Alzheimer-kór és más genetikai betegségek kezelésén dolgozzon.
A Mainichi Shimbun című japán újságnak adott interjújában (amit a Magyar Hang szemlézett) a genetikus elmondta, hogy
folytatja az emberi embriók génszerkesztésével kapcsolatos kutatásokat,
annak ellenére, hogy a gének mesterséges átírásának etikájával kapcsolatban viták vannak, amelyek egyes kritikusok szerint a „dizájnerbabák” iránti kereslethez vezetnének. „Kidobott emberi embriókat fogunk felhasználni, és betartjuk a hazai és a nemzetközi szabályokat” – mondta a lapnak, hozzátéve, hogy nem tervezi több génmódosított csecsemő előállítását.
2019-ben egy kínai bíróság három év börtönbüntetésre ítélte He-t az egészségügyi előírások megsértése miatt, miután az előző évben azt állította, hogy
génmódosított ikertestvéreket – Lulu és Nana – hozott létre megszületésük előtt.
Kísérletei felkavarták az orvosi és tudományos világot. A kísérleteket széles körben elítélték, amiért a kockázatos, etikailag vitatott és orvosilag indokolatlan eljárást az érintett családok nem megfelelő beleegyezésével végezte el.
He akkor elmondta, hogy a Crispr-Cas9 nevű génszerkesztési eljárással átírta a DNS-t a nővérek embrióiban – a módosítások állítása szerint immunissá tették a gyermekeket a HIV-vel szemben.
A széles körű kritikák ellenére mostani interjújában is megvédte munkáját, és azt mondta, büszke arra, hogy megalkotta a génmódosított ikertestvéreket. Hozzátette, reményei szerint az emberi embriók genomszerkesztésével olyan ritka genetikai betegségek, mint a Duchenne-izomdisztrófia és a familiáris Alzheimer-kór kezelését szeretné kifejleszteni, három laboratóriumban, amelyeket a börtönből való 2022-es szabadulása óta nyitott.
Az újság szerint a génmódosított gyermekek teljesen egészségesek, és nincsenek fejkődési problémáik, a most 5 éves ikrek óvodába járnak.
A genetikus szerint a társadalom „előbb-utóbb elfogadja” az emberi embriók génszerkesztését a genetikai betegségek kezelésének céljából.
Ezt is ajánljuk a témában
Bing Su és csapata a Kunminigi Zoológiai Intézet kínai genetikusai néhány éve emberi agyból ültettek át egy gént majmok agyába. A csoport az MCPH1 nevű génre koncentrált, amelynek károsodása esetén az egyedek az átlagosnál kisebb aggyal születtek meg. Agyuk ugyan nem nőtt, de a rövid távú memóriában kapacitás növekedés volt megfigyelhető. Továbbá beültetés eredményeképpen, az állatok problémamegoldó képessége javult.
***
Egyéves az CDU-CSU-SPD-koalíció! Mutatjuk a berlini kormány mérlegét.
Anders Fogh Rasmussen szerint fontos, hogy a tagok szembe tudjanak szállni az Egyesült Államokkal.
Túl messzire merészkedtek Ukrajna érdekében.
Egy ország már biztos nem fog kapni orosz energiát.
Tét nélküli lehet a török–magyar-találkozó, ha...
A magyar kutatók évtizedek óta világszínvonalú műszerekkel segítik az űrkutatást. Ezek közül kiemelkedett a Pille sugárzásmérő, melynek újabb modelljei még ma is szolgálnak az űrállomáson. Azonban RadNano Infinity műszerrrel megérkezett a „trónkövetelő”. Géczy Gáborral, a 27G-Technology Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk e újgenerációs eszközről.
Ma ugyanis az MTI vélhetően politikai utasításra levágta Sulyok Tamás hivatalban levő államfőt a Magyar Péterrel és Bóna Szabolcs miniszterrel készült közös fotóról.
Sőt, egy helyi török szervezet vezetője arra figyelmeztetett, hogy az idegenellenes incidensek és a politikai feszültségek egyre inkább biztonsági kérdéssé válnak.
