Régi gyűlölet – íme, az iráni-izraeli konfrontálódások rövid története

Fotó: Iráni Kudsz-napi tüntetés 2012-ből. Forrás: Wikimedia Commons.

A példátlan támadás, mely Izraelt Irán részéről érte 2024. április 13-án késő este, természetesen megosztja a világ különböző orgánumait, elemzőit. Az Izrael-párti megszólalók egy október 7-éhez hasonlító – és ahhoz visszavezethető – folyamat részeként látják a támadást: az Irán által támogatott proxyk megtámadták Izraelt, Izrael kimondva-kimondatlanul csapást mért Irán követségére Damaszkuszban, majd Irán, nem értve az üzenetből, rakétákkal és drónokkal támadta meg Izraelt.

Az Irán-párti szemlélők – és félreértés ne essék, bár ez a magyar sajtóból kevéssé látszik, itt sajnos a világ igen jelentős részéről beszélünk – szerint Amerika és Izrael évtizedek óta nyomás alatt tartja a perzsákat, most pedig egy kiprovokálatlan, elvben Irán területét ért – hiszen a nagykövetség Irán területének számít – izraeli csapásra érkezett reakció.

Izrael és Irán kapcsolatát több szakaszra lehet osztani. A zsidó állam létrejötte (1948) és 1953 között hűvös volt a viszony, Irán Palesztina felosztása és Izrael ENSZ-tagsága ellen szavazott.

1953-tól – amikor egy amerikai beavatkozást követően megerősítették az uralkodó Pahlavi-dinasztia hatalmát, szemben a miniszterelnöki hatalommal – 1979-ig, az iráni iszlám forradalomig virágzottak a kapcsolatok, Izrael és Irán szoros együttműködést alakított ki Izrael “periféria-doktrínája” alapján, mely szerint az ellenséges arab szomszédokat az “eggyel távolabbi” országok megnyerésével – pl. Etiópia, Törökország vagy éppen Irán – lehet ellensúlyozni.

 vagyis Izrael államalapító eszméjével szemben ( – mint az ebből a cikkünkből is kiderül).

Irán ideologikus és pragmatikus okokból – a „külső veszély” felmutatása, a muszlim világban való hátrányos (síita) helyzetének javítása – Izrael szövetségeséből Izrael ellenségévé vált, a két ország közötti távolságot – illetve regionális hatalmának stabilizálását – pedig proxy-erők megerősítésével végezte el a Közel-Keleten.

nem csak széleskörű támogatást szerezve ezzel az „utca muszlimjai” között, de nyakig merülve a terrorizmus támogatásában is szerte a világon. Ezen felül Irán a szíriai Aszad-rendszer támogatója is, melynek emberi jogsértései jól dokumentáltak. 

Ezek közül a legfontosabbak a Hamász és az Iszlám Dzsihád Gázában és Ciszjordániában, a Hezbollah Libanonban, a húszik Jemenben és még további csoportok Szíriában és Irakban. A legtöbb konfrontáció nyilván az előbbi hárommal történt az eddigi évek-évtizedek során. A dél-libanoni konfliktus 1985 óta tart, több háborút és több száz fő izraeli veszteséget jelentett a libanoni hadsereggel és a Hezbollahhal való konfliktus során. Gázában volt már háború 2008-ban, 2012-ben, 2014-ben, 2021-ben és tavaly óta újabb fejezet zajlik. Ennek során nem csak a Hamász és az Iszlám Dzsihád támadta meg Izraelt – és védekezik most Gázában -, de lőtték Izraelt a jemeni húszik és a libanoni Hezbollah is.

A fentiek mellett azonban

Legalább 2013 óta tudni róla, hogy az izraeli légierő többször is iráni célpontokat vagy fegyverszállítmányokat bombázott a Közel-Keleten. 2013 januárjában Izrael egy szír konvojt lőtt ki, mely iráni fegyvereket szállított a Hezbollahnak. Ekkor a szír kormány még nem reagált a bombázásra. 2017 decemberében arab sajtóhírek szerint egy iráni bázist lőttek az izraeliek Damaszkusztól délre. (Az effajta híreket az izraeli véderő rendre nem kommentálja). Még súlyosabb eset volt, amikor 2018 áprilisában egy Palmüra melletti légi bázist lőtt az oroszok és a szírek szerint Izrael, ekkor sajtóhírek szerint iráni katonák is elestek a támadásban. 2017 januárja és 2018 szeptembere között az izraeli légierő 800 bombát és rakétát lőtt ki szíriai, illetve ott tartózkodó iráni célpontokra. 2019 augusztusában viszont iráni drónt szedtek le, mely állítólag támadásra készült Izraelben. 

2015-ben egy meg nem nevezett altábornagyot, 2023 decemberében Sayyed Razi Mousavi dandártábornokot ölték meg egy izraeli csapásban. Idén januárban az iráni Forradalmi Gárda magas rangú tisztjeit lőtték ki Damaszkusz mellett, sajtóhírek szerint a bombázás izraeli munka lehetett. A legismertebb eset viszont kétségkívül Qasem Suleimani iráni altábornagy likvidálása volt amerikai erők részéről 2020 januárjában. Suleimani megölésében, aki a Forradalmi Gárda Kudsz különleges erőinek parancsnoka volt, állítólag hírszerzési információk megadásával működött közre Izrael.

Ez most már nem Izrael és a proxyk, hanem két szuverén állam közvetlen konfliktusa volt. A támadás hatásait, következményeit még lehetetlen megjósolni, az események egyelőre előttünk bontakoznak ki. Annyiban biztosak lehetünk, hogy mind az április 1-i (vélt) izraeli csapás, mind pedig a 13-i iráni rakétázás átírta a közel-keleti konfliktus történetét.