Szlovák elnökválasztás: Fico szövetségese győzött a nem hivatalos végeredmény szerint
A választás hivatalos végeredményének nyilvánosságra hozatala vasárnap várható.
Mindenkit meglepett, hogy Pellegrinit ekkora többséggel választották meg elnöknek Szlovákiában szombaton – mondta felvidéki politológus a Mandinernek.
Nyitókép: VLADIMIR SIMICEK / AFP
Peter Pellegrini korábbi szlovák kormányfő, a Hlas (Hang-Szociáldemokrácia) nyerte északi szomszédunknál az elnökválasztás második fordulóját – annak ellenére, hogy az elsőben még alulmaradt Ivan Korčok korábbi külügyminiszterrel szemben.
Ezt is ajánljuk a témában
A választás hivatalos végeredményének nyilvánosságra hozatala vasárnap várható.
Ráadásul nem is csekély különbséggel, csaknem 10 százalékkal.
„Meglepetés volt az eredmény, ahogy az első fordulóé is az volt, csak éppen ellenkező előjellel, hiszen akkor Korčok nem hogy szoros meccset vívott Pellegrinivel, de meg is verte 5 százalékkal – most Pellegrini ezen tudott fordítani, nem is akármekkorát, noha az elemzők és közvélemény-kutatók nagy része is szorosabb küzdelmet várt” – mondja lapunk megkeresésére Tokár Géza felvidéki politológus.
A szakértő szerint tehát „rettentően simán nyert a Pellegrini”, ami szerinte elsősorban a mobilizációnak köszönhető; a rendkívül magas, 61 százalékos részvétel eleve tízzel magasabb volt, mint az első fordulóban, emellett valószínűleg rekordközeli arány a szlovák elnökválasztások történetében – vélekedik Tokár. A jelek szerint pedig főleg a vidéki, fővároson kívüli régiók voltak ezen belül felülreprezentáltak, ahol magasabb volt eleve Pellegrini támogatottsága.
Ami a magyar régiókban is igen magas volt – mondja el kérdésünkre a szakértő,
hozzátéve: az egy másik kérdés, hogy ez mennyire a Magyar Szövetség kiállásának köszönhető, de biztosan hozzájárult a magyar párt támogatása is ehhez az eredményhez, hiszen minden magyarlakta régióban megfordult a helyzet az első fordulóhoz képest.
Ezt is ajánljuk a témában
Felvidéki magyar vita alakult ki Pellegrini támogatásáról.
„Ebből pedig arra lehet következtetni, hogy Pellegrini valóban be tudta csatornázni Forró Krisztiánnak a szavazóinak a túlnyomó többségét”.
A szavazatokért pedig nyilván elvárna valamit a magyar közösség – kérdés, hogy van-e ennek realitása. Tokár erre nem tud válaszolni, azt viszont furcsának és formabontónak tartja, hogy míg korábban soha nem történt meg, de
Pellegriniék kétszer is köszönetet mondtak az eredményváró rendezvényen a nemzetiségek és külön a magyarok szavazóknak és a Magyar Szövetségnek is a segítségért.
Ami ugyan nem konkrét cselekvés vagy akár csak ígéret, hanem csupán gesztus, de mindenképpen szokatlan, mert
„a Fico-kormány alatt még ilyen gesztus sem történt soha”.
Más kérdés, hogy ez egy egyértelmű változás előszele-e ahhoz képest, ahogy korábban kezelték a magyar ügyet, ez hosszabb távon dől majd el, „de szerintem a Magyar Szövetség egyértelműen úgy fogja ezeket az eredményeket kiértékelni, hogy az annak köszönhető, hogy segítették Pellegrinit”.
Tokár még egy érdekes szlovák belpolitikai találgatásra hívta fel a figyelmet: hiszen, bár Korčok kikapott, de mégis maga mellé tudott állítani 1,2 millió szavazót. Erre pedig már pártot is lehet akár alapítani, ami nem példátlan a szlovák belpolitikában. „Szerintem Korčoknak is lehetnek hasonló ambíciói, hogy egyfajta kívülről jött emberként becsatornázza a kormánnyal és ellenzékkel egyaránt elégedetlenek szavazatait – ha így lesz az átrendezheti a szlovák ellenzék sorait is”.