Az Egyesült Arab Emírségek eddigi legnagyobb feljegyzett özönvízének következtében kialakult áradás olyan intenzív volt, hogy a műholdak még napokkal azután is látták az űrből, hogy a felhők feloszlottak és az utolsó esőcseppek is lehullottak.
Április 16-án, kedden késő estétől április 17-én, szerdán át az Egyesült Arab Emírségek nagy részén zuhogott az eső. Dubajban – az ország legnépesebb városában – mindössze 12 óra alatt egy évnyi eső esett, míg a keletebbre fekvő területeken 24 óra alatt közel 2 évnyi eső esett. A legnagyobb esőzés az ország fővárosától, Abu Dhabitól északra és keletre eső területeket érintette. Gyakori volt a 100 és 200 mm közötti csapadékösszeg, de néhány helyen közel 250 mm csapadékot regisztráltak.
Műholdkép Dubajról a vihar előtt. Forrás: NASA
Műholdkép Dubajról a vihar után. Fotó:NASA
Az árvizek gyorsan emelkedtek és csak lassan vonultak vissza a történelmi áradás következtében, amely a 75 évvel ezelőtti feljegyzések kezdete óta a legszélsőségesebb esemény volt az országban.
Alig két nappal az esőzés enyhülése után, április 19-én, pénteken a Landsat 9 műhold elhaladt az Egyesült Arab Emírségek felett, és nagy, elhúzódó árvíztócsákról készített felvételeket. A műhold részletes képeket gyűjt a Föld felszínéről, és a NASA, valamint az Egyesült Államok Földtani Kutatóközpontja üzemelteti.
A fenti képeken látható mélykék tócsák az árvizeket mutatják, amelyek éles kontrasztban állnak a régió jellemzően száraz talajával, amely barnának vagy világosbarnának tűnik. A képeken látható áradás Dubaj legdélebbi részén történt, de a város erősen urbanizált központi központját nem örökítették meg – írta meg a CNN.
Abu Dzabi az árvizet megelőzően és elöntve. Fotó:NASA
Bár ezek a képek talán nem az ország legsúlyosabb áradásának abszolút mértékét mutatják, hihetetlenül jól érzékeltetik, hogy a viharos időjárás mennyi mindent hagyott maga után. A felhőszakadás egy nagyobb viharrendszerhez kapcsolódott a múlt héten, amely áthaladt az Arab-félszigeten és átvonult az Ománi-öblön. Ugyanez a rendszer a közeli Ománban is halálos áradásokat okozott. Az ehhez hasonló szélsőséges esőzések egyre gyakoribbá válnak, ahogy a légkör melegszik az ember által okozott éghajlatváltozás miatt. A melegebb légkör képes több nedvességet magába szívni, mint egy törölköző, majd azt özönvízszerű esőzések formájában kibocsátani. Azok a száraz területek, ahol nincs meg az intenzív esőzések kezeléséhez szükséges infrastruktúra, nagyobb valószínűséggel küzdenek jelentős árvizekkel.
Orbánék patrióta győzelme nagy politikai vereség Friedrich Merz német kancellárnak és Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének. Véget ért az EU-csúcs. De mi következik ebből a belpolitikára nézve? Itt a Mesterterv évadzáró adása.
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 107 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
békalepcse2.0
2024. április 24. 06:31
Ez természetes dolog. A földtörténetben vannak olyan időszakok amijor a folyók új medret mosnak maguknak és ahhoz bizony 3nnél sokkal nagyobb vízmennyiség szükséges. Ez történik gondolom nálunk is elöbb utóbb, miután a folyóinkat betondzsugellel szorítottuk keskeny ártér nélküli mederbe. Az ártereket is beszántották buta emberek. Nem kell újra kanyargósítani a folyókat, mosnak azok maguknak új medret, de nem lesz benne sokaknak öröme.
Válasz erre
0
0
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!