Még a Holdról is látszott – így nézett ki a NASA felvételein a dubaji áradás (FOTÓK)

Nyitókép: Giuseppe Cacace/AFP

A múlt heti példátlan heves esőzések víz alá süllyesztették az Egyesült Arab Emírségek egyes részeit, megállítva az életet Dubajban és másutt.

Április 16-án, kedden késő estétől április 17-én, szerdán át az Egyesült Arab Emírségek nagy részén zuhogott az eső. Dubajban – az ország legnépesebb városában – mindössze 12 óra alatt egy évnyi eső esett, míg a keletebbre fekvő területeken 24 óra alatt közel 2 évnyi eső esett. A legnagyobb esőzés az ország fővárosától, Abu Dhabitól északra és keletre eső területeket érintette. Gyakori volt a  100 és 200 mm közötti csapadékösszeg, de néhány helyen közel 250 mm csapadékot regisztráltak.

Alig két nappal az esőzés enyhülése után, április 19-én, pénteken a Landsat 9 műhold elhaladt az Egyesült Arab Emírségek felett, és nagy, elhúzódó árvíztócsákról készített felvételeket. A műhold részletes képeket gyűjt a Föld felszínéről, és a NASA, valamint az Egyesült Államok Földtani Kutatóközpontja üzemelteti.

A fenti képeken látható mélykék tócsák az árvizeket mutatják, amelyek éles kontrasztban állnak a régió jellemzően száraz talajával, amely barnának vagy világosbarnának tűnik. A képeken látható áradás Dubaj legdélebbi részén történt, de a város erősen urbanizált központi központját nem örökítették meg – írta meg a CNN.

Bár ezek a képek talán nem az ország legsúlyosabb áradásának abszolút mértékét mutatják, hihetetlenül jól érzékeltetik, hogy a viharos időjárás mennyi mindent hagyott maga után. A felhőszakadás egy nagyobb viharrendszerhez kapcsolódott a múlt héten, amely áthaladt az Arab-félszigeten és átvonult az Ománi-öblön. Ugyanez a rendszer a közeli Ománban is halálos áradásokat okozott. Az ehhez hasonló szélsőséges esőzések egyre gyakoribbá válnak, ahogy a légkör melegszik az ember által okozott éghajlatváltozás miatt. A melegebb légkör képes több nedvességet magába szívni, mint egy törölköző, majd azt özönvízszerű esőzések formájában kibocsátani. Azok a száraz területek, ahol nincs meg az intenzív esőzések kezeléséhez szükséges infrastruktúra, nagyobb valószínűséggel küzdenek jelentős árvizekkel.