EP-választás 2024: Merre tovább, Európa?

Nyitókép: Jakub Porzycki/AFP

Az Európai Unió pártjai totális kampányüzemmódba kapcsoltak a júniusi európai parlamenti választások előtt. Ha nem tudja pontosan, hogyan működik ez az egész, ne aggódjon. Választási kisokos, avagy minden, amit tudni kell a 2024-es európai választásokról.

EP-választást tartanak az Európai Unió tagállamaiban, amin várhatóan több százmillió európai vesz részt. A szavazás mindig fontos, történjen az helyi, nemzeti vagy európai szinten: kitűnő lehetőség arra, hogy véleményt nyilvánítson az állampolgár. Egyedülálló pillanat ez, amikor mindannyian

Szavazatunkkal segítünk megváltoztatni a világot, amelyben élünk.

Számít a szavazatunk

A 2024-es európai parlamenti választás Magyarországon az ötödik ilyen jellegű voksolás az ország történetében. A szavazást 2024. június 9-én tartják. Az Európai Parlamentben a frakciók, pártszövetségek nem országok, hanem a nemzetek feletti  értékek érdekében ideológiák alapján alakulnak ki. Jelenleg hét politikai pártszövetség van az Európai Parlamentben, ezek a támogatottság alapján növekvő sorrendben: 

• Baloldal, 
• Zöldek, 
• Európai Konzervatívok és Reformerek, 
• ReNew, 
• Identitás és Demokrácia, 
• Szocialisták és Demokraták, 
• Európai Néppárt. 

Az új pártszövetség létrehozásához a tagállamok legalább negyedéből minimum 23 képviselőre van szükség. 

Az Európai Parlament 720 képviselőjét uniós szintű szavazással választják meg. Ez a szám növekedés a jelenlegi 705 kiküldötthöz képest, és a több tagállamban előforduló demográfiai változásokhoz igazodik.

A másik két fő intézményt közvetetten választják: az Európai Bizottság összetételéhez az Európai Parlament képviselőinek jóváhagyása szükséges, míg a Tanácsot a nemzeti kormányok által kinevezett nemzeti miniszterek alkotják. A három testület kéz a kézben, de nem mindig barátságosan dolgozik a jogszabályok előmozdításán számos területen, például a klímavédelem, a digitális szabályozás, a bevándorlás és a menekültügy, az egységes piac, a környezetvédelem és a közös költségvetés területén.

A szavazás menetéről

A szavazás menete szerint nyílt, félig nyílt és zárt listákon választják meg országuk képviselőit a választópolgárok. A transznacionális – vagyis nem nemzeti alapú – listák bevezetésére tett erőfeszítések kudarcot vallottak. Hollandiában június 6-án, csütörtökön, Írországban június 7-én, pénteken kezdődik a szavazás. Lettország, Málta és Szlovákia június 8-án, szombaton, a többi ország lakosai június 9-én szavaznak. Csehország és Olaszország egymást követő napon szavaz: pénteken és szombaton Csehországban, szombaton és vasárnap pedig Olaszországban.

Küzdenek az alacsony részvétellel

A legtöbb tagállamban a szavazáshoz szükséges alsó korhatár 18 év. Az elmúlt években azonban egyes országok csökkentették ezt a küszöböt a választási részvétel növelése érdekében. Görögországban 17 éven felüliek is szavazhatnak. Belgiumban, Németországban, Máltán és Ausztriában a korhatár 16 év. Összehasonlításképpen: Németországban, Franciaországban és Spanyolországban 18 év, Görögországban és Olaszországban pedig 25 év a parlamenti képviselőjelöltek alsó korhatára.

Ez ugyanis az egyik legsürgetőbb kérdés Brüsszelben. Évtizedek óta alacsony részvételi arány jellemezte az uniós választásokat. 2019-ben 50,66% volt, ami 1994 óta először lépte át az 50%-os küszöböt. Idén a csoport azt reméli, hogy legalább ismét eléri az 50%-ot. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy a becslések szerint 370 millió választó közül 185 millióan szavazhatnak. Érsekesség, hogy négy tagállamban: Belgiumban, Bulgáriában, Luxemburgban és Görögországban kötelező a szavazás.

Magyarországon személyesen kell szavaznia a lakóhelye szerinti szavazókörben. A szavazókör címét az értesítőn találja meg. Amennyiben nem a kijelölt szavazókörben, hanem egy másik magyarországi szavazókörben szeretne szavazni, akkor átjelentkezési kérelemmel élhet.

Ha magyar állampolgár, külföldről is szavazhat

Amennyiben magyarországi lakcímmel rendelkezik, de külföldről szeretne szavazni, akkor szavazatát a külföldi magyar nagykövetségek, konzulátusok valamelyikén adhatja le. Ha lakóhelye egy másik EU-tagállamban van, és nincs magyarországi lakcíme, akkor nem szavazhat magyarországi listára.

A szavazás sértetlenségének megőrzése érdekében a választási eredmények kihirdetését szándékosan elhalasztják vasárnap estig. Ez biztosítja, hogy azok az országok, amelyek korábban szavaztak, semmilyen befolyást ne gyakorolhassanak a későbbi szavazók eredményére.

Az Európai Parlament szolgálatai vasárnap közép-európai idő szerint 18:15-kor tervezik közzétenni a kezdeti részleges becsléseket, majd 20:15-kor a Parlament teljes összetételének első előrejelzését. Ezek a számok a tervezett szavazatok és a választások előtti felmérések kombinációját tartalmazzák. Miután minden tagállamban az összes szavazóhelyiség befejezi működését közép-európai idő szerint 23:00 óráig, bizalommal számíthatunk arra, hogy átfogó és pontos ismereteket szerezhetünk a közelgő Európai Parlament felépítéséről.

A hatékony képviselet biztosítása érdekében elengedhetetlen, hogy az Európai Parlament képviselői hasonló gondolkodású személyekhez igazodjanak, akik osztják ideológiájukat és prioritásaikat.

A július 16-án kezdődő első plenáris ülés a 10. törvényhozási ciklus kezdetét jelenti. E jelentős esemény során az Európai Parlament elnökét, valamint 14 alelnökét és öt quaestorát a közgyűlés 720 tagja választja meg. A július 19-ig tartó kezdeti összejövetel során a bizottságok és albizottságok megválasztására kerül sor. Az elnöki posztok kinevezését jellemzően a plenáris ülést követő napokban hirdetik meg, a fő képviselőcsoportok hagyományosan tárgyalásos úton osztják ki ezeket a posztokat.

Ki lehet csúcsjelölt?

A változásra törekvő Európai Unió 2014-ben átütő döntést hozott:

– németül Spitzenkandidat -, hogy átvegye az Európai Bizottság vezetését. mint a blokk legbefolyásosabb és legerősebb intézménye.

Meggyőződésük, hogy ennek az előválogatási folyamatnak a végrehajtása erősítené a Bizottság demokratikus jellegét, és nagyobb elszámoltathatóságot biztosítana az európai választók szemében. Az EPP választási győzelmét követően, ahol 221 mandátumot szereztek, az Európai Unió vezetői az új rendszer melletti támogatásukat bizonyították azzal, hogy Jean-Claude Junckert, a párt legfőbb esélyesét nevezték ki a Bizottság elnökének.

Az Európai Parlament ezt követően megadta a jóváhagyásukat a jelöltséghez, és elsöprő többséget szerzett. A 2019-es év váratlan fordulatot hozott az Európai Néppárt (EPP) jelöltválasztási folyamatában. Az eredetileg jelöltként meghirdetett Manfred Webert váratlanul mellőzték az EU vezetői, jelentős befolyással a francia Emmanuel Macron. Az elutasítás eredményeként Ursula von der Leyen meglepő versenyzőként jelent meg, annak ellenére, hogy teljesen hiányzott a verseny résztvevőinek listájáról.

A 2024-es választásokon megpróbálják újraéleszteni a rendszert: idén Von der Leyen nagy eséllyel indul a megválasztásra. A szocialisták, a zöldek és a baloldal is lépéseket kezdeményezett az elnökjelölt megválasztása felé. Más személyek, például a Renew Europe és az ID azonban továbbra is elkerülték a rendszert, mivel annak hiányzik az uniós jog alapja. A jelölt származásától függetlenül szeptember 16. és 19. között kíván plenáris ülést tartani az Országgyűlés. Ez lehetőséget ad a jelöltnek politikai nyilatkozattételre, és a következő forgatókönyvek valamelyike ​​fog bekövetkezni: a 720 képviselőből legalább 361 támogatja a jelöltet.

***