Be kell tartani a klímatörvényt, nincs mit tenni.
Nyitókép: Getty Images
Rossz hírt közölt a Deutschlandfunk rádió hallgatóival Volker Wissing, Németország digitális ügyekért és közlekedésért felelős minisztere:
az ország klímatörvényének értelmében hétvégente nem használhatnák az autóikat.
A beszélgetést az Euractiv szemlézte.
Wissing kijelentette: „Elmondtam az állampolgároknak az igazságot, mert a szektorális megközelítés azt jelenti, hogy azonnali hatállyal huszonkétmillió tonna CO2-egyenértéket kell megspórolnunk” a közlekedésben. Ezt pedig „sebességkorlátozással és hasonló intézkedésekkel nem lehet elérni, ilyen nagy mennyiségeket csak ad hoc lehet megtakarítani azzal, hogy nem használunk autókat vagy teherautókat”, így hétvégi vezetési tilalmak válnának szükségessé.
Ugyanis bár Németország összességében – leginkább a megújuló áramtermelés részarányának jelentős növekedése miatt – eddig is elérte klímacéljait, és erre az elkövetkezendő években is jó esélye van, a klímatörvény a kötelező kibocsátás-csökkentési célokat szektorális alapon tűzi ki.
A közlekedési szektornak pedig számos más szektorral ellentétben régóta nem sikerül teljesítenie a saját előirányzatait. Ráadásul arra sem mutatkozik különösebb esély, hogy a német költségvetés összeomlása miatt eltörölt elektromosautó-vásárlási támogatás kivezetése után öt százalékkal csökkent 2024 első negyedévében az elektromos autók értékesítése, a Német Autóipari Szövetség (VDA) számításai szerint pedig az e-autók töltési infrastruktúrájának bővítése is pont harmadakkora tempóban halad, mint ami a 2030-ra kormányzati célként kitűzött egymillió töltőállomás eléréséhez szükséges lenne.
Tavaly a koalíció eldöntötte, hogy alapjaiban reformálja meg a 2019-ben elfogadott klímatörvényt, és a szektorális célok helyébe egy általános országos klímacél lép. Wissing pártja, az épp a parlamenti bejutási küszöb határán egyensúlyozó liberális Szabad Demokrata Párt (FDP), amely ebben a ciklusban vegyes sikerrel tudta képviselni hagyományos választói bázisa, a német vállalkozók érdekeit, a reform mellett kardoskodik –
azt szeretnék, hogy ne a problémás közlekedési szektorban kelljen kibocsátást csökkenteni, hanem olyan más területeken, ahol ez kisebb gazdasági kárral jár.
A klímatörvény átírásának folyamata ugyanakkor megakadt, s ezért a liberálisok a Zöldeket okolják. Ők azok ugyanis, akik szerint a szektorális célok megszüntetésével nehezebb lenne elszámoltatni a gazdaság egyes szektorait akkor, ha esetleg nem tesznek eleget a kibocsátás-csökkentésért.
Wissing szerint „ha a Zöldek megkapják, amit akarnak”, azaz maradnak a szektorális célok, akkor be kell tartatnia a hatályos törvényt, abból pedig bizony vezetési tilalom lesz. A Zöldek tagadnak, Bundestag-frakciójuk vezetője, Katharina Dröge szerint közös kormányuk minisztere „alaptalanul kelt félelmet”.
A Die Welt tudósítása szerint „autokrata” a kormányfő, de „szembetűnő a jólét”, „jó a képzési rendszer” és világszínvonalú az innováció. A helyzet több mint érthetetlen tehát. Francesca Rivafinoli írása.
A német acélipar történelmi válságban van. A helyzet megoldására Berlinnek is a keleti nyitás lehet az utolsó esélye – épp az a stratégia, amelyet Orbán Viktor évekkel ezelőtt meghirdetett.
Szeretné már dűlőre vinni az ügyet Ursula von der Leyen.
Ráadásul mindenféle előzmény nélkül.
Korábban Zelenszkij kijelentette, hogy Ukrajna nem érintett a robbantásokban, és javasolta, hogy elemezzék, kiknek lehetett érdeke egy ilyen támadás.
Matthias Ecke szerint Orbán Viktor hazudik, amikor a német AfD megbénításáról beszél, de a német politikus valós érveket nem tudott mondani.
Újraosztanák Budapest belvárosát.
Stratégiai veszélyt is szimatolnak a szomszédban.
