Így léphet szintet Magyarország a világ legélesebb versenyében
A jövőben más okból választhatják az országot a bolygó legnagyobb vállalatai.
Bár az egész világon pozitív példaként hivatkoznak a szingapúri tehetséggondozásra, Európában politikai indíttatásból egyesek élesen kritizálják a hasonló alapokon működő rendszert, amely ingyenes képzést biztosít földrajzi, anyagi, társadalmi vagy kulturális helyzettől függetlenül.
Nyitókép: AFP/Roslan Rahman
Számos területen jár a világ Szingapúr csodájára: a mindössze 5,5 millió lakossal rendelkező ország vezető szerepet tölt be a globális gazdaságban, a bolygó harmadik legnagyobb pénzügyi központja, legfontosabb logisztikai centruma, a fintech-szektor meghatározó szereplője. Emellett az oktatási rendszere a legnépszerűbb pozitív példák egyike a nyugati társadalomban, tehetséggondozása pedig azon az elven alapszik, amit Magyarországon a Mathias Corvinus Collegium (MCC) is képvisel.
Szingapúrban a harmadik osztályosok körében kétfordulós tehetségazonosítást végeznek el, amelynek segítségével az intellektuálisan tehetséges gyerekeket igyekeznek felfedezni – ennek részleteit a Gordon Győri János által szerkesztett „A tehetséggondozás nemzetközi horizontjai” című könyv is elemzi.
Az Oktatásügyi Minisztériumban működő tehetséggondozási főosztály által irányított Gifted Education Program (GEP)
világviszonylatban is a legfontosabb tehetséggondozásra fókuszáló projektek egyike.
A harmadik osztályos mérések során legjobb teljesítményt nyújtó 1 százalék, évente 4-500 diák vehet részt az egyébként dollármilliárdokból működő programban.
A középiskolai GEP-ot 2004-ben vezették be, a teljes folyamat lényege pedig az, hogy a hatéves képzést elvégzők felvételi vizsga nélkül folytathatják valamelyik junior college-ben, majd a nemzetközi érettségin (IB) mutathatják meg tudásukat, hogy aztán a világ legjobb külföldi egyetemeire nyerjenek felvételt.
A GEP módszereit és irányait rendszeresen felülvizsgálják, mérésekkel és kutatásokkal igyekeznek tökéletesíteni, miközben a kiemelkedő fiatalokat esettanulmányokkal elemzik, hogy a lehető legjobb oktatást kaphassák. A diákok a normál képzésnél szélesebb, mélyebb tudást biztosító, tantárgyspecifikus fejlesztőprogramokon vehetnek részt, központilag szervezett külföldi tanulmányi utakon szerezhetnek nemzetközi tapasztalatokat, illetve indulhatnak az akadémikus irányultságú versenyeken.
Szingapúrt a könyv alapján tehetséggondozó államnak látják, a törvény adómentességet biztosít a külföldi tehetségek országba költözésével kapcsolatos minden költségére vonatkozóan, valamint illetékmentességet élveznek a tehetségek teljesítményét bemutató rendezvények. Minden költség mellett az állam biztosítja a kollégiumi férőhelyeket is: a tanulóknak 17 évesen ajánlott beköltözniük, hogy aztán egy éven keresztül kizárólag a kutatási projektekre koncentráljanak, emellett kapcsolatokat alakítsanak ki, hiszen ma már ez a folyamat nem magányos tevékenység, többnyire munkacsoportokban zajlik.
A kutatás fontosságáról beszélt egyébként a Mandinernek adott interjúban Prof. Dr. Cséfalvay Zoltán, az MCC technológiai jövők műhelyének vezetője, aki diákjaival nemrég épp Szingapúrban járt, hogy minél többet tudjanak meg a fintech-szektorban betöltött szerepéről.
Ezt is ajánljuk a témában
A jövőben más okból választhatják az országot a bolygó legnagyobb vállalatai.
A nemzetközi pedagógiai kutatások alapján kiemelkedően hatékony GEP hivatalos célkitűzései között szerepel az intellektuális mélység és a magasabb szintű gondolkodás fejlesztése, a produktív kreativitás ápolása, az önálló, élethosszig tanuláshoz való hozzáállás kialakítása, valamint fokozza az egyéni kiválóságra irányuló törekvéseket.
Emellett hangsúlyozottan erős társadalmi lelkiismeretet és elkötelezettséget kell kialakítani a nemzet szolgálatában, a GEP végzőseitől elvárják, hogy képzésüket követően Szingapúrban dolgozzanak bizonyos ideig az ország érdekében.
Magyarországon hasonló elvek mentén működik az MCC, hiszen a Kárpát-medence legjelentősebb tehetséggondozó intézményeként az ország iránt elkötelezett, a helyi közösségekért tenni akaró, honfitársaikért és a környezetükért felelősséget érző fiatalokat támogatja abban, hogy a bennük rejlő tehetséget kibontakoztathassák és azt saját maguk, hosszú távon pedig a magyarság javára kamatoztathassák.
Célja közreműködni egy olyan tehetséges, széles látókörű, nyelveket beszélő, nemzetközi tapasztalatokkal felvértezett, patrióta nemzedék formálásában, amely a magyar érdekeket képviselve – a globális verseny közepette – részt tud venni a magyarság jövőjét meghatározó hazai és nemzetközi vitákban.
A szingapúri példához hasonlóan az MCC-nél sem számít a tehetségek földrajzi, anyagi, társadalmi vagy kulturális helyzete: közcélú, teljesítményelvű programjai Kárpát-medence-szerte 28 helyszínen, több mint 7300 diák számára teljesen ingyenesek.
Ami nagy különbséget jelent, hogy míg Szingapúrban az elemzések szerint mindent elsöprő támogatottsága van a tehetséggondozásnak, addig Európában egyesek – főképp politikai indíttatásból – támadják ezt a modellt.
Németországban például az állami pénzből működő akadémiai alapítvány vezetősége megijedt egyetlen liberális újságírótól, ezért nem engedi, hogy ösztöndíjasa, az MCC brüsszeli központjának kutatási igazgatója, Werner J. Patzelt professzor a konzervativizmusról tartson előadást.
Ezt is ajánljuk a témában
Az állami pénzből működő akadémiai alapítvány vezetősége megijedt egyetlen liberális újságírótól.
A napokban a Telex tett közzé egy cikket „Kiszivárogtak az MCC luxusköltései” címmel, amire Orbán Balázs, a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány kuratóriumának elnöke úgy reagált:
Kiszivárogtak? Azaz megnézték a nyilvánosan is elérhető adatokat. Luxusköltés? Azaz a költségvetés 0,3%-át költjük több száz diák térítésmentes részvételével zajló téli táborra és 2%-át évi majdnem ezer rendezvény cateringjére. Emellett sokat költünk komoly nemzetközi előadók meghívására és a diákokat rengeteg, szakmailag páratlan fejlődést biztosító külföldi útra visszük. Bizony, erről beszélünk évek óta. Ez ám a tényfeltárás! Köszi, Telex!
Sőt, az ATV stúdiójában maga a szerző is dicsérte az MCC-nél zajló munkát, hiszen azt mondta, minden rendezvénye átlagon felüli színvonalon történik, és nem is az a cikknek a legfontosabb része, hogy „ez luxus lenne”, amit a diákokra költenek, mert a tehetséggondozó intézménynek ez a dolga.