Augusztus első napjaiban indul az MCC Feszt Esztergomban
A tavalyi eseményen összesen 47 ezer fesztiválozó vett részt, akik 120 színpadi program közül választhattak.
Ha a tanulmányi utakkal sikerül a diákok gondolkodását az innováció felé terelni, az hosszú távon az ország felzárkózását is segíti – mondta a Mandinernek Prof. Dr. Cséfalvay Zoltán, a Mathias Corvinus Collegium technológiai jövők műhelyének vezetője. Hozzátette: a Szilícium-völgyben is látják, hogy az online tér rossz hatással van a kreativitásra.
Nyitókép: MCC
Két hét múlva MCC-s diákokkal Berlinbe utazik az Eurázsiai Üzleti és Gazdasági Társaság konferenciájára. Milyen céllal?
Rendszeresen megjelenünk az EBES konferenciáin, a negyvenötödik ilyen eseményt mi rendeztük meg Budapesten tavaly októberben – részben azért döntött az MCC mellett az igazgatótanács, mert aktívan részt veszünk a tudományos munkában. Németországban a két diákunk a deep tech startup és a fintech területén végzett kutatások eredményeit mutatják be, én pedig a mesterséges intelligenciákat alkalmazó startupokat állítottam fókuszba. Ezek a kutatások olyan fázisban vannak, hogy nemzetközi szinten is bemutathatók, a konferencia nagy értéke pedig az, hogy tovább lehet gondolni az eredményeket, fontos visszajelzéseket, érveket hallhatunk. Az MCC-s diákok eddigi EBES-eseményeken bemutatott tanulmányaiból hamarosan önálló kötet jelenik meg.
Mi a legfontosabb tapasztalat a külföldi tanulmányi utak esetében?
Az én alapelvem az oktatásban, hogy azt lehet tanítani, amit az ember kutat, ehhez a folyamathoz pedig természetesen a diákok is csatlakoznak, akiket emellett támogatok abban, hogy végezzenek önálló kutatásokat. Legutóbb Szingapúrban azt vizsgáltuk, hogyan lehet egy ilyen adottságokkal rendelkező ország a fintech-szektor meghatározó szereplője, Izraelben a startup-csodát jártuk körbe, emellett rendszeresen találkozunk olyan sikeres magyar vállalkozásokkal, amelyek Magyarországról indultak, és mára Szingapúrban vagy épp Izraelben is sikeresek.
Ez egy fontos tanulság a diákoknak: itthon tanulva, magyarországi alappal is el lehet jutni a világ bármelyik pontjára.
A világjárvány által felerősített technológiai megoldásokkal ezeket a beszélgetéseket, előadásokat nem lehetne itthonról megejteni?
Ha a nagy digitális cégeket nézzük, a Covid idején mindenki érthetően áttért az online működésre, ám mára a techcégek is visszavárják az irodákba a munkavállalókat.
A Szilícium-völgyben a diákjainknak is azt mondták, a home office hatására a káosz nőtt, a kreativitás csökkent. Az innovációhoz szükséges a személyes találkozás, hiszen ne feledjük, az innováció ötlet találkozása ötlettel, ezt az online térben nehezebb menedzselni, egészen más a hatása.
Ráadásul ezek az utak nem arról szólnak, hogy egy másfél órás találkozás, aztán vége: tovább élnek a kapcsolatok, az előadók az MCC-s diákok mentorává válnak, közös kutatásokon vesznek részt, számos szakértőt pedig sikerül a személyes kapcsolatnak hála elhívni Magyarországra, így jön az MCC Fesztre például több kiváló szingapúri előadó.
Ezt is ajánljuk a témában
A tavalyi eseményen összesen 47 ezer fesztiválozó vett részt, akik 120 színpadi program közül választhattak.
A tanulás mellett mennyi szórakozás, városnézés fér bele?
Tapasztalataim szerint szinte semmi, de ezek az utak nem is erről szólnak. Napi négy-öt tanulmányi program után nagyon fáradtak a diákok, ráadásul Londonban vagy Párizsban az utazás is sok időt vesz igénybe a városon belül. Azt látom, hogy egy-egy ilyen út rengeteget jelent a fiataloknak, sokat tanulnak, hiszen nagyon koncentrált menetrend szerint kapnak új impulzusokat. Az MCC Közgazdasági iskolájába járó 90 diák közül legfeljebb tíz jöhet el egy ilyen útra, belső pályázat alapján választjuk ki őket, mindig többszörös a túljelentkezés.
A Telex korábban készített egy nagyívű elemzést az MCC-ről, amelyben ezt írta: a magas színvonalú képzéseket ingyen nyújtó MCC a tehetséggondozó programjaival jó alternatívának tűnhet azoknak, akiknek nincs pénzük magániskolába járatni a gyereküket. Az ilyen tanulmányi utak is ezen logika mentén működnek?
Az MCC-ben alapkérdés, mi az a plusz, amit az egyetemen tanultakhoz képest tudunk biztosítani a diákoknak, a technológiai jövők műhelyében is olyan területekre fókuszálunk, amelyek nem szerepelnek a felsőoktatási curriculumban.
Tanárként azt kell megbecsülnöm, hogy egy fejlődési pályán hol van a diák életében az a pont, amikor egy ilyen út segít. Visszatekintve pedig a legtöbb esetben egyértelműen látható, hogy ez miként támogatta a fiatalokat a karrierképzésükben, hogy ott tartanak most, ahol.
És hogyan?
Ezeknek az utaknak sohasem közvetlen az utóélete, sok minden rejtetten tér vissza az életük során. Mi számos technológiai inkubátorhoz, startupokkal foglalkozó szervezetekhez látogatunk el, ahol rengeteg ötlet vetődhet fel a diákokban, amiket akár évek múlva is kamatoztathatnak. Ha az európai ranglistákat nézzük, látható, innovációban, technológiában finoman szólva sem tartozunk az élmezőnyhöz.
Ha sikerül a diákok gondolkodását az innováció felé terelni, és ezáltal érzékenyebbek lesznek erre a témára, az hosszú távon az ország felzárkózását is segíti.
Akkor el is érkeztünk az egyik legfontosabb kérdéshez: miért jó Magyarországnak, ha a diákok tanulmányi utakon vesznek részt? Egy szempontot már említett.
Hosszan lehetne sorolni. Az izraeli úton hangzott el, hogy számos techcég az ott meglévő tudás miatt költözik Izraelbe. Magyarországra viszont hiába jönnek világcégek, mi most importáljuk a technológiát. Ezt kell megfordítani, hogy egyszer az innovációért válasszanak minket ezek a vállalatok. A tanulmányi utak egyre közelebb viszik a diákokat a megoldáshoz, hogy mire van szükség ehhez – az egyik MCC-s például most a legfontosabb problémával, a technológiai transzferrel foglalkozik. Magyarországon erős az iparunk, de nincs eléggé szorosan hozzákapcsolva az egyetemi kutatás, ennek a kialakításában, fejlesztésében pedig rengeteget segíthet, ha személyesen nézzük meg a külföldi példákon keresztül, hogyan is kell ezt jól csinálni a versenyképesség javítása érdekében.
Ezt is ajánljuk a témában
Második alkalommal rendezi meg a Joint Venture Szövetség az Innovációra Magyar! konferenciát. A szakmai fórum kapcsán Fábián Ágnessel, a JVSZ elnökével beszélgettünk.