A Politico hónapokon keresztül amellett érvelt, hogy Trump magára fogja hagyni Ukrajnát
November óta a címlapok sokat változtak.
Hónapokig tartó viták után megszavazták a Kijevet támogató hatalmas segélycsomagot Washingtonban: fegyverek, lőszer és pénz érkezhet Ukrajnába. Kérdés, mire lesz elég a segítség.
Nyitókép: Ukrajnát támogató tüntetők Washingtonban
Fotó: AFP / ANADOLU / CELAL GUNES
Szokatlan jelenetek játszódtak le az Egyesült Államok kongresszusának alsóházában április 20-án. Gyorsan és katonásan zajlott az Ukrajnának szánt, csaknem 61 milliárd dolláros segélycsomagról szóló szavazás, azonban vegyes érzelmi megnyilvánulások kísérték. Miután a voksolást elnöklő Marc Molinaro republikánus képviselő bejelentette, hogy a segélyt a képviselőház 311:112 arányban elfogadta, a demokrata pártiak egy csoportja örömujjongásban tört ki, és kis ukrán zászlókat lengetett. Molinaro rájuk szólt, hogy fejezzék be, mert a zászlólengetés szabályokba ütközik, mire felzúdultak a politikusok. Ezt követően szót kért és felállt Anna Paulina Luna floridai republikánus képviselő, és azt mondta a mikrofonba: „Tegyétek el azokat az átkozott zászlókat!” A jelenet jól illusztrálja, mennyire
megosztotta a képviselőház tagjait Ukrajna támogatása.
Az Ukrajnának szánt segélyt egy 95 milliárdos csomagba illesztették, amelynek egy része Izraelnek, egy másik része pedig Tajvannak fog menni. A csomagról négy részben voksoltak: az ukránoknak szánt 61 milliárd dollárnyi segélyt a republikánusok többsége nem támogatta, az Izraelnek nyújtandó 26 milliárd dolláros támogatást, illetve a Tajvannak szánt 8 milliárdos segélyt mindkét párt többsége megszavazta, akárcsak a TikTok tiltásáról, valamint az Irán és Oroszország elleni szankciókról szóló javaslatot. Az izraeli csomag a demokrata pártiak javaslatára tartalmaz egy palesztin területeket célzó humanitárius segélyt, s elvileg garantálják, hogy a pénz nem kerül a Hamasz kezébe.
Mike Johnson, a képviselőház republikánus elnöke a szavazás után kijelentette: „Elvégeztük a munkát, és úgy gondolom, hogy a történelem kedvezően fog minket megítélni.”
Johnson hosszú utat tett meg, mire beállt az ukrán katonai segély támogatása mögé, hiszen mielőtt a képviselőház elnökévé választották, nem volt az ukrán ügy híve. Miután pártja palotaforradalmat hajtott végre, és megbuktatta az előző házelnököt, Johnson hónapokon át nem volt hajlandó szavazásra bocsátani a segélyt. A fordulat azután következett be, hogy a CIA igazgatója részletesen tájékoztatta az orosz–ukrán háború legújabb hírszerzési információiról. Johnson a szavazás előtt kijelentette: „Egy erős Amerika az egész világnak jó. A második világháború óta vállaljuk a szabad világ iránti felelősséget. Egy rendkívüli nemzet vagyunk, mi vagyunk a legnagyszerűbb nemzet a bolygón, és eszerint is kell cselekednünk. Meg kell mutatnunk Putyinnak, Hszinek, Iránnak, Észak-Koreának és mindenki másnak, hogy meg fogjuk védeni a szabadságot. Ez nem jelenti azt, hogy katonákat küldünk, mert nem vagyunk a világ rendőre, de helyesen fogunk cselekedni, és azt hiszem, a kongresszus fontos kérdésben fog állást foglalni.”
Johnson szavai nem győzték meg a republikánusok konzervatív táborát, amely szerint nem kellene pénzelni Ukrajna hadseregét, mivel az amerikai pénz csak elhúzza a háborút, nem segíti hozzá az ukránokat a győzelemhez. A konzervatívok amiatt is bosszankodtak, hogy a törvényhozás az amerikai határválság helyett egy európai konfliktussal foglalkozik.
A republikánus szimpatizánsok többsége szerint az Egyesült Államok túl sok segítséget ad az ukránoknak – derült ki egy márciusban készített Gallup-felmérésből. Azonban nem valószínű, hogy a szavazók megbüntetik a csomag elfogadóit. Sokan vannak ugyanis az amerikai konzervatívok között, akik fontosnak tartják a kelet-európai ország ügyét.
Megeshet, hogy Mike Johnsonnak a pozíciójába kerül a lépés, már többen jelezték, hogy az elmozdítását szeretnék. A párt többsége egyelőre támogatja őt, és a demokraták közül is többen kijelentették, hogy nem szavaznák meg a leváltását. Ro Khanna kaliforniai demokrata képviselő vasárnap megvédte a házelnököt, és kijelentette: „megérdemli, hogy megtartsa az állását”. A Johnson elleni kampányt vezető Marjorie Taylor Greene és társai azt szeretnék, hogy önként mondjon le. Eddig hárman írták alá a házelnöki szék megüresítésére irányuló indítványt. Ez egy év alatt a második alkalom lenne, hogy egy apró republikánus kisebbség megbuktatja a képviselőház elnökét. Tavaly Kevin McCarthy ellen a demokratákat használták partnernek. Johnson abban bízhat, hogy a republikánusok többsége valószínűleg el akarja kerülni a káoszt a választás évében.
Az Ukrajnának szánt csomagban a 60,7 milliárd dollárból 23 milliárd dollárt a tervek szerint az amerikai fegyverkészletek feltöltésére fordítanak majd, 14 milliárdból pedig a Pentagon közvetlenül amerikai gyártóktól vásárol fegyverrendszereket az ukrán hadseregnek. Több mint 11 milliárd dollárral finanszíroznák a térségben folyó amerikai katonai műveleteket, az ukrán hadsereg képességeinek fejlesztését, valamint a Kijev és Washington közötti hírszerzési együttműködést. 8 milliárd dollárt szánnak az ukrán kormánynak a fenntartására: ebből a pénzből nyugdíjakat és az állami dolgozók fizetését is finanszírozzák. A hírek szerint amint a tervezet átmegy a szenátuson, és Joe Biden aláírja, egyes fegyverszállítmányok azonnal elindulhatnak Kijev felé. Brit lapértesülés szerint a Pentagon már hónapok óta várakozik a szállítmányok elindítására.
A támogatások megszavazása után
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök háláját fejezte ki mindkét pártnak
és Mike Johnson házelnöknek is. „A demokráciának és a szabadságnak mindig globális jelentősége lesz, és soha nem fognak elbukni, amíg Amerika segíti megőrizni őket. A létfontosságú amerikai segély tervezete átment a képviselőházon, ami megakadályozza majd a háború kiterjedését, megmenti több ezer ember életét, és nemzeteinket is erősebbé teszi. […] Köszönöm, Amerika!” – írta közösségi oldalán.
Az ukrán hadsereg nagyban függ a külföldi anyagi támogatástól, de annak mértéke eddig nem volt elegendő ahhoz, hogy Ukrajna visszaszerezze az oroszok által 2022-ben megszállt területeket. Az utóbbi időben az orosz csapatok sikeresen haladtak előre. A kijevi vezetés azt állította, ha az amerikai törvényhozás megszavazza az újabb csomagot, az jelentős változásokat hozhat a csatatéren is. Hozzátartozik a képhez, hogy az ukrán vezetésnek a fegyverhiány mellett súlyos emberhiánnyal is szembe kell néznie, amelyet a Nyugat nem tud orvosolni.
Az ukrán segély megszavazására az oroszok is reagáltak. A The Guardian beszámolója szerint a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov kijelentette, hogy a döntés csak „gazdagabbá teszi az Egyesült Államokat, tovább rombolja Ukrajnát, és még több ukrán halálához vezet, ami a kijevi rezsim hibája”. Peszkov azokra a rendelkezésekre is reagált, amelyek a negyedik csomagban voltak elrejtve, és amelyek lehetővé teszik az Egyesült Államoknak, hogy a lefoglalt orosz vagyont elkobozza és átutalja Ukrajnának az újjáépítésre. A szóvivő kijelentette: Oroszország kész megtorló intézkedéseket tenni.
A kongresszusi kétpárti támogatás ellenére kérdések merülnek fel a segélyek jövőjével kapcsolatban. Donald Trump korábban arra utalt, hogy ha novemberben megnyeri a választást, arra fog törekedni, hogy minél hamarabb véget érjen a háború. Néhány nappal a szavazás előtt a republikánus elnökjelölt azt mondta, hogy az európai országoknak jobban kellene pénzelniük Kijevet. Korábban kijelentette, hogy országának nem létfontosságú Ukrajna támogatása.