A Politicónál attól rettegnek, hogy jön Orbán, és elfoglalja Brüsszelt

Nyitóképünk: Orbán Viktor ostort csattogtat Brüsszelben. Forrás: képkivágás a miniszterelnök Facebook-oldalán található videóból

***

Orbán egy új, veszélyes euroszkepticizmust képvisel, ami átformálhatja az Európai Uniót – óvja féltve olvasóit a Politico.

A brüsszeli lap tízflekkes elemzésében sorra veszi a magyarok Brüsszelben is bevetett soft power-eszközeit és a miniszterelnök törekvéseit, miközben

„Magyarország – Orbán Viktor szavaival élve – háborúra készül” – az írás baljóslatú felütéssel indul, és meg is tartja ezt a semlegesnek nehezen mondható hangnemet a további 15 ezer karakteren keresztül; ez a nagyvonalúság azért nem példa nélküli a brüsszeli laptól.

– a miniszterelnöknek ez a mondata különösen megragadta a fantáziájukat, s innen vezetik le a továbbiakat.

Jelesül.

Előkerül a régi narratíva, „Orbán régóta szidalmazza az EU-t”, „bűnbakként használta fel” a populista „vagy mi vagy ők” harcához, ahol ő a hagyományos családi értékeken és a nacionalizmuson alapuló jobboldali ideológiát képviseli.

Aztán ezt fokozza: 2022 áprilisa óta „megváltozott Orbán hangneme, és megváltozott az EU-hoz való viszonyulása is.

Ukrajna támogatásának kérdésétől a klímaváltozáson át a migrációig.

Ráadásul nem átall Brüsszelben építkezni és készülni a soros elnökségre, amely egybeesik a várható jobboldali áttöréssel az Európai Parlamentben a választások nyomán.

Bevenni Brüsszelt

A cikk különösen sérelmezi, hogy a magyar kormány ugyanúgy igyekszik helyezkedni Brüsszelben, mint egyébként akárki más. A bűnlajstromon szerepel tehát „Magyarország soft power offenzívája Brüsszelben”, ahogy a cikk fogalmaz.

„Ez egy Orbán által támogatott agytröszt” – írják – amely „kérlelhetetlenül konzervatív álláspontot képvisel az EU-ügyekben”, amivel nem átall felzavarni a brüsszeli állóvizet.

Az MCC forrásokat kapott, panaszolja a cikk, pont akkor, amikor más akadémiai szereplőknél „erősödött a prés”, úgy mint „a Soros György által támogatott Közép-Európai Egyetemen”. A cél, hogy „a magyar tehetségek következő generációját konzervatív értékekkel itassa át”, és az MCC nem átall még ösztöndíjakat és foglalkozásokat is biztosítani a szegény hátterű gyerekeknek. „Van rá esélyük, hogy Magyarország következő generációs vezetői közé kerüljenek, nem csak politikai, hanem kulturális, gazdasági, üzleti szférában is” – idézi a lap Orbán Balázst, akitől citálják annak a cáfolatát is, hogy az EU-ban totális egység lenne a valójában megosztó kérdésekben.

Az MCC legutóbbi brüsszeli rendezvényén Frank Füreditől is beidéz a lap, aki szintén a genderpolitikával és a múlt lerombolásával kacérkodó kultúrával szembeni ellenállást hirdette meg, de az MCC aktívan foglalkozott a zöldprogram ellen tiltakozó gazdákkal és az LMBTQ-lobbival, valamint figyelmeztetett az Európai Egyesült Államok irányába tett brüsszeli erőfeszítésekre – sorolja a szervezet „bűneit” a Politico.

S végül előkerül a nonprofit Batthyány Lajos Alapítvány által finanszírozott The European Conservative című angol nyelvű lap is.

A cikk megszólaltatja Szelényi Zsuzsannát, a CEU Demokrácia Intézetének programigazgatóját (aki ugyan 2019-re tette a Fidesz végének kezdetét – a szerk.), aki szerint Orbánt otthon egyelőre nem érte kihívás, nem kell tartania hatalma elvesztésétől – Magyar Péteren kívül, aki kapcsán „egyelőre nem világos, hogy komoly fenyegetésnek bizonyul-e”. Szerinte

A barbárokra várva

„a populista és nacionalista pártok térnyerésével, a centrista és baloldali erők pedig mandátumvesztésével”, miközben Magyarország töltené be a soros elnökséget. Hozzáfűzik, Orbán közben olyan jobboldali európai vezetőkhöz „dörgölődzik”, mint Giorgia Meloni olasz miniszterelnök, Marine Le Pen francia szélsőjobboldali vezető és Robert Fico szlovák miniszterelnök. Idézik tőle az Antalyai Diplomáciai Fórumon tartott színpadi interjújából azt a mondatot, miszerint

Azért kis kajánsággal a lap megjegyzi, a Fidesz „politikai hajléktalan” az EU-ban, mióta kilépett az Európai Néppártból, ámde – rátérve Brüsszel nagy félelmére – pedzegeti, hogy csatlakozhat a Meloni-vezette jobboldali Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) csoportjához, amire több találkozó is utal; bár „a szélsőjobboldali Svéd Demokraták és a Cseh Polgári Demokraták” ez esetben kilépéssel fenyegetőztek, ha ez nem történik meg és a Fidesz csatlakozik,

De mit akar Orbán?

Hát, a Politico szerint kritizálja „a bürokráciát, a migránsokat, az „LMBTQ-agendát”, és blokkolja a Kijevnek nyújtott segítséget”, de

Innen vezet vissza a lap a szuverenitás kérdésére: a ravasz Orbán nem kilépni akar, hanem több hatalmat – szuverenitást – kér a nemzeti kormányoknak.

Ez a Politico szerint a magyaroknak annyit tesz, hogy ragaszkodnak a vétójoghoz és a 27 tagállam konszenzusához a döntéshozatalban, s élnek is vele: blokkolják, az Oroszországgal szembeni szankciókat, a globális adózást, Ukrajna pénzelését.

Különösen felróják Orbánnak, hogy az ellenőrizetlen migráció kapcsán is blokkolt, ahogy az EU Green Deal kapcsán is a gazdák érdekében, mondván jogos azok aggodalma Brüsszel „irracionális” „zöld ideológiája” kapcsán.

Orbán Balázs ennek kapcsán a Politico kérdésére közölte, 

– fogalmazott, mondván, meg kell állítani „ezt a véget nem érő föderalizációt.”

Rányomják a bélyegüket

Brüsszelben tehát különösen nem örülnek annak, hogy most jön a magyar soros elnökség, és kételkednek abban, hogy a magyar kormányfő félreteszi nemzeti érdekeit ezen a poszton, főleg, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azt mondta, hogy az illegális migráció kérdése az ország soros elnökségének fókuszában lesz, mert e téren éles váltásra van szükség Brüsszelben.

Emellett amiatt is berzenkednek, hogy Budapest folytatni akarja az EU-bővítés programját, ámde nem Ukrajna, hanem a régen várakozó Nyugat-Balkán irányába; de amiatt is, hogy a zöldcélok sem kerülnek fókuszba.

A brüsszeli lap cikke riasztónak szánt véggel zárul: a magyar EU-elnökség és az amerikai elnökválasztás egyszerre zajlik majd.

„Igazi változást hozhat egy új európai jobboldal, amelynek mi, magyarok is részei vagyunk” – idézik Orbán évértékelőjét.