A pártjával való kormányzás azonban nem tabu többé Hollandiában; a hónapok óta tartó tárgyalások tovább folytatódnak.
Nyitókép: Geert Wilders (AFP/Miguel Medina)
***
Bár a tavalyi novemberi holland választáson pártja kapta a legtöbb szavazatot, Geert Wilders letett arról, hogy Hollandia miniszterelnöke legyen. Helyette azzal hazardírozik, hogy a személyes ambícióit háttérbe tolva elősegítse keményvonalas jobboldali politikai víziójának valósággá válását. A csütörtökön nyilvánosságra hozott pártközi megállapodás egy lépéssel közelebb visz ehhez – írja a Politico.
Wilders migráció- és az iszlámellenes Szabadságpártja a novemberi választásokon 37 mandátumot szerzett, ami az előrejelzésekhez képest meglepetés volt, de a 150 fős holland parlamentben messze nem elég a többséghez. Azóta folynak a koalíciós tárgyalások a leköszönő miniszterelnök, Mark Rutte konzervatív Néppárt a Szabadságért és Demokráciáért (VVD) pártjával, a centrista Új Társadalmi Szerződéssel (NSC) és a populista agrárpárti Farmer Polgári Mozgalommal (BBB). Ez idő alatt azonban világossá vált, hogy a végső megállapodás legnagyobb akadálya éppen az a kilátás, miszerint Wilders lenne a holland miniszterelnök – áll a cikkben.
Ezt is ajánljuk a témában
Geert Wilders váratlan választási győzelmével lesokkolta Európát. Hosszú évek óta állandó szereplője volt a holland politikának, de a többi párt páriaként kezelte. Ki ő és mi vezetett a sikeréhez?
A pártok között közvetítő Kim Putters csütörtökön bemutatta az ezzel kapcsolatos zárójelentését, benne többek között egy olyan kabinetet javasolva Hollandia élére, amelyben a parlamenten, sőt a politikán kívüli szakértők és személyiségek is helyet kapnának. Wilders erre úgy nyilatkozott,
„igazságtalan” és „alkotmányosan helytelen”, hogy nem ő lesz miniszterelnök,
ám elfogadja, hogy a koalíciós tárgyalások során nem kapott elég támogatást a pártoktól az ország vezetéséhez. A Szabadságpárt vezetője így visszatér a megszokott helyére a holland parlamentben, ami rekord, hiszen 1998, politikai pályafutása kezdete óta vesz részt folyamatosan a törvényhozásban.
A Putters által ismertetett alku részeként a másik három pártvezető – Dilan Yeşilgöz (VVD), Pieter Omtzigt (NSC) és Caroline van der Plas (BBB) – szintén beleegyezett, hogy a miniszteri posztok helyett megtartják eddigi parlamenti helyüket. A terv további része, hogy a pártok egymás között döntenek majd arról, kit jelöljenek új miniszterelnöknek, aki a 2010 óta hivatalban lévő Ruttét váltja. A többi kabineti pozíciót pedig a saját soraikból, más pártokból vagy akár nem politikus szakértőkből töltik fel.
A megállapodás körvonalazódása ellenére a kormányalakítás története még nem ért véget, valószínűleg hónapokig tartó tárgyalások kezdődnek a részletekről, köztük az olyan kulcsfontosságú témákról – költségvetés, klímavédelem stb. –, amelyek jelenleg megosztják a négy tömörülést.
Putters jelentése ugyanakkor fontos fordulópont a holland történelemben, hiszen azt jelzi, hogy az elmúlt évekkel szemben – amikor is a Szabadságpárt soha nem volt képben kormánypártként, bár 2010 óta a szavazatok legalább 10 százalékát mindig elvitte – a Wilders pártjával való koalíciós kormányzás nem tabu többé.
Vagyis Wilders „a mainstrem része lett”.
A szomszédos ország még így sem jutott be a „bezzegek” közé.
Ruben Brekelmans holland védelmi miniszter szerint jelenleg egyértelműen Oroszország van fölényben a harctéren.
Az aktuális világbajnok hazájában nem támogatják a nagy verseny megrendezését.
Az Inter szélsője átérezte a helyzet komolyságát.
A válogatott csatárt sokan támadták a Szalai Ádámmal történtek utáni látványos ünnepléséért. Ronald Koeman imádkozott a magyar pályaedző felépüléséért.
Donald Trump techmilliárdos szövetségese egy X-posztban azt állította, hogy a közösségi oldal felhasználói tájékozottabbak a magdeburgi eseményekkel kapcsolatban, mint a német újságírók.
Csibi Krisztina szerint épp az ilyen tragédiák elkerüléséért indult el a választáson.
