Megint közelebb a harmadik világháborúhoz? – Német tisztek egyeztettek a krími híd felrobbantásáról
A német Honvédelmi Minisztérium feltételezi, hogy a légierő tisztjeinek belső beszélgetését az oroszok hallgatták le.
A brüsszeli lap szerint Putyin számára „nincs is nagyobb öröm annál, mint túljárni Oroszország ellenfeleinek eszén a sötét művészetekben”.
Hosszú elemzést jelentetett meg a POLITICO a német katonatisztek kiszivárgott beszélgetése nyomán kirobbant Taurus-botrányról, melyben megállapítják: „hiába van még csak kedd, Vlagyimir Putyinnak máris micsoda hete volt!” A brüsszeli lap szerint ugyanis Moszkvának sikerült megosztania ellenségeit, lejáratnia a német kancellárt, és elvágnia Ukrajnát egy fontos fegyvertől – mindezt „anélkül, hogy akár egyetlen embert is megmérgeztek vagy meggyilkoltak volna”. A lapnál úgy látják, hogy Putyin számára
nincs is nagyobb öröm annál, mint túljárni Oroszország ellenfeleinek eszén a sötét művészetekben”.
Külön kiemelik, hogy ebben a folyamatban Putyin „hatalmas gólpasszt” kapott magától Scholztól, aki a felvétel kiszivárgása előtt határozottan kijelentette: országa nem fog Taurusokat küldeni Ukrajnába, mert ehhez katonákat kellene a harctérre küldenie, és úgy kellene segítenie a rakéták irányzásában, mint ahogy azt az Egyesült Királyság és Franciaország teszi.
Ezt is ajánljuk a témában
A német Honvédelmi Minisztérium feltételezi, hogy a légierő tisztjeinek belső beszélgetését az oroszok hallgatták le.
Ennek megfelelően Scholzot már múlt héten kartácstűz alá vette nem csak a két megrágalmazott külföldi szövetséges, de honi szövetségesei is: Anton Hofreiter, a Bundestag európai ügyekkel foglalkozó bizottságának zöld elnöke úgy fogalmazott, Scholz „nyilvánvalóan nem az igazat mondta” a Taurusokról, hiszen Dél-Koreának is sikerült küldeni belőlük 260 darabot anélkül, hogy katonákat kellett volna velük küldeni.
Hofreiter szerint Scholz valójában azért fekszik keresztbe a rakétaszállításnak, mert „nem bízik az ukránokban”,
akik a nagyjából ötszáz kilométeres hatótávolságú rakétákat egy északi határuk felett szálló repülőgépről akár Moszkváig is elrepíthetnék – márpedig a nyugati szövetségesek nem szeretnék, ha Ukrajna nyugati fegyverekkel orosz területeket támadna.
A lap leírja: a helyzetben épp az a paradox, hogy a kiszivárgott beszélgetés, amely minden bizonnyal végleg leveszi majd a napirendről a Taurusok Ukrajnába szállításának kérdését, egyébként épp azért jött létre, hogy segítsen Boris Pistorius védelmi miniszternek meggyőzni Scholzot a szállítások helyességéről.
A tisztek által használt egyik érv az volt, hogy az Egyesült Királyság és Franciaország „már most vonakodik több cirkálórakétát küldeni addig, amíg Németország nem követi a példájukat”,
így a Taurus bár egymagában nem határozza meg a háború kimenetelét, de „része lenne egy sokkal nagyobb ellátási láncnak, amely víz felett tartja Ukrajnát”. A másik érv az elhíresült passzus volt a kercsi hídról, melynek megsemmisítéséhez a tisztek becslése szerint 10-20 Taurusra volna szüksége Ukrajnának.
A tisztek egyértelműen megfogalmazták azt is, hogy Németországnak valóban részletes irányzási információkat kellene szolgáltatnia Ukrajna számára a Taurusok használatához, ez pedig nagyon veszélyes a kormányra nézve –
képzeld csak el, mi történne, ha a sajtó ennek neszét venné! – fejezte ki aggodalmát a felvételen az egyik tiszt –,
így azt a megoldást dolgozták ki, hogy vagy egy védelemipari cégnek kellene az információkat hoznia-vinnie Lengyelországon át Ukrajnába, vagy az Egyesült Államoknak és az Egyesült Királyságnak, hiszen „tudjuk, hogy nagyon sok amerikai akcentussal beszélő ember szaladgál ott civil ruhában” az ukrán parancsnokságon, mondták a tisztek.
A POLITICO szerzője, Matthew Karnitschnig leszögezi: hiába állítja a német kormány, hogy a valódi botrány Oroszország „információs háborúja”, ez nem változtat azon, hogy „Németország úgy szivárog, mint egy szita”, s az ügyben semmiféle orosz dezinformációról nem lehet beszélni, hiszen az oroszok semmit sem változtattak azon, amit a videokonferencián a német tisztek elmondtak.
Ez teszi a felvételt olyan erőssé: ez nem dezinformáció, hanem cenzúrázatlan információ” – fogalmaz a lap,
amely szerint a beszélgetés nyilvánosságra kerülése „még valószínűtlenebbé teszi, hogy Kijev megkapja a rakétákat – legalábbis egyelőre”.
Nyitókép: MICHAEL KAPPELER / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP