A világörökség része lett az erdélyi Verespatak
Döntött az Unesco bizottsága.
Az évek óta tartó per tétje Európa legnagyobb aranytartalékának kibányászási joga az erdélyi Verespatakon.
Nyitókép: Sean Gallup/Getty Images
***
Előzetesen nem volt bizakodó a bukaresti vezetés: a Gabriel Resources Ltd. és a Gabriel Resources (Jersey) cégek által indított verespataki aranybányaprojekthez kapcsolódó, évek óta tartó perben 6,7 milliárd dollárt kártérítést követeltek Romániától. A román kormány már jó ideje arra készült, hogy elveszítik a pert, ezért különböző forgatókönyveket dolgozott ki a kártérítés kifizetésének módjaira.
Mindezek előzménye, hogy a kanadai vállalat, a Roșia Montană Gold Corporation többségi részvényese 2017 júniusában a Világbank bírósága elé citálta Romániát, és több milliárd dolláros veszteség megtérítését követelte, miután a bukaresti kormány úgy döntött, hogy nem hagyja jóvá a verespataki aranykészlet kitermelését.
A bányászvállalat szerint a lelőhelyről 300 tonna arany és 1600 tonna ezüst nyerhető ki. De a nemesfémeket cianidos technológiával termelték volna ki,
amely ellen jelentős tiltakozási hullám indult. Senkinek sem kell eszébe juttatni a 2000-es tiszai cianidszennyezés szomorú eseményeit. A tervezett bányászat római kori tárnákat, illetve négy hegycsúcsot is elpusztított volna.
Az UNESCO Kulturális Örökség Bizottsága 2021 júliusában úgy döntött, hogy a verespataki helyszínt felveszi az emberiség szellemi kulturális örökségének és a veszélyeztetett világörökségnek a listájára, ami a bányaprojekt leállítását jelenti.
Ezt is ajánljuk a témában
Döntött az Unesco bizottsága.
A Világbank vezetői által létrehozott Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja (ICSID) szeptember végén zárta le a kanadai cég és brit leányvállalata által Románia ellen indított pert.
A Gabriel Resources még 2015-ben kezdeményezett nemzetközi rendezést arra hivatkozva, hogy Románia felrúgta a Kanadával, illetve Nagy-Britanniával kötött kétoldalú egyezmények azon passzusait, melyek a másik államból érkező beruházások kölcsönös védelmét garantálják.
A csoportosulás 2017-ben bejelentette, kártérítési követelést nyújt be a Világbank által alapított washingtoni kereskedelmi bíróságon.
A kanadaiak szerint Románia megsértette a beruházási szabályokat azzal, hogy engedélyezte a bányalicenc megvásárlását, majd később megakadályozta a beruházást. Akkor azt állították, hogy ezáltal – kamatokkal – 4,4 milliárd dollár kár érte őket, amit peres úton hajtanának be a román államon. Azóta követelésük egyes hírek szerint 6,5 milliárd dollárra duzzadhatott.
Mint ismeretes, a Gabriel Resources az Erdélyi-érchegységben,
a Fehér megyei Verespatakon akarta megnyitni Európa legnagyobb ciántechnológiás, külszíni aranybányáját
mintegy 330 tonna arany és 1600 tonna ezüst kitermelése érdekében.
A kanadai cég a Roşia Montană Gold Corporationon keresztül vásárolta meg 2000-ben a bányalicencet, majd csaknem 15 éven keresztül próbálkozott a megnyitáshoz szükséges engedélyek beszerzésével. A bukaresti parlament 2014 júniusában utasította el a verespataki aranybánya-beruházást elősegítő törvénytervezetet.
A román hatóságok elutasító döntése azt követően született meg, hogy 2013-ban nagyszabású utcai tüntetések voltak Romániában a beruházás ellen. A ciántechnológiás bányaberuházást civil szervezetek, a Román Tudományos Akadémia, az ortodox egyház és Magyarország is ellenezte. A 2021-ben a világörökség részévé vált településen a ciános kitermeléssel járó bányanyitás kérdése meghatározatlan időre lekerült napirendről – foglalta össze Balogh Levente.
Pénteken késő este meghozta a választottbíróság az ítéletet, miszerint
Románia megnyerte a Verespatak-pert és az államnak nem kell kártérítést fizetnie.
A Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjának nemzetközi választottbírósága a verespataki bányaprojekt meghiúsulása miatt a Gabriel Resources által indított kártérítési perben a szomszédunknak adott igazat. Sőt az ítéletben egy sor kártérítést is meghatároznak, amelyet a kanadai vállalatnak kell kifizetnie Romániának, ez összesen mintegy 1,1 millió eurót, 30,3 millió lejt és 0,928 millió dollárt tesz ki.
A kanadai cégek 2015 júliusában kezdeményezték a kártérítési eljárást az ICSID nemzetközi választottbíróságánál. Keresetükben azzal vádolták a román államot, hogy megsértette a 2009-ben ratifikált román-kanadai és az 1995-ös román-brit beruházásvédelmi megállapodást a verespataki bányaprojekt meghiúsításával. A bíróság 2023 szeptemberében az eljárást lezártnak nyilvánította.
Kapcsolódó vélemény
A „Mentsétek meg Verespatakot” nevű civil szervezet üdvözölte az ICSID döntését, szerintük a Washingtoni Bíróság verespataki perben hozott ítélet a polgárok helységük megmentéséért folytatott küzdelmének nemzetközi elismerése.
A bukaresti politikai elit sem hagyta szó nélkül az ügyet,
Klaus Iohannis államfő üdvözölte Románia győzelmét,
és gratulált az eljárásban az állam érdekeit szakszerűen képviselő szakembereknek. Marcel Ciolacu miniszterelnök örül, hogy nem hagy adósságot a következő nemzedékekre, és hogy a kormánynak megvolt az adminisztratív kapacitása megnyerni a pert. Kellemes meglepetésnek nevezte Korodi Attila volt román környezetvédelmi miniszter, hogy Romániának sikerült nyernie a Verespatak-perben. Végül Tánczos Barna, az RMDSZ politikusa, volt környezetvédelmi miniszter a döntésre reagálva szombaton kijelentette, hogy ezzel lezártnak tekinthető a romániai ciántechnológiás aranykitermelés ügye.
De az ügynek közel sincs vége, a Gabriel Resources vállalat jogi tanácsadóival elemzi a perben a választottbíróság által hozott döntést,
és a többi opció mellett az ítélet megsemmisítésére irányuló eljárás megindítását is mérlegeli
– derül ki a vállalat szombati közleményéből. Csak várjuk ki a végét!