A baloldal „reális, komoly és politikai” problémának nevezte a kérdést.
A nyitókép illusztráció. Fotó: LUDOVIC MARIN / POOL / AFP
A hajviselet szerinti megkülönböztetés tilalmáról fogadott el első olvasatban törvénytervezetet csütörtökön a francia nemzetgyűlés. A Guadeloupe szigeti Olivier Serva képviselő által benyújtott jogszabálytervezetet nagy többséggel szavazták meg az alsóházban, a tervezet sorsáról ezután a jobboldali többségű szenátusban döntenek.
A szöveget az Egyesült Államok bizonyos államaiban érvényben lévő hasonló jogszabályok ihlették,
mint például a 2019-ben Kaliforniában a hajviselet szerinti megkülönböztetés ellen elfogadott „Crown Act”. Franciaországban a külső megjelenés alapján történő megkülönböztetés eleve büntetendő – jegyezte meg Olivier Serva. Az elmélet és a gyakorlat között azonban szakadék tátong – hangsúlyozta.
Ezt is ajánljuk a témában
„Meg fogjuk vívni ezt a csatát a kontinensünkön, ahol a reakciós erők először és mindig a nők jogait támadják” – mondta a francia államfő.
Serva példaként említette azokat a színesbőrű nőket, akik kénytelenek kisimítani a hajukat egy-egy állásinterjúra, továbbá a számos negatív előítélettel sújtott vörös hajúakat, illetve a kopasz férfiakat.
A képviselő indítványa pontosítja a hatályos jogszabályt azzal, hogy a „haji megkülönböztetést” a büntethető diszkriminációk listájához csatolnák.
A kormány „jóindulattal fogadta” az indítványt, és a képviselők „bölcsességére” bízta a sorsát. Aurore Bergé, a nők és férfiak közötti egyenlőségért és a diszkrimináció elleni fellépésért felelős miniszter szerint „érdemes rávilágítani az ilyen típusú megkülönböztetések létezésére is, még úgy is, hogy egyébként a hatályos törvény értelmében jelenleg is fel lehet lépni ellene”.
A parlamenti vitában felszólalók felidézték a semmítőszék 2022. évi döntését, amely úgy ítélte meg, hogy az Air France légitársaság megkülönböztetően járt el, amikor megtiltotta egy férfi utaskísérőnek afro hajfonatok viselését, holott a légikisasszonyok számára ez engedélyezett.
A baloldal „reális, komoly és politikai” problémának nevezte a kérdést,
Daniele Obono radikális baloldali képviselő a „szisztematikus rasszizmust” ostorozta. A radikális jobboldali Philippe Schreck viszont azt a kérdést tette fel, hogy a „csőd szélén” álló országban valóban ez-e a legnagyobb gond. Az elnök pártjában is többek fenntartásaikat hangoztatták, Lise Magnier képviselő szerint csak bonyolítja majd a bíró munkáját, hogy egyes esetekben a haji vagy az általánosabb, külső megjelenés miatti megkülönböztetés tilalmára hivatkozva hozzon ítéletet.
(MTI)
***
A francia belügyminiszter hazája „mexikanizációjáról” beszélt.
Szoros szövetségesét küldi a francia elnök Von der Leyenhez, nem is akármiért.
Több ország is mozgolódik az ügyben.
Itt van az eredménye a politikai bizonytalanságnak.
Michel Barnier elővette a korábbi tüntetéshullám követeléseit.
A Békekeretből öntenék a fegyvereket Ukrajnába.
Felelősségteljeségről beszélt a JP Morgan vezetője.
