Egész Európa beleremeghet, ha ezt meglépik a húszi lázadók

A Foreign Affairs cikkében arra hívta fel a figyelmet, hogy a húszik következő célpontja víz alatti lehet. A tenger alatti kábelek elvágása vagy megrongálása megzavarhatja az Európa és Ázsia közötti adat- és pénzügyi kommunikációt. Az Irán által támogatott jemeni húszi militánsok 12 hete próbálják megzavarni a Vörös-tenger kritikus hajózási folyosóját.

Így válik a tenger alatti infrastruktúra kritikus ponttá a globális biztonsági tengerképben

Most a cikkben egy új problémára hívták fel a figyelmet:

Eddig a húszi támadásokkal kapcsolatos aggodalmak nagy része érthető módon a kereskedelmi hajózásra és a Szuezi-csatorna és az Indiai-óceán közötti kulcsfontosságú folyosón keresztül történő energiaáramlásra gyakorolt zavaró hatására összpontosult. Ez az új aggodalom azonban rávilágít arra, hogy a tenger alatti infrastruktúra – és annak potenciális sebezhetősége – hogyan válik kritikus ponttá a globális biztonsági tengerképben.

A „ködös fenyegetésről”

A cikkben kiemelték, hogy december végén egy húszi fegyveresekhez köthető fiók a Telegramon fenyegetést intézett a Jementől nyugatra fekvő Bab el-Mandeb-szoroson áthúzódó tucatnyi kábel ellen. A ködös fenyegetéseket visszhangozták és felerősítették más Irán által támogatott militánsok, köztük a Hezbollahhoz kapcsolódó oldalak is.

 Az elmúlt években a tengereken húzódó kulcsfontosságú infrastruktúrák a hibrid hadviselés csataterének részévé vált. Több mint egy évvel ezelőtt rejtélyes módon felrobbantották az Oroszország és Németország közötti Északi Áramlat 1 gázvezetéket (miközben az Északi Áramlat 2 megsérült), tavaly ősszel pedig rejtélyes módon a Balti-tenger keleti részén lévő energia- és adatkapcsolatokat biztosító kábelek is megrongálódtak.

„Sok ország védelmi minisztériuma is a kábelekre támaszkodik”

Bár a Vörös-tenger alatti kábeleket veszélyeztető homályos fenyegetések eddig nem vezettek incidensekhez, komolyan kell venni ezeket.  „Az interkontinentális kommunikáció jóval több mint 99 százaléka tenger alatti kábeleken keresztül zajlik – ez nem csak internet, hanem pénzügyi tranzakciók, bankközi átutalások. Sok ország védelmi minisztériuma is a kábelekre támaszkodik” – mondta Timothy Stronge, a TeleGeography távközlési piackutató cég kutatási alelnöke.

Hozzátette: „Nagyjából bármi, amit a nemzetközi kommunikációban el lehet képzelni, érinti a tenger alatti kábeleket. Ami a Vörös-tengert illeti,

A cikkben kifejtik, hogy a fenyegetéseket félretéve, az első nagy kérdés az, hogy a húszik valóban képesek-e megrongálni a tengeralatti kábeleket, amelyek általában jól beágyazódnak a tengerfenékbe. Kiemelték, hogy a legtöbb húszi támadás eddig úgy nézett ki, hogy a szélsőségesek drónokkal és rakétákkal támadtak civil hajókat, egy ilyen kritikus infrastruktúra elleni támadáshoz azonban jóval nagyobb erőforrások kellenek.  

„Nem látom, hogy a húszi arzenál egyetlen része is veszélyes lenne a tenger alatti kábelekre” – mondta Bruce Jones, a Brookings Institution munkatársa, aki sokat írt a tenger alatti kábelek fontosságáról. Kiemelte azonban, hogy a huszikat Irán támogatja és fegyverzi. Még ha maguknak a húsziknak hiányoznak is a képességeik, Jones szerint Irán más történet lehet, különösen az Egyesült Államok és Irán közötti feszültség fokozódása miatt. 

***