„Mi nem szolgai módon követjük, amit Nyugat-Európában kitalálnak” – Gát Ákos Bence a Mandinernek

„Az Európai Uniót éppen azért hozták létre annak idején, hogy segítse a különböző európai országok gazdasági együttműködését” – mondta a beszélgetés elején Gát Ákos Bence, utalva a brit Financial Times napokban megjelent cikkére, amely egy európai tanácsi háttéranyagot idéz, amely szerint az ukrajnai támogatás vétózása esetén megvonhatnák Magyarországtól az uniós forrásokat. Az NKE kutatója szerint botrányos, hogy miközben az EU-t a tagállamok gazdaságainak megsegítésére, az együttműködésre hozták létre, addig az európai intézményrendszert már arra akarják használni, hogy egy ügyben egyet nem értő tagállam gazdaságát tönkretegye.

A csütörtöki EU-csúccsal kapcsolatban a szakértő elmondta: óriási politikai játszmák zajlanak ilyenkor a háttérben, és Magyarország tárgyalni akart a lehetséges megoldásokról, ami nagyon fontos, mert nem egy automatikus döntés volt, hanem a tagállamok vitájában kiforrott egyezség, ahol a magyar fél elmondhatta kifogásait. A magyar álláspont világos volt: 

egy öt évre átadott pénz, amelyet nem lehet ellenőrizni, és amelyet hitelfelvétel tenne lehetővé. A magyar kompromisszumos kérés a pénz éves felülvizsgálatát javasolta, hogy ellenőrzés jöjjön létre.

„Most azért próbálják büntetni Magyarországot, mert él az Alapszerződésben lefektetett jogával” – értékelt Gát Ákos Bence, hozzátéve, a saját álláspont képviselete a tagállamok joga, az nem a közös álláspont akadályoztatása, de azt, hogy ezt vétónak tekintik, jól mutatja, mennyire elhatalmasodott az uniós belügyekben az erőpolitika a jogállami elvek rovására. A szakértő szerint az EU egyre többet és többet akar a tagállamoktól, viszont ezért cserébe egyre kevesebbet ad – 

Gát Ákos Bence szerint egyébként az uniós források megvonásáról szóló hírek a politikai játék részei.

Jogállamisági eljárás mint nyomásgyakorlás

Az MCC brüsszeli irodájának európai uniós ügyekért felelős vezetője elmondta, a 7-es cikkely szerint két eljárás indítható, az egyik a jogállamisági eljárás, a másik a szavazati jog felfüggesztésével is járhat. Brüsszel mindkettőt nyomásgyakorlásra használja a szakértő szerint: Magyarország politikai riválisai azt akarják, hogy támogassa Ukrajnát katonailag és pénzügyileg, vagy kilátásba helyezik a szavazati jogunk felfüggesztését, másrészt a jogállamiságra hivatkozva sarokba szorítják hazánkat, vagyis 

Gát Ákos Bence úgy értékelte, hogy a jogállamisági eljárások valójában a politikai önkény eszközei, mert a „jó” tagállamokat, akik a migráció, Ukrajna vagy a gender ügyében a brüsszeli direktívát követik, ez nem érinti, a „rossz” tagállamokat viszont, amely ezen ügyekben mást képviselnek, igen.

Ukrajna és a magyar kisebbség neuralgikus ügye

Szijjártó Péter és Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel történt ungvári találkozójával kapcsolatban a szakértő elmondta: a magyar álláspont mindig is az volt és a kormányzat célja ma is az, hogy a 2015 előtti jogállapot szerinti kollektív jogokat kell megadni a magyar kisebbségnek, de ezt a 2022-től zajló háború miatt az uniós politikusok nagy része „orosz” álláspontnak érzi. „Brüsszelben mindent abból a szögből értelmeznek, hogy ki van Ukrajnával, és ki Oroszországgal” – tette hozzá.

Gát Ákos Bence szerint óriási probléma, hogy 

és annak mentén akar döntéseket, intézkedéseket tenni.

Az EU-szakértő úgy vélte, a külügyminiszteri találkozó nagy lépés volt a megoldás felé, és az, hogy az ukránok ezzel a kérdéssel érdemben el kezdtek foglalkozni, a magyar külpolitikai kemény hozzáállásának az eredménye. Gát szerint a magyar kormány egyértelmű üzenetet küldött ezzel, hogy kiáll a kárpátaljai magyarok mellett.

Az európai szuperállam árnyéka

„Az Európai Egyesült Államok gondolata néha leplezetten, néha pedig kevésbé kendőzetlenül halad előre” – vélte Gát Ákos Bence, aki rávilágított, hogy a francia és a német kormány is felkért számos szakértőt, dolgozzanak ki egy EU-s reformjavaslatot, amelyben a föderális Európa terve szerepel.

A magyar kormány biztosan nem támogat egy újabb tagállami hatáskörök átadását magába foglaló módosítást, de Gát szerint az ellenzék kormányra kerülése esetén ez a szuverenitás-feladás nem lenne kizárt.

Meglátása szerint az európai elit abban az esetben beszél nyíltan a föderális Európa gondolatáról, ha a közhangulat ezt nem ellenzi, azonban a jelenlegi közhangulatban most inkább a „több Európáról” beszélnek. Felhívta a figyelmet arra, hogy 

A beszélgetés végén az európai parlamenti választásokkal kapcsolatban a Világrend vendége elmondta, hogy az Európai Néppárttól jobbra elhelyezkedő két európai pártcsalád az előrejelzések alapján együttesen több mandátumot szerezhet a mérsékelt jobboldali képviselőcsoportnál, de nagy kérdés, hogy az EPP továbbra is a szocdemekkel és a liberálisokkal folytatja a hatalomgyakorlást, vagy a két jobboldali frakcióval való többségi döntéshozatalra vált.

--

A Világrend adásának vendége Gát Ákos Bence, az MCC brüsszeli irodájának európai uniós ügyekért felelős vezetője, NKE kutatója volt.

--
A beszélgetést itt nézheti meg:

--
Nyitókép: Orbán Viktor az Európai Tanács kerekasztal-tanácskozásán 2024. február második  (forrás: JONAS ROOSENS / ANP MAG / ANP via AFP)