Mik az uniós Ukrajna-viták politikai tanulságai? Miként vált a jogállamisági eljárás a politikai nyomásgyakorlás eszközévé? Mi a közelgő EP-választás tétje? Az EU anomáliáiról kérdeztük az EU-szakértőt a Világrend legújabb adásában.
„Az Európai Uniót éppen azért hozták létre annak idején, hogy segítse a különböző európai országok gazdasági együttműködését” – mondta a beszélgetés elején Gát Ákos Bence, utalva a brit Financial Times napokban megjelent cikkére, amely egy európai tanácsi háttéranyagot idéz, amely szerint az ukrajnai támogatás vétózása esetén megvonhatnák Magyarországtól az uniós forrásokat. Az NKE kutatója szerint botrányos, hogy miközben az EU-t a tagállamok gazdaságainak megsegítésére, az együttműködésre hozták létre, addig az európai intézményrendszert már arra akarják használni, hogy egy ügyben egyet nem értő tagállam gazdaságát tönkretegye.
A csütörtöki EU-csúccsal kapcsolatban a szakértő elmondta: óriási politikai játszmák zajlanak ilyenkor a háttérben, és Magyarország tárgyalni akart a lehetséges megoldásokról, ami nagyon fontos, mert nem egy automatikus döntés volt, hanem a tagállamok vitájában kiforrott egyezség, ahol a magyar fél elmondhatta kifogásait. A magyar álláspont világos volt:
az eredeti uniós javaslat egy biankó csekk volt az uniós közös költségvetés terhére,
egy öt évre átadott pénz, amelyet nem lehet ellenőrizni, és amelyet hitelfelvétel tenne lehetővé. A magyar kompromisszumos kérés a pénz éves felülvizsgálatát javasolta, hogy ellenőrzés jöjjön létre.
„Most azért próbálják büntetni Magyarországot, mert él az Alapszerződésben lefektetett jogával” – értékelt Gát Ákos Bence, hozzátéve, a saját álláspont képviselete a tagállamok joga, az nem a közös álláspont akadályoztatása, de azt, hogy ezt vétónak tekintik, jól mutatja, mennyire elhatalmasodott az uniós belügyekben az erőpolitika a jogállami elvek rovására. A szakértő szerint az EU egyre többet és többet akar a tagállamoktól, viszont ezért cserébe egyre kevesebbet ad –
Magyarországtól elvárja, hogy támogassa az ukrajnai álláspontot, miközben nem fizeti ki a kohéziós pénzeket neki.
Gát Ákos Bence szerint egyébként az uniós források megvonásáról szóló hírek a politikai játék részei.
Az MCC brüsszeli irodájának európai uniós ügyekért felelős vezetője elmondta, a 7-es cikkely szerint két eljárás indítható, az egyik a jogállamisági eljárás, a másik a szavazati jog felfüggesztésével is járhat. Brüsszel mindkettőt nyomásgyakorlásra használja a szakértő szerint: Magyarország politikai riválisai azt akarják, hogy támogassa Ukrajnát katonailag és pénzügyileg, vagy kilátásba helyezik a szavazati jogunk felfüggesztését, másrészt a jogállamiságra hivatkozva sarokba szorítják hazánkat, vagyis
ez igazából nem egy jogi vita, hanem egy politikai játszma a jogállamiság nevében.
Gát Ákos Bence úgy értékelte, hogy a jogállamisági eljárások valójában a politikai önkény eszközei, mert a „jó” tagállamokat, akik a migráció, Ukrajna vagy a gender ügyében a brüsszeli direktívát követik, ez nem érinti, a „rossz” tagállamokat viszont, amely ezen ügyekben mást képviselnek, igen.
Szijjártó Péter és Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel történt ungvári találkozójával kapcsolatban a szakértő elmondta: a magyar álláspont mindig is az volt és a kormányzat célja ma is az, hogy a 2015 előtti jogállapot szerinti kollektív jogokat kell megadni a magyar kisebbségnek, de ezt a 2022-től zajló háború miatt az uniós politikusok nagy része „orosz” álláspontnak érzi. „Brüsszelben mindent abból a szögből értelmeznek, hogy ki van Ukrajnával, és ki Oroszországgal” – tette hozzá.
Gát Ákos Bence szerint óriási probléma, hogy
Brüsszelben nem értik meg, ha egy országnak egy adott ügyben egyedi nemzeti érdekei vannak,
és annak mentén akar döntéseket, intézkedéseket tenni.
Az EU-szakértő úgy vélte, a külügyminiszteri találkozó nagy lépés volt a megoldás felé, és az, hogy az ukránok ezzel a kérdéssel érdemben el kezdtek foglalkozni, a magyar külpolitikai kemény hozzáállásának az eredménye. Gát szerint a magyar kormány egyértelmű üzenetet küldött ezzel, hogy kiáll a kárpátaljai magyarok mellett.
„Az Európai Egyesült Államok gondolata néha leplezetten, néha pedig kevésbé kendőzetlenül halad előre” – vélte Gát Ákos Bence, aki rávilágított, hogy a francia és a német kormány is felkért számos szakértőt, dolgozzanak ki egy EU-s reformjavaslatot, amelyben a föderális Európa terve szerepel.
Ehhez alapszerződás-módosításra lenne szükség, azonban ezt csak valamennyi tagállam helyeslésével lehet megtenni.
A magyar kormány biztosan nem támogat egy újabb tagállami hatáskörök átadását magába foglaló módosítást, de Gát szerint az ellenzék kormányra kerülése esetén ez a szuverenitás-feladás nem lenne kizárt.
Meglátása szerint az európai elit abban az esetben beszél nyíltan a föderális Európa gondolatáról, ha a közhangulat ezt nem ellenzi, azonban a jelenlegi közhangulatban most inkább a „több Európáról” beszélnek. Felhívta a figyelmet arra, hogy
a klasszikus föderalisták megerősítenék az uniós intézmények szupranacionális jegyeit a kormányközi karakterjegyek rovására.
A beszélgetés végén az európai parlamenti választásokkal kapcsolatban a Világrend vendége elmondta, hogy az Európai Néppárttól jobbra elhelyezkedő két európai pártcsalád az előrejelzések alapján együttesen több mandátumot szerezhet a mérsékelt jobboldali képviselőcsoportnál, de nagy kérdés, hogy az EPP továbbra is a szocdemekkel és a liberálisokkal folytatja a hatalomgyakorlást, vagy a két jobboldali frakcióval való többségi döntéshozatalra vált.
--
A Világrend adásának vendége Gát Ákos Bence, az MCC brüsszeli irodájának európai uniós ügyekért felelős vezetője, NKE kutatója volt.
--
A beszélgetést itt nézheti meg:
--
Nyitókép: Orbán Viktor az Európai Tanács kerekasztal-tanácskozásán 2024. február második (forrás: JONAS ROOSENS / ANP MAG / ANP via AFP)
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Az ukrán külügyi szóvivőnek már gyanúsítottja is van.
A külgazdasági- és külügyminiszter kiemelte: Ukrajna évek óta nem titkolja, hogy el akarja zárni Európát az olcsó orosz energiahordozóktól.
Deák Dániel és Nógrádi György szerint az energiaellátásért folyó globális küzdelem újabb állomását láthatjuk a Török Áramlat elleni vajdasági robbantási kísérletben.
A Hotel Lentulai húsvéti epizódjában a kormányfő az Európai Unió háborús stratégiáját is jellemezte, miközben saját magát „született válságkezelőként” határozta meg.
Meg a Barátság kőolajvezetéket is elzárták, meg a Török Áramlatot is támadják.
A Tisza Párt propagandakatonája szakmailag és emberileg is nullának bizonyult. Minden bizonnyal Ukrajna volt, aki terrortámadást akart elkövetni a Vajdaságban a gázvezeték ellen.
Ők a következők.
Az ukrán külügyi szóvivőnek már gyanúsítottja is van.
