Javulhat a kárpátaljai magyarok helyzete a politikai alkuk miatt.
A Magyar Nemzet arról ír, hogy Ukrajna egymás után fogalmazza meg a kárpátaljai magyarság jogainak helyreállítása kapcsán a tervezett intézkedéseket az utóbbi időszakban. A lapnak Íjgyártó István volt kijevi nagykövet, a Magyar Külügyi Intézet főtanácsadója elmondta, hogy
az Európai Unió kiemelt pontként kezeli a tagságra váró Kijev kisebbségpolitikáját.
Dunda György, a kárpátaljai Kárpáti Igaz Szó (KISZó) lap igazgatója pedig erről beszélt: gyakorlatilag a 2014-es Euromajdan óta, de főként 2017 óta a kisebbségellenes törvényekkel folyamatosan fogyott a levegő a helyi magyar közösség körül, és
„elementáris szinten veszélybe került a helyi magyarság megmaradása,
hiszen oktatási szféránkat, kisebbségi intézményrendszerünket, a szabad nyelvhasználatot korlátozták volna.”
Kiemelte: 2015 óta olyan változások történtek az elmúlt kilenc évben, melyek folyamatosan szűkítették az Ukrajnában élő magyarok jogait – noha szakértők is felhívták a figyelmet, az ukrán alkotmánnyal szembemenő jogcsorbítás zajlott, és az európai demokratikus kisebbségi emberi jogi normák is megkérdőjeleződtek. Kijev most igyekszik a magyar–ukrán kapcsolatok helyreállítása érdekében a kárpátaljai magyarok jogait is rendezni, mondja.
A lényeg: az ukrán parlament még decemberben elfogadta a nemzeti kisebbségek jogairól szóló új kerettörvényt, vagyis
visszaállítaná a kisebbségek korábbi jogainak egy részét.
A KISZó lapigazgatója hangsúlyozta: a kisebbségi kerettörvény nem teljesen állítja vissza a 2015-ös jogokat, pozitív elmozdulást lehet látni. Dunda György abban bízik, kormányközi szinten zajlanak az egyeztetések, és
Ukrajna talán értékelni fogja azt, hogy Magyarország nem akadályozta meg az uniós csatlakozást, valamint az 50 milliárd eurós csomagot is megszavazta.
Íjgyártó István emlékeztetett: az Európai Bizottság korábban egy hétpontos ajánlást fogadott el, melynek hetedik pontjában a testület előírta, Ukrajnának „rendet kell tennie” a kisebbségi jogok biztosítása terén.
Hozzátette:
„Az Európai Unióban nincs a kisebbségvédelemre vonatkozó szabályozás,
így az unió is általában azokhoz a jogforrásokhoz nyúl, melyek nemzetközileg is léteznek, elsősorban az Európa Tanácson (ET) belül, az ET mellett pedig működik a független alkotmányjogászokból álló tanácsadó szerv, Velencei Bizottság, melynek több fenntartása is volt az ukrán kisebbségi jogszabályalkotással. A 2023. június 12-én közzétett írásukban kiemelték például, hogy minden nemzeti kisebbséghez tartozó személynek joga van anyanyelve szabad használatához”.
Dunda György elmondta: Kijevnek szüksége van támogatásra, köztük a magyar kormányéra is. „Úgy tűnik,
kényszerből, politikai alkuk részeként történnek előremutató, pozitív változások,
hiszen 2015 óta Ukrajna erre bármikor sort keríthetett volna, de akkor tett konkrét ígéreteket, amikor szüksége volt Budapest támogatására.”
Ezt is ajánljuk a témában
A nemzetközi szervezetek is felhívták a figyelmet arra, hogy az őslakos népek és a nemzeti kisebbségek megkülönböztetése aránytalan beavatkozást jelent a kisebbségekhez tartozó személyek meglévő jogaiba. Körképünk az ukrajnai kisebbségek jogállásáról!
Ukrán zászlók lengenek az ungvári temető sírjain. Fotó: Mirkó István
A tagállamok egy része a befagyasztott orosz vagyonból finanszírozott jóvátételi kölcsönök lehetőségét vizsgálja.
Úgy tűnik, nehezen viseli az újabb adatszivárgási botrányt a Tisza Párt vezére.
Magyar Péter EP-képviselője igyekezett gyorsan kereket oldani a Mandiner riportere elől.
A külügyminiszter szerint ez a lépés megmutatta, hogy Kijev továbbra is keményen fellép, ha szükséges.
A Fidesz frakcióvezetője az újabb ellenzéki lebukás kapcsán kijelentette: „Az ukránok már a tiszás telefonokban vannak!”.
Kitisztult a kép.
Az első próbálkozás botrányba fulladt, a második csendben lezajlott.
