Kalandok a magyar Indiana Jones-szal

2024. február 08. 11:05

Szíria és Jordánia mai valóságába kalauzolnak a magyar utazók.

2024. február 08. 11:05
null

Magyar kalandok a civilizáció bölcsőjében, 2. rész – Hungarikumokkal a világ körül 7/6.

Írta: Kurucz Dániel
 

Előző cikkünket azzal zártuk, hogy bár sikerült bejutni Szíriába, Damaszkuszba, onnan tovább forgatási engedély hiányában nem engedtek – hiába a vízum és a mindenféle ígéret. Persze amit tudtunk, megtettünk. Bejártuk a világ egyik legrégebbi városát keresztül-kasul, akivel tudtunk, beszélgettünk, sőt még a háború és embargó sújtotta szír egészségügyet is lecsekkoltuk. Örömmel nyugtáztuk, hogy a legfiatalabb stábtagunk is jó kezekben volt, igaz, akkor még Édesanyja pocakjában. Köszönet innen is a Kassab családnak, hogy a generátorral működő szír hiánygazdaságban is kiváló ellátást kaptunk hajnal valahánykor. 

Egy pont az emberiségnek.

Damaszkuszi fogságunk végnapjai

Forgatási engedély nélkül igen nehéz helyzetben voltunk mindennek ellenére, így háromnapos közel-tétlenség után megváltásként érkezett a hír, hogy végre megkaptuk a hőn áhított engedélyt. Méghozzá nem más, mint II. Efrém Ignác szír ortodox pátriárka közbenjárására. Rövid damaszkuszi fogság forgatás után indultunk is tovább északra, hiszen várt már ránk Major Balázs régész és a Krak des Chevaliers

 

A magyar Indiana Jones

A Homsztól 60 km-re nyugatra, a libanoni határ közelében fekvő Krak des Chevaliers egy fontos keresztes erődítmény és palota, amely a 11. század óta áll. Balázs beavatott minket az itt folyó régészeti munkák folyamatába, melynek fontos elemei a Magyarországon tanult, hazatérő szír szakemberek. Balázs és csapata elhivatottságát jól mutatja, hogy 

amikor kitört Szíriában a polgárháború, ők annak ellenére is maradtak

 – vállalva az ezzel járó kockázatokat –, hogy rajtuk kívül az összes többi hasonló csoport elment. 

A Krak des Chevalliers a Közel-Kelet egyik legnagyobb és legfontosabb vára volt, amely a keresztes háborúkban sokak mentsvárának számított. Folyamatosan bővítették, építették, amelyhez az ötödik keresztesháborúból hazatérő II. András királyunk is jelentősen hozzájárult 1218-ban. Neki is köszönhetően az utolsók közt került vissza keresztény kézről a muszlimokhoz, a mamelukokhoz 1271-ben. 

Szerencsére a muszlimok rögtön helyreállították a megostromlott lovagpalotát, így mire a XIX. század újra felfedezte magának, egészen jó állapotban vészelte át a különböző rezsimváltásokat. Balázs és csapata épp ezeket az apróságokat tárja fel mostanában, hiszen a freskók nagy része ugyan annak idején le lett vakolva vagy festve, de ügyes ecsetmunkával restaurálhatók a nyolcszáz éves remekművek.

De vannak itt graffitik is. Bizony, az unatkozó katonák véstek fel ezt-azt 13. században.”

A millenniumra a várba egy egész falu költözött, így az eredetileg 4000 ember befogadására képes palota egy muszlim sátortáborrá változott. Őket még az oszmán korban ugyan kiköltöztették, de jelentős károkat okoztak a „Krakban”. 

Wc-nek, tárolónak használtak egy-egy olyan helységet, ami nem épp erre volt kitalálva, de az igazi nagy károkat az ISIS okozta, amikor elfoglalták a várat. Az ostromkor nagyon megsínylette a Krak. Persze rosszabbul is alakulhatott volna dolog. Például, ha az egészet felrobbantják.”

Kis időre magunk mögött hagytuk Major Balázst. Safitában, a keresztény-völgy szívében várt ránk Győry Ágnes és Shahid Zaki, hogy elmeséljék hihetetlen történetüket. Még egészen fiatalon döntöttek a Szíriában való élet mellett, ami akkor még nagyon más volt, mint most. Mondhatni, fényévekkel jobb. Négy gyermekükkel, Zaki melegszívű családjával igazi otthonra leltek, és az efféle mélyre ásott gyökereket nem egyszerű kitépni. Nem csoda, hogy a háborúval járó nehézségek ellenére sem akarták elhagyni az országot. 

Most persze nagyon nehéz. Igen borúsan látjuk a jövőt, de akkor ki marad itt, ha mindenki elmegy?”

Ezt vallja Zaki és Ági. És milyen igazuk van! Mindezt egyébként magyarul mesélik nekünk, hiszen a család otthon főleg a mi kis titkos nyelvünket használja. Innen is megemeljük a kalapunkat ezért Zaki előtt. Egy kezünkön meg tudjuk számolni, hogy hét évadunk során hány emberrel találkoztunk, akik felnőtt korukban tanulták meg gyakorlatilag akcentus nélkül a magyar nyelvet. Gondoljunk csak bele, a magyar lakosság felének a középszintű angol nyelvtudás nem jön össze. Zaki ehhez képest pesti szlengbe ágyazva dicséri meg Ági magyar főztjét – amit egy hónapnyi humusz után konkrétan megkönnyeztünk.

 

Safita után a következő állomásunk Tartúsz volt. Itt a Notre Dame katedrálisban magunkba szívtuk II. András szellemiségét, hogy Margat váránál ismét találkozzunk Balázzsal. Ez volt ugyanis a Szíriai-Magyar Régészeti Misszió elő komplex projektje, amely még 2007-ben kezdődött. A Szíriai-Magyar Régészeti Missziót Balázs indította útjára a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kutatási projektjeként a Szíriai Régészeti Főigazgatóság együttműködésével. De nem szpojlerezünk tovább, ehelyett továbbállottunk Homsz felé.

Homsz. A város, ahol a templom falain Hieronymus Bosch-t idéző freskókkal találkozhatunk. A város, melynek épületei igencsak megsínylették a polgárháborút – bár ezzel sajnos nincs egyedül. A város, melynek újjáépítésében a Hungary Helps és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat is részt vesz. 

Az Aszad-kultusz anomáliája

A következő utcaembere-interjúhoz fontos leszögezni, hogy az évadunk 2022 nyarán készült.

Bassár el-Aszad apja, Háfez a ’80-as években Hamá városát a földig rombolta. Csak azért, mert a Muszlim Testvériség elkezdte megtámadni a rendszert. Ő egy véreskezű diktátor volt, ám akkor véget is ért a próbálkozás Szíria megdöntésére. Most a fia, Bassár ezt nem vállalta be. 

Nem bombázta le őket az elején. Nem ölt gyerekeket, asszonyokat.

Kellett volna? Ma ezt nagyon sokan a szemére vetik, hiszen több millió ember sérült meg, halt meg vagy menekült el. Én nem mondhatok mást, mint azt, hogy ártatlanok vérével nem lehet fizetni a békéért, de van itt egy-két fontos tény, amit minden szír a haláláig megtanult. Ez az ország 70%-ig szunnita muszlim, tehát ha tényleg akarták volna, megbuktathatták volna Aszadot. De nem így történt. A szunnita lakosság 10%-a se állt a terroristák oldalára. A másik fontos tény a pénz. Ha a kormány is csak orosz segítséggel tudta részlegesen megverni a fundamentalistákat, akkor honnan volt ezeknek pénzük? Az Al-Nusra, az ISIS (…) mind-mind tele voltak. Kitől? Hogy? Nos, ilyen helyzetben nem csoda, hogy az ország inkább a kisebbik rosszat választotta, vagyis a szemészorvost, a diktátor fiát. Ti is őt választottátok volna. Higgyetek nekem.

 

Hogy is írtuk anno az útinaplónkban: igazából nem számít, mi mit gondolunk. Otthon úgyse hiszik el. Persze megnéznek nagyjából százezren egy epizódot, pár ezren elolvassák az útinaplóinkat is, de az élet menni fog tovább. Aztán majd pár évtized múlva ismét lehet csodálkozni, hogy újra tombol a düh és kétségbeesés világa. Charlie Wilson mondta találóan a ’80-as évek végén, miután az USA és szövetségeseik támogatták az afgánokat a Szovjetunióval szemben:

„…több százmillió dollárt költöttünk fegyverekre, és most nem adunk egymilliót egy iskolára?”

Őszinte kíváncsisággal várjuk, hogy vajon hány embert mozgat meg Szíria lassan elfeledett sorsa mindezek után!

Mielőtt tovább utaztunk volna Jordániába, Josef, az elképesztően jó fej szír sofőrünk meghívott minket szülővárosába, Maalulába vendégségbe, amit természetesen nem utasíthattunk vissza. Mi pedig élve a lehetőséggel készítettünk vele is egy interjút. Higgyétek el, érdemes lesz meghallgatni a történetét. 

Jordánia. Isten hozott a Közel-Kelet legbékésebb országában!

Első utunk Jordániában rögtön a határ után található Zaatari menekülttáborba vezetett – amely akkor a világ legnagyobb menekülttábora volt. Már csak azért is tűnt jó időzítésnek a június 20-a, mert épp aznap tartják 2001 óta a menekültek világnapját. Persze, ahogy az lenni szokott, a papírokkal és engedélyekkel ismét baj volt. Hiába adtuk be azokat hónapokkal korábban. Így ennyit a korai lelkesedésünkről.

A Zaatariban élő több mint 80 ezer menekült majdnem fele gyerek,

akikkel talán néha sikerül a táborban lévő Teqball-asztalnak elfeledtetnie minden bánatát, és egy kis mosolyt csalni az arcukra. Bizony a világ legnagyobb menekülttáborban sem feledkezett meg a Murányi Gergő vezette teqballos csapat arról, hogy egy kis sport, egy kis játék még a hontalanság fájdalmas érzését is tudja enyhíteni. 

Zaatari után Amman következett. Onnan folytatjuk majd a hetedik epizódunkban. Addig is olvassátok el a hatodik rész útinaplóját, szombaton pedig nézzétek meg a részt a TV2-n.

 

 

Hungarikumokkal a világ körül 7. évad

6. rész: 2024. február 10. 10:45 TV2
 

Reméljük, hogy a cikkben leírtak és a Hungarikumokkal a világ körül sorozat felkeltették az érdeklődésedet!

Ha kíváncsi vagy az előző évadokra, vagy semmiképp sem szeretnél lemaradni a hamarosan érkező közel-keleti epizódokról, iratkozzatok fel YouTube-csatornánkra Kövessetek minket TikTokon, Facebookon, Instagramon, vagy látogassátok meg a honlapunkat!


 

 

Összesen 17 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Éleskés
2024. február 08. 18:46
Komoly pali vagy Kele János, hogy erre minden héten van időd. A Momentumban nincs elég meló? Ha nem egy magyarul beszélő külföldi lennél talán kihúznád az ujjacskádat a popidból és nem csak a ctr c bullshitet nyomnád. Meg a pajtid persze.
mekkelek32
2024. február 08. 17:49
Minőségi cikk....xdxd 2. jpg, belinkeli az ISIS wikipediát és megy a sell-out a támogatóknak. Mekkora hányás
volkorong
2024. február 08. 17:42
Örömmel látom, hogy az adómból a kuruc család nagyot nyaral :) fontos, hogy jól érezzék magukat a nyaralásokban
soskaramella
2024. február 08. 17:29
egy szóval: nyaralás Két szóban: hungarikamus nyaralás
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!